A román legfelsőbb bíróság határozata értelmében a Hargita Megyei Törvényszék tárgyalhatja első fokon Hargita és Bákó megye határperét, mely Úzvölgye település területének a hovatartozásáról is dönt.
A legfelsőbb bíróság határozatáról a Székelyhon.ro portál számolt be csütörtökön. A megyehatáron fekvő elnéptelenedett település törvény szerint a Hargita megyei Csíkszentmárton része, területei egy részét – így a viták középpontjába került első világháborús katonatemetőt is – a Bákó megyei Darmanesti (Dormánfalva) önkormányzata vette tulajdonba, és telekkönyveztette saját nevére.
Tavaly Csíkszentmárton indította a határpert, azt kérve a törvényszéktől, hogy az ország közigazgatási felosztásáról szóló 1968-as törvény alapján jelölje ki a két megye közötti határt. A törvény Úzvölgye települést Csíkszentmárton részeként jelöli meg. A keresetlevél szerint amikor 1998-ban elvégezték Dormánfalva és Csíkszentmárton területének kataszteri felmérését – utóbbit a Hargita Megyei Telekkönyvi Hivatal megbízásából – a feladatfüzetből kimaradt Úzvölgye település, mintegy 77 hektár területtel. Erről a munkálat átvételekor a csíkszentmártoni polgármester írásos észrevételt nyújtott be. A hibát a hivatal azzal magyarázta, hogy kevés volt a rendelkezésre álló idő, ezért nem vették be a feladatfüzetbe Úzvölgye felmérését. A község álláspontja szerint nincs jogi értéke a hibás dokumentációnak.
A keresetlevelet a Hargita Megyei Törvényszéken iktatták, ez azonban nem felelt meg az Úzvölgyét saját tulajdonának tekintő Dormánfalvának és a Bákó Megyei Tanácsnak sem, akik azt kérték a bíróságtól, hogy állapítsa meg, területileg nem illetékes az ügy tárgyalására. Miután beadványukat tavaly nyáron elfogadták, és átküldték az ügycsomót a Bákó Megyei Törvényszékre, a szentmártoniak ugyanilyen módon jártak el, kérve az utóbbi törvényszéket, hogy mivel ugyanúgy nem illetékes a tárgyalás lefolytatására, a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék jelölje ki a per tárgyalásának helyszínét.
A kezdeményezők semleges helyszín kijelölésére vártak, a legfelsőbb bíróság azonban kedden úgy döntött, hogy a bírósági eljárást a Hargita Megyei Törvényszéken kell lefolytatni. Így a per tárgyalása, amely Úzvölgye területeinek az egyértelmű hovatartozásáról is dönthet, Csíkszeredában kezdődik meg.
(MTI)
Nyitókép: MTI/Veres Nándor
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
Úgy nem élhetne azon kiváltságok egyikével, amelyek ellen „elvtársai” annyit küzdenek – írja az Il Giornale.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
Ilyen is csak Amerikában történhet.
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
