A cseh képviselőház szerint a kormánynak ki kell vizsgálnia, hogyan kerülhettek ki a bizalmas információk a médiába a Vrbeticében történt robbantásról.
A cseh kormánynak utasítania kell a titkosszolgálatokat, hogy derítsék ki, miként kerülhettek ki bizalmas információk a 2014 őszén Vrbeticében történt robbantás vizsgálatainak eredményéről a médiába. Ezt a határozatot fogadta el szerdán este a cseh képviselőház zárt ajtók mögött megtartott ülésén – jelentette a közszolgálati cseh hírtelevízió (CT24).
A parlamenti alsóház zárt ülését azért kezdeményezte az ellenzék, mert a Seznam Zprávy hírportál kedden reggel jól értesült forrásokra hivatkozva azzal vádolta meg Jan Hamácek kormányfőhelyettest és belügyminisztert, hogy április közepén azért akart Moszkvába utazni, hogy a robbanásokban való orosz hírszerzői részvétel eltitkolása ellenében
Hamácek ezt az elképzelését állítólag egy áprilisi prágai munkaértekezleten több cseh titkosszolgálati és rendőri vezetővel, a főügyésszel, valamint a moszkvai cseh nagykövettel is megvitatta, akik eltanácsolták az úttól.
Sok a megválaszolatlan kérdés
A képviselőház zárt ülésén – amelyen a cseh titkosszolgálatok vezetői is részt vettek – az ellenzéki pártelnökök szerint semmi konkrét és érdemleges új információ nem hangzott el – közölte a CT24-nek nyilatkozta Marian Jurecka, a KDU-CSL párt elnöke.
„Számos kérdés megválaszolatlan maradt” – szögezte le Jurecka.
Jan Hamácek az ülés előtti sajtótájékoztatón – amelyen kérdezni nem lehetett – ismételten cáfolta, hogy üzletelni akart volna az oroszokkal. Közölte: beperli a Seznam Zprávy hírportált és az érintett írás két szerzőjét, ugyanakkor polgári perben 10 millió korona kártérítést fog követelni a személyét ért sérelmekért. A pénzt karitatív célokra kívánja fordítani.
A főszerkesztő szerint perdöntő bizonyítékai vannak
Jirí Kubík, a Seznam Zprávy főszerkesztője viszont a televízióban kijelentette: értesüléseiket a bírósági perben bizonyítékokkal is alá tudják támasztani. Ezeket azonban egyelőre nem hozzák nyilvánosságra.
Andrej Babis miniszterelnök, aki kedden nem szólalt meg az ügyben, szerdán a televíziónak nyilatkozva azt mondta:
s továbbra is megbízik benne. A sajtó által jelzett, oroszokkal megkötendő esetleges alkut értelmetlenségnek minősítette.
A három jobboldali ellenzéki pártot (ODS, TOP 09, KDU-CSL) tömörítő Spolu (Együtt) választási szövetség szerint azonban Hamácek tervei kimerítik a hazaárulás fogalmát, s amennyiben bebizonyosodna a vád, a miniszternek le kellene mondania tisztségéről.
Prága szerint Moszkva áll a robbantások mögött
Miután Prága április közepén az orosz katonai titkosszolgálatot (GRU) jelölte meg a robbanások elkövetőjeként, cseh-orosz diplomáciai konfliktus robbant ki, amely a diplomaták kölcsönös kiutasítása után a nagykövetségek által alkalmazott csehek, illetve oroszok számának a korlátozásához is vezetett.
Néhány nappal a robbanás elkövetőinek nyilvános megnevezése előtt Jan Hamácek belügyminiszter és megbízott külügyminiszter bejelentette: Moszkvába utazik, hogy a koronavírus elleni orosz vakcina beszerzéséről tárgyaljon. Később
nehogy az oroszok idő előtt megtudják, mit akar Prága bejelenteni. Az inkriminált találkozóra a moszkvai út bejelentésének előestéjén került sor.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Nem tehetett mást az Euractiv, leírta az igazságot.
Mi jellemzi ma Lengyelország belpolitikáját? Milyen hatással vannak az ott zajló változások a V4 együttműködésre? Többek között erre keresték a választ a Danube Institute Varsótól Budapestig: Lengyelország stratégiája a közép-európai egységért című rendezvényen.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint egy újabb ország sodródhat Orbán Viktor „Európa-ellenes” táborába.
„Visszatért egy régi szövetséges” – fogalmazott a kormányfő.
Kormányfővé nevezte ki Andrej Babist Petr Pavel cseh köztársasági elnök.
Most már arról beszél: nem lehet elkerülni a kapcsolatot Oroszországgal.
Az idei hivatalosan is a magyar tudomány éve, hiszen 200 évvel ezelőtt alapította meg gróf Széchenyi István a Magyar Tudós Társaságot, a mai Magyar Tudományos Akadémia elődjét.
A nyíregyházi kölcsönjátékos újabb fontos gólt rúgott.
