Felrobbant egy kínai tulajdonú gyár Rangunban, a tüntetők kínai zászlót is égettek.
A mianmari biztonsági erők lövéseket adtak le a katonai rezsim ellen tüntető tömegre szerdán, újabb legkevesebb tizenhárom tüntető meghalt és többen megsebesültek – közölte a helyi média. Eközben több kisebb robbanás rázta meg az ország legnépesebb városát, Rangunt, lángba borult egy kínai tulajdonban lévő gyár.
A junta szerint a polgári engedetlenségi mozgalom tönkreteszi az országot.
A hadsereg február 1-jén vette át a hatalmat Mianmarban. Az országban azóta rendszeresek a puccsellenes tüntetések, amelyeket a hadsereg könyörtelenül vérbe fojt. Az elmúlt hetekben 581 tiltakozót gyilkoltak meg a Politikai Foglyokat Támogató Egyesület (AAPP) szerint. Az őrizetbe vettek száma megközelítette a 3500-at, túlnyomó többségük továbbra is börtönben van.
A biztonsági erők szerdán a tüntetők közé lőttek az északnyugati Kalében.
Lapértesülések szerint tizenegyen vesztették életüket, többen megsebesültek, sokakat őrizetbe vettek. Néhány helyi házilag készített vadászpuskákkal vette fel a harcot. Kale lakosságának több mint fele a csin etnikai kisebbség tagja.
A következő napok összecsapásaiban a biztonsági erők több tagja is életét vesztette.
Szerdán további két tiltakozóval végeztek a Rangunhoz közeli Bagóban.
Legalább hét kisebb robbanás rázta meg Rangunt kormányzati épületek, egy katonai kórház és egy bevásárlóközpont közelében – mondták helyiek. A ranguni amerikai diplomáciai képviselet úgy tudja, hogy házilag készített hanggránátok vagy tűzijátékok okozhatták a zajt. Az incidensnek nincsenek áldozatai.
Áldozatokról nem érkezett hír, s a kár pontos mértékét még nem tudni.
Kína támogatja a katonai juntát. Az előző hónapban 32 kínai érdekeltségű ranguni üzemben gyújtogattak. A katonai kormányzatot vezető Min Aung Hlaing szerdán közölte: a polgári engedetlenségi mozgalom miatt kórházak, iskolák, hivatalok és gyárak működése lehetetlenült el. Megjegyezte továbbá, hogy a mozgalom szerinte tönkreteszi az országot.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
Miközben Brüsszelben alig 1,5 százalékos növekedésben reménykednek, Pekingben egészen más léptékben számolnak.
Őszintén akart beszélni az ukrán elnök.
Hiába próbálta Macron kioktatni a kínai elnököt.
A francia elnök találkozott rajongóival.
Aláfestésként képzeljük hozzá a Benny Hill-show zenéjét.
Pedig nem ez volt az első eset.
