befolyásuk miatt pedig úgy tesznek, mintha a törvények fölött állnának.
Az ausztrál kormány különösen nehezményezi, hogy a Facebook döntéséről nem tájékoztatta előre a hatóságokat, így azok nem tudtak felkészülni a váratlan helyzetre; de azt is felróják, hogy a tech vállalat válaszlépése indokolatlanul kemény volt, hiszen a törvényjavaslat alapján a szabályozásról hivatalos kormányzati döntés még nem született.
A Human Rights Watch emberi jogi szervezet ausztráliai igazgatója
veszélyes jelenségnek tartja, hogy a Facebook elkezdte „cenzúrázni” a platformján megjelenő tartalmakat;
médiaszakértők pedig attól tartanak, hogy a valódi hírek eltűnésével az „információs vákuumot” álhírek, összeesküvés-elméletek tölthetik ki. Megjelentek emellett olyan ausztrál vélemények is, amelyek ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a Facebook mégiscsak egy magánvállalat, amelynek jogában áll saját érdekei alapján üzleti döntéseket hozni.
A Facebook székháza Menlo Parkban
Várható következmények
Az új valóság várhatóan nem okoz azonnal nagy veszteséget a nagy médiaszolgáltatóknak, ugyanakkor a kisebb ausztrál sajtóorgánumok jelezték: hirdetési, megjelenési lehetőségeik a Facebook „elsötétedésével” drasztikusan lecsökkennek, ez pedig sok céget egzisztenciálisan is veszélybe sodorhat.
Statisztikák szerint az elmúlt években a hírfogyasztás és a hírekkel való találkozás elsődleges platformja a Facebook lett – praktikus okokból sokan a közösségi média felületén, és nem az adott médiatermékek saját honlapjain keresik a tartalmakat. A Reuters felmérése szerint
az ausztrál felhasználók 37 százaléka különböző közösségi médiumokon keresztül jut el a hírekig,
míg a megkérdezettek csupán 31 százaléka válaszolta azt, hogy a hagyományos úton, a hírportálok saját honlapjain böngészi a híreket.
Maga a közéleti és egyéb viták, párbeszédek helyszíne is az FB lett, a hírek eltűnésével az ausztrál nyilvánosság alapvető fórumától esett el, aminek jelenleg még nem belátható következményei lehetnek. Helyi újságíró szervezetek felvetették, hogy a Facebook döntése alapjogi kérdéseket is érinthet: azzal, hogy egyik napról a másikra megszűnt a híráram, milliók alapvető jogai sérültek: nem tudnak teljesen élni a tájékozódáshoz, az információkhoz való jutáshoz fűződő jogaikkal, valamint kérdéses, hogy a híreknek a közösségi médiából való kirekesztése mennyiben szűkíti az ausztrál nyilvánosságot, az elvárt médiasokszínűséget.
Az ügynek súlyos következményei lehetnek globálisan is, nem véletlen a kiemelt nemzetközi figyelem:
a készülő amerikai és európai szabályozás számára precedens értékkel bír,