Kétszáz éve hunyt el Joseph de Maistre, a nagy francia ellenforradalmár
2021. február 26. 13:04
De Maistre szerint „az ellenforradalom nem ellentétes forradalom, hanem a forradalom ellentéte”.
2021. február 26. 13:04
p
28
4
10
Mentés
Joseph de Maistre (1753-1821) jogász, diplomata és író volt, a savoyai-piemonti politikai elit tagja. Legismertebb művei az Elmélkedések Franciaországról (1796), A pápáról (1818) és a Szentpétervári beszélgetések (1821). Ő francia konzervatív hagyomány egyik megalapozója.
Hozzá kötődik a mondás: „Az ellenforradalom nem ellentétes forradalom, hanem a forradalom ellentéte.”
De Maistre a könyv ismertetője szerint a felvilágosodás egyik legélesebb és legeredetibb kritikusa, művelt, jó megfigyelő és problémaérzékeny. Nagyon sok, ellentétes nézeteket valló szerzőre hatott: Saint-Simonra, Comte-ra, Balzacra, Baudelaire-re, Donoso Cortesre, Carl Schmittre, James Fitzjames Stephenre és Morrasra.
Az Elmélkedések Franciaországról című írás és a Tanulmány a politikai alkotmányok és más emberi intézmények rendezőelvéről szoros tematikai összefüggése miatt jelent meg egy kötetben. De Maistre a francia forradalom alapján bírálja az alkotmány- és társadalomalkotó reményeket.
De Maistre 1790-ig tagja volt egy skót rítusú szabadkőműves páholynak, s viszonylag szabadelvű nézeteket vallott. A francia forradalom azonban gyökeresen megváltoztatta gondolkodását. Tagja volt Madame de Staël szalonjának. Először Torinóba, majd Svájcba menekült a forradalom elől, mint francia földbirtokos nemes. Végül a szardíniai király szentpétervári követe lett. Az orosz fővárosban nem volt túl sok diplomáciai teendője, viszont az arisztokrata körök kedvelt figurája lett. Több nemest áttérített a katolikus hitre. Az orosz élettel és diplomáciai szolgálattal kapcsolatos feljegyzéseit Lev Tolsztoj felhasználta a Háború és béke megírásakor.
De Maistre mai hívei nem pusztán a katolikus monarchistát látják benne, hanem az alkotmány- és szuverenitáselmélet, politikai teológia és decizionizmus fontos alakját, a konstruktivizmus, demokrácia és liberalizmus egyik legeredetibb bírálóját.
Magyarul Nyirkos Tamás elemezte a francia ellenforradalmárok gondolkodását (Az ötfejű sas. Teológia és politika, a francia ellenforradalomban. Attraktor, Máriabesnyő, 2014. A kötetet itt mutattuk be.).
Tudomány és vallás, tények és elméletek, lyukak és Isten, hitek és bizonyosságok. A fókuszcsoportos Nagy Ádám szétszedi Tudóslányt, mi nekiesünk Nagy Ádám mondásainak. Szilvay Gergely írása.
Imre atya építő szellemiségét és rendíthetetlen optimizmusát a lehetetlennek ható körülmények között is következetesen megőrizte. Constantinovits Milán írása.
A miniszterelnök felrakta Magyarországot a világpolitika térképére – véli Sohrab Ahmari, a New York Post véleményrovatának korábbi szerkesztője, a Compact Magazine alapítója, aki a Politico szerint Donald Trump alelnökjelöltjének a szűk belső köréhez tartozik.
A belga Thales vállalat együttműködési megállapodást kötött egy ukrán védelmi céggel, így Ukrajna hamarosan megkezdheti a külföldi rakéták gyártását.
p
0
0
2
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 10 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
LAW AND ORDER
2021. február 28. 16:16
"Nagyon sok, ellentétes nézeteket valló szerzőre hatott: Saint-Simonra, Comte-ra, Balzacra, Baudelaire-re, Donoso Cortesre, Carl Schmittre, James Fitzjames Stephenre és Morrasra."
Ki az a Morras????
"Azét a hierarchiáét, amely az isteni gondolatból származik, és amely feltételezi, hogy a szuverenitás nem lehet a népé, egyedül csak az Isten által rendelt uralkodóé és a pápáé, és amely szuverenitásnak mindig Istent kell szolgálnia."
A szuverenitás az Istené, az uralkodó és a pápa sosem szuverén. Egyetlen ember sem szuverén, mindenkinek szüksége van másokra, mert mindenki korlátolt lény. A társadalom (vagy az egyház) olyan, mint a test, amiben mindenki csak egy-egy kis részegységnek felel meg, nem az egész testnek:
1Kor 12, 12-27 Mert a miképen a test egy és sok tagja van, az egy testnek tagjai pedig, noha sokan vannak, mind egy test, azonképen a Krisztus is.
Mert hiszen egy Lélek által mi mindnyájan egy testté kereszteltettünk meg, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok,. és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg.
Mert a test sem egy tag, hanem sok.
Ha ezt mondaná a láb: mivelhogy nem kéz vagyok, nem vagyok a testből való,. avagy nem a testből való-é azért?
És ha a fül ezt mondaná: mivelhogy nem vagyok szem, nem vagyok a testből való,. avagy nem a testből való-é azért?
Ha az egész test szem, hol a hallás? ha az egész hallás, hol a szaglás?
Most pedig az Isten elhelyezte a tagokat a testben egyenként mindeniket, a mint akarta.
Ha pedig az egész egy tag volna hol volna a test?
Így azonban sok tag van ugyan, de egy test.
Nem mondhatja pedig a szem a kéznek: Nincs rád szükségem,. vagy viszont a fej a lábaknak: Nem kelletek nékem.
Sőt sokkal inkább, a melyek a test legerőtelenebb tagjainak látszanak, azok igen szükségesek:
És a melyeket a test tisztességtelenebb tagjainak tartunk, azoknak nagyobb tisztességet tulajdonítunk,. és a melyek éktelenek bennünk, azok nagyobb ékességben részesülnek,.
A melyek pedig ékesek bennünk, azoknak nincs erre szükségök. De az Isten szerkeszté egybe a testet, az alábbvalónak nagyobb tisztességet adván,
Hogy ne legyen hasonlás a testben, hanem ugyanarról gondoskodjanak egymásért a tagok.
És akár szenved egy tag, vele együtt szenvednek a tagok mind,. akár tisztességgel illettetik egy tag, vele együtt örülnek a tagok mind.
Ti pedig a Krisztus teste vagytok, és tagjai rész szerint.
Aki magát szuverén hatalomnak tartja, arra igaz Jézus mondása:
Mt 15,14 Hagyjátok őket; vakoknak vak vezetői ők: ha pedig vak vezeti a vakot, mind a ketten a verembe esnek.
Isten szuverén hatalmát - az emberekkel szemben - mutatja be például ez a zsoltár: Zsoltárok könyve 2. rész
1. Miért dühösködnek a pogányok, és gondolnak hiábavalóságot a népek?
2. A föld királyai felkerekednek és a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és az ő felkentje ellen:
3. Szaggassuk le az ő bilincseiket, és dobjuk le magunkról köteleiket!
4. Az egekben lakozó neveti, az Úr megcsúfolja őket.
5. Majd szól nékik haragjában, és megrettenti őket gerjedelmében:
6. Én kentem ám fel az én királyomat a Sionon, az én szent hegyemen!
7. Törvényül hirdetem: Az Úr mondá nékem: Én fiam vagy te; én ma nemzettelek téged.
8. Kérjed tőlem és odaadom néked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait.
9. Összetöröd őket vasvesszővel: széjjelzúzod őket, mint cserépedényt.
10. Azért, királyok, legyetek eszesek, és okuljatok földnek bírái!
11. Szolgáljátok az Urat félelemmel, és örüljetek reszketéssel.
12. Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék és el ne veszszetek az úton, mert hamar felgerjed az ő haragja. Boldogok mindazok, a kik ő benne bíznak!