Kína előre tör Iránban – lesz-e kihívója Bidennek a Közel-Keleten?

2021. április 02. 08:00

Irán a kínai befektetésért cserébe jutányos áron és stabilan fogja olajjal támogatni Kínát: Peking lépése minden további amerikai szankciót alááshat Iránnal szemben.

2021. április 02. 08:00
null
Veszprémy László Bernát
Veszprémy László Bernát

A közösségi médiában érdekes mém terjed: a képen Joe Biden alvó vadőrként szerepel, miközben az Irán és Kína feliratú vicsorgó farkasok közelednek. A felirat: „megérzik a gyengeséget”.

Ennek apropója lehet a friss hír, miszerint

400 milliárd dollár értékű, 25 évre szóló gazdasági szerződést kötött Irán és Kína.

A narratíva persze kényelmes Biden republikánus kritikusainak, és mint már korábban rámutattunk elemzésünkben, nem is teljesen életszerűtlen, hogy a kormányváltásra is reagálva váltott tempót Irán atomprogramja terén.

Irán és Kína azonban már jó ideje közelednek, ez nem teljesen Biden kormányra kerüléséhez és Trump távozásához köthető.

Kína már eddig is Irán legnagyobb kereskedelmi partnere volt, és voltaképpen már 2016-ban jelentek meg cikkek róla, hogy a két ország 600 milliárd dolláros alkuról tárgyal – ebből lett végül a 400 milliárdos verzió.

Irán egyébként meglepően komoly befektetési lehetőség Kína számára,

nem csak gazdasági, de geopolitikai értelemben is.

Ki mit hoz az alkuba?

Mint arra Demkó Attila nemrég kiváló elemzésében rámutatott, Irán fontos másodvonalbeli szövetséget lehet Kína számára, hiszen már önmagában komoly saját szövetségesi rendszert hoz magával. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy az Iszlám Állam szétesését követően Irán milíciákon, missziókon és proxikon keresztül közvetett ellenőrzése alá vonta Irak és Szíria egyes részeit, továbbá Libanont, de Jemenben és a Gázai övezetben is erős pozíciókkal rendelkezik. 

Irán számára nyilván fontos szempont, hogy Kínától nem diktatórikus berendezkedésükre vonatkozó kritikát kapnak, hanem olyasfajta üzeneteket, mint amilyet a szerződés aláírásakor is mondott Wang Yi külügyminiszter: „Kína erősen támogatja Iránt állami szuverenitásának és nemzeti önbecsülésének megőrzésében". Yi egyben felszólította az Egyesült Államokat, hogy ejtse el a szankciókat Iránnal szemben. 

A Radio Free Europe (RFE) itt idézett összeállítása szerint a szerződés korábbi, kiszivárgott verziója kikötötte:

Irán a kínai befektetésért cserébe jutányos áron és stabilan fogja olajjal támogatni Kínát.

A befektetések az energia és a high-tech szektorokba érkeznének, ideértve a telekommunikációt, a kikötőket, a vasutat, az egészségügyet, továbbá erősítenék Irán szerepét az Új Selyemút kezdeményezésben.

A kiszivárgott szerződés továbbá a katonai együttműködést és az információ-megosztást is segítené.

Felemás tapasztalatok

A RFE egyébként felhívja a figyelmet cikkében, hogy 2009-ben a kínai állami olajvállalat már szerződést kötött az azadegani olajmező kiaknázására, majd Teherán később felbontotta a szerződést, a cég alulteljesítésére és késéseire hivatkozva.

Egyébként a kínai-iráni kereskedelem volt már nagyobb a jelenleginél a múltban, ez jelenleg évi 20 milliárd dollár, de 2015-ben 52 milliárd dollár is volt, az egyenleg romlása az olaj árának csökkenésére vezethető vissza.

A korábbi negatív tapasztalatok viszont nyilván nem tántorították el a perzsákat, hiszen most az iráni gazdaság a koronavírus kivételes komoly helyi hatása és a nyugati szankciók miatt mergreccsent: az iráni riál ötéves mélypontján van, jelenleg 42 ezer riálért váltanak egy amerikai dollárt.

Az országban hivatalosan 1,8 millió esetet és 62 ezer áldozatot jelentettek be, de a nemzetközi szervezetek meglehetősen egységesek abban, hogy

a valós számok ennél jóval nagyobbak lehetnek.

Új tényező a Közel-Keleten?

Logikusnak tűnik azonban, hogy az iráni-kínai közeledés aggasztani fogja Izraelt és az Öböl-államokat. 

Amosz Jadlin, az izraeli Katonai Hírszerzés (Aman) volt vezetője szerint a szerződés tervezetében az információ megosztásáról szóló részlet a leginkább aggasztó. Véleménye szerint Kína nem támogatja az iráni atombombát, de nem is fog segíteni megakadályozni annak létrejöttét. 

Annyi bizonyosnak tűnik minden elemzés alapján, hogy

Kína lépése minden további amerikai szankciót alááshat Iránnal szemben.

A szerződés hírét nyilván érdemes annak fényében is látni, hogy Kína bejelentette: szívesen tárgyalóasztalhoz ültetné Izraelt és a palesztinokat.

Ezt az izgalmas feladatot, mint emlékezetes, az Egyesült Államok már párszor felvállalta, mérsékelt sikerrel. 

A legtöbb eddigi eredményt éppen a Trump-kormány Ábrahám-egyezményei érték el. 

A fentiek tükrében megállapítható, hogy Kína nyomulása a régióban nem Biden győzelméhez köthető, noha az kétségkívül nem lassította a törtetést. Vagyis inkább: az Egyesült Államok kiszorulása a Közel-Keletről, hegemóniájának megosztása nem most kezdődött, hanem a nyugat globális uralmának általános megrendüléséhez köthető.

Kérdéses, hogy Biden hogyan fog reagálni Irán és Kína növekvő kihívására: agresszívabb stílust vesz fel, vagy Barack Obama nyomdokain járva újabb területeket ad fel a Közel-Keleten? 

Összesen 28 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Camael
2021. április 07. 12:12
ez egy nagyon korrektül összeállított írás, annyit jegyeznék meg hogy Biden azért annyiban érintett a történetben, hogy Kína adott még egy esélyt az új adminisztrációnak hátha lesz pozitív változás, nem lett
Kofidisz Fapadopulosz visszatért
2021. április 02. 18:24
"Máig nem értem, hogy pld mi értelme volt az Irán-Iraki háborúnak." Nyilván Irak-Iráni háborút akartál írni, lévén Irak volt az agresszor ez esetben. Az ok amúgy egyszerű. Az iráni iszlám forradalom győzelme után elzavarták Iránból a "külföldi üzleti köröket", amik addig hitbizományként kezelték az iráni gazdaságot. Bosszúból ezek a "körök" ráuszították Szaddámot - aki akkor még nagyon jó, nyugatkonform elvtárs volt - Iránra.
Kofidisz Fapadopulosz visszatért
2021. április 02. 18:01
"Ennek megértéséhez tudni kell, hogy az Iszlám Állam szétesését követően Irán milíciákon, missziókon és proxikon keresztül közvetett ellenőrzése alá vonta Irak és Szíria egyes részeit," Nyilván az iráni milíciáknak meg az orosz légierőnek semmi szerepe nem volt az isis szétverésében. Csak úgy magától szétesett...
szemlelo
2021. április 02. 13:52
Ez a lépés kb. borítékolható volt.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!