Azonosították a coloradói tömeggyilkosság elkövetőjét

A hazugság célja a másik meggyőzése egy meg nem történt esemény vonatkozásában vagy olyan nézet, emóció kapcsán, amely nem a közlőé. Legalább két személy közreműködését feltételezi: a hazudozóét és a hazugság címzettjéért. Feladata egy fiktív állapot színlelése, és a valódi elrejtése. A hazugságnak két formája van: az elhallgatás és a meghamisítás. Az elhallgatás esetén a hazug nem a teljes igazságot mondja el, a hazugság nem verbális jeleit mutatja, hiszen valamit rejteget a másik elől. A meghamisítás során téves verbális és nem verbális információt közöl a hazug. Mind az előadott eseményekre, mind a tényleges emóciókra vonatkozva beszélhetünk megtévesztésről. A hazugságnak három fő típusát különböztetjük meg 1. Hazudhat valaki egy ténnyel kapcsolatban (ténybeli hazugság), például azt állítja valaki, hogy elvégzett egy feladatot, miközben nem hajtotta végre. 2. Állíthat valótlanságot egy emócióval kapcsolatban, amikor azt mondja, hogy valamilyen érzés vagy állapot hatalmasodott el rajta, ám eközben egészen másképp érez. 3. Hazudhat valaki egy véleménnyel kapcsolatban, azt állíthatja, hogy egy adott feladat nagyon kellemes dolog, holott valójában unalmasnak tartja. A hazugság természetét indítékai határozzák meg, kétféle indíték létezik: az önérdek és a másik ember érdeke. Lehet önzetlenül hazudni, nehogy a másik nyugtalankodjon, vagy megijedjen valamitől, az ilyen hazugságok a címzett érdekében történnek. Vannak másfajta gyakori hazugságok, amelyek ártalmatlanok, s a címzettre nézve nincs komolyabb következményük. Az ártóbb szándékú hazugságok akár a megfogalmazóra akár a címzettre nézve súlyosabb, vagy végzetesebb következménnyel járhatnak (pl. ártatlan ember elítélése). (A pszichológusod)

A hazugság célja a másik meggyőzése egy meg nem történt esemény vonatkozásában vagy olyan nézet, emóció kapcsán, amely nem a közlőé. Legalább két személy közreműködését feltételezi: a hazudozóét és a hazugság címzettjéért. Feladata egy fiktív állapot színlelése, és a valódi elrejtése. A hazugságnak két formája van: az elhallgatás és a meghamisítás. Az elhallgatás esetén a hazug nem a teljes igazságot mondja el, a hazugság nem verbális jeleit mutatja, hiszen valamit rejteget a másik elől. A meghamisítás során téves verbális és nem verbális információt közöl a hazug. Mind az előadott eseményekre, mind a tényleges emóciókra vonatkozva beszélhetünk megtévesztésről. A hazugságnak három fő típusát különböztetjük meg 1. Hazudhat valaki egy ténnyel kapcsolatban (ténybeli hazugság), például azt állítja valaki, hogy elvégzett egy feladatot, miközben nem hajtotta végre. 2. Állíthat valótlanságot egy emócióval kapcsolatban, amikor azt mondja, hogy valamilyen érzés vagy állapot hatalmasodott el rajta, ám eközben egészen másképp érez. 3. Hazudhat valaki egy véleménnyel kapcsolatban, azt állíthatja, hogy egy adott feladat nagyon kellemes dolog, holott valójában unalmasnak tartja. A hazugság természetét indítékai határozzák meg, kétféle indíték létezik: az önérdek és a másik ember érdeke. Lehet önzetlenül hazudni, nehogy a másik nyugtalankodjon, vagy megijedjen valamitől, az ilyen hazugságok a címzett érdekében történnek. Vannak másfajta gyakori hazugságok, amelyek ártalmatlanok, s a címzettre nézve nincs komolyabb következményük. Az ártóbb szándékú hazugságok akár a megfogalmazóra akár a címzettre nézve súlyosabb, vagy végzetesebb következménnyel járhatnak (pl. ártatlan ember elítélése). (A pszichológusod)

Ahmad felmenői is vagy indián őslakók voltak vagy a Mayflower-rel érkeztek.

"Ahmad Alissának hívják. Az indítékról a rendőrség nem adott ki információt." Minő tapintat az iszlamista harcosok iránt..