Kitört a nagy tech háború a Facebook és Ausztrália között

A Facebook eddigi legkeményebb korlátozó intézkedését hozta meg szerdán: hogy meddig ment el, sokakat megdöbbentett. A cég képviselője a múlt hónapban az ausztrál szenátus előtti meghallgatáson belengette ezt a fenyegetést, szerdán azonban már eldöntött tényként jelentették be, hogy

A döntés természetesen fájdalmasan érinti a médiaportálokat, lapkiadókat, hiszen a közösségi oldalon történő megosztások jelentősen növelték az oldalukon landoló klikkszámokat, az olvasottságot, és ezzel reklámbevételeiket is.

Az ausztrál törvényjavaslat a Google-t is célkeresztbe veszi, de a Facebook közleményében felhívja a figyelmet a különbségre: míg a Google keresőfelületén a hírek algoritmikusan vannak bekötve, addig az ő felületükön a médiavállalatok helyezik el tartalmaikat profitnövelési céllal. A Facebook becslése szerint tavaly ötmilliárd ingyenes ausztrál hírtartalom került publikálásra a felületükön, ez összesen 407 millió ausztrál dolláros bevételt hozott a lapkiadóknak, eközben a Facebook bevétele ugyanezen forgalomból minimális, a hírek megosztásai az összforgalmuk 4 százalékát teszik ki.

A Facebook figyelmeztet

A Facebook indoklása szerint az ausztrál kormány nem érti a viszonyrendszert a közösségi médium és a lapok között:

egyoldalúan a közösségi médiát hozza pénzügyileg hátrányos helyzetbe azzal, hogy fizetési kötelezettséget állapít meg számukra a felületükön hozott hírek után az adott híreket előállító médiaszolgáltatók felé. A cég nehezményezi, hogy három évnyi egyeztetés után az ausztrál kormány képtelen volt megérteni a szektor speciális viszonyát a médiaszférával.

Campbell Brown, a Facebook alelnöke blogbejegyzésében arról ír, hogy az általános vélekedéssel ellentétben a cég nem lopja a híreket, hanem azokat a szerzők, a médiacégek helyezik el önkéntes alapon a felületükön,

éppen a saját eléréseik megsokszorozása érdekében.

A Facebook saját hitvallása szerint azért engedi a hírtartalmak terjesztését saját felületén, mert a tájékozódáshoz való jog alapvető demokratikus jog, a világ legforgalmasabb globális kapcsolódási felületén ezen jog korlátozását ártalmasnak vélik.

– írja a cég.

A Facebook ikonikus emblémája a cég székházánál a kaliforniai Menlo Parkban

A médiacégek igénye

A vitát kiváltó törvényjavaslat első változata tavaly nyáron került az ausztrál parlament elé, a szabályozás tiszta helyzetet akart teremteni a hírszolgáltatók és a közösségi médiás platformok között – a jogalkotók a médiacégek követelését megalapozottnak látták: híreiket ezek a felületek ingyen használják saját forgalmuk és ezzel bevételeik növelésére.

A tervezet mögötti fő lobbierő a neves médiaguru, Rupert Murdoch News Corp nevű vállalata volt, amely ausztrál, brit és amerikai sajtótermékek tulajdonosa. A cégnek a hét elején sikerült tető alá hoznia az alkut a Google-lel, amely korábban szintén hasonló akcióval fenyegetőzött, mint a Facebook. A deal alapján

licenszdíjként a hírek engedélyezett felhasználásáért a tulajdonos médiacégek számára.

A médiacégek azért is érezték felemásnak az eddigi jogi helyzetet, mert például a Facebook esetében nekik fizetniük kellett az ott elhelyezett hirdetéseikért vagy a média számára létrehozott Facebook News szolgáltatásban elhelyezett tartalmaik után – míg az általuk előállított hírek Facebook-felhasználásából keletkezett látogatottsági előnyökhöz a tech cég ingyen jutott hozzá.

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök egy januári sajtótájékoztatón Canberrában

Ausztrália kiakadt

A Facebook „hírtelenedése” kisebb sokkot okozott Ausztráliában: szinte minden szektor, a tűzoltóságtól az oktatási intézményeken keresztül a kórházakig jelezte, hogy kulcsfontosságú információkhoz nem jutnak hozzá a platform ezen szolgáltatásának kikapcsolásával. A járványveszély kellős közepén a közösségi médiás szolgáltató döntését sokan felelőtlennek tartják.

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök a helyzetből gyorsan levonta a fő politikai tanulságot – egyébként éppen a Facebook-oldalára tette ki a nyilvánosság számára: a Facebook döntése élesen mutatja, hogy

befolyásuk miatt pedig úgy tesznek, mintha a törvények fölött állnának.

Az ausztrál kormány különösen nehezményezi, hogy a Facebook döntéséről nem tájékoztatta előre a hatóságokat, így azok nem tudtak felkészülni a váratlan helyzetre; de azt is felróják, hogy a tech vállalat válaszlépése indokolatlanul kemény volt, hiszen a törvényjavaslat alapján a szabályozásról hivatalos kormányzati döntés még nem született.

A Human Rights Watch emberi jogi szervezet ausztráliai igazgatója

médiaszakértők pedig attól tartanak, hogy a valódi hírek eltűnésével az „információs vákuumot” álhírek, összeesküvés-elméletek tölthetik ki. Megjelentek emellett olyan ausztrál vélemények is, amelyek ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a Facebook mégiscsak egy magánvállalat, amelynek jogában áll saját érdekei alapján üzleti döntéseket hozni.

A Facebook székháza Menlo Parkban

Várható következmények

Az új valóság várhatóan nem okoz azonnal nagy veszteséget a nagy médiaszolgáltatóknak, ugyanakkor a kisebb ausztrál sajtóorgánumok jelezték: hirdetési, megjelenési lehetőségeik a Facebook „elsötétedésével” drasztikusan lecsökkennek, ez pedig sok céget egzisztenciálisan is veszélybe sodorhat.

Statisztikák szerint az elmúlt években a hírfogyasztás és a hírekkel való találkozás elsődleges platformja a Facebook lett – praktikus okokból sokan a közösségi média felületén, és nem az adott médiatermékek saját honlapjain keresik a tartalmakat. A Reuters felmérése szerint

míg a megkérdezettek csupán 31 százaléka válaszolta azt, hogy a hagyományos úton, a hírportálok saját honlapjain böngészi a híreket.

Maga a közéleti és egyéb viták, párbeszédek helyszíne is az FB lett, a hírek eltűnésével az ausztrál nyilvánosság alapvető fórumától esett el, aminek jelenleg még nem belátható következményei lehetnek. Helyi újságíró szervezetek felvetették, hogy a Facebook döntése alapjogi kérdéseket is érinthet: azzal, hogy egyik napról a másikra megszűnt a híráram, milliók alapvető jogai sérültek: nem tudnak teljesen élni a tájékozódáshoz, az információkhoz való jutáshoz fűződő jogaikkal, valamint kérdéses, hogy a híreknek a közösségi médiából való kirekesztése mennyiben szűkíti az ausztrál nyilvánosságot, az elvárt médiasokszínűséget.

Az ügynek súlyos következményei lehetnek globálisan is, nem véletlen a kiemelt nemzetközi figyelem:

ha az ausztrál parlament jóváhagyja a nagy tech cégek és a médiaszolgáltatók viszonyát szabályozó törvényt; de ugyanúgy precedensértékű az is, ahogy a Facebook reagált a tervre, és amilyen gyakorlati következményei lesznek a hírkorlátozásnak.

Cikkfotók: MTI