„A legnagyobb félelem a nőknél az, hogy kicsúsznak a gyermekvállalásból. Sok hölgy, aki már betöltötte a 35. életévét, és nincs párkapcsolata, komoly depresszióba tud esni. Egyes nőgyógyászok pedig sok esetben nagyon hidegen tudják közölni velük a romló statisztikákat” – vélekedik erről a fontos tényezőről Kozékiné Dr. Hammer Zsuzsanna.
A szinglilét terhei tehát főleg a biológiai óra sürgetése miatt kezdenek jelentkezni,
addig azonban a fiatalabb – főleg diplomás – korosztályok számára az egyedüllét olyan szabadságot jelent, amelyhez könnyen hozzá lehet szokni. Nincs alkalmazkodási kényszer, nincsenek kötelezettségek, kicsi a felelősség. Van idő karriert építeni, hobbikkal foglalkozni, szórakozni, barátokkal lenni, utazgatni – ezek a foglalatoskodások átmenetileg teljessé tehetik az életet.
„Az egyedülállóság azonban olyan életformává válhat, amelytől később nehéz elszakadni” – hívja fel a figyelmet a pszichológus. „Ha az egyedülálló nagy eredményeket ér a karrierjében, azon nagyon nehéz később változtatni. A karrierépítés másik vonzata, hogy a karrierlétra csúcsán mind a nők, mint a férfiak nagyobb elvárásokat támasztanak a jövendőbeli párjukkal kapcsolatban, és ezzel jelentően lecsökkentik azok számát, akik szóba jöhetnek a párválasztáskor”. Kozékiné Dr. Hammer Zsuzsanna szerint a választott szingliség másik csapdája, hogy ezek a fiatalok nagyon megtanulják kontrollálni az életüket; egy párkapcsolat azonban nagyon nehezen működik, ha az egyik fél mindig mindent kontrollálni akar.
Kitörési pontok a járvány idején
Mondani sem kell, hogy a koronavírus-járvány a vele járó korlátozások, biztonsági intézkedések, személyes elővigyázatosságok miatt nagyon nem kedvez az ismerkedéseknek, a társkeresésnek. A fizikai lehetőségek beszűkültek, de ezzel párhuzamos kinyíltak az online kommunikáció terei. Az online társkereső oldalaknak nagyobb szerepük lehet most.
Weiler Péter, a Randivonal.hu-t üzemeltető Dating Central Europe Zrt. vezérigazgatója
„Az idei év hullámzó trendeket mutat. Az első korlátozások bevezetésekor például azt figyeltük meg, hogy az első egy-két hét inkább a megváltozott életkörülmények kialakításáról és kevésbé a társkeresésről szólt. Miután mindenki berendezkedett az új életvitelére,
a társkeresési aktivitás jócskán az átlag fölé szökött – augusztusban például ugyanolyan kiugrást láttunk, mint az előző években,
január és augusztus a két legaktívabb hónap a társkeresés szempontjából” – válaszolja a a társkeresési tendenciák megváltozására utaló kérdésünkre a Randivonal.hu vezetője.
Kozékiné Dr. Hammer Zsuzsanna szerint is egyértelműen beszűkültek a lehetőségek, ugyanakkor pszichológusi praxisában azt tapasztalja, hogy a járvány idején csökken a társadalmi nyomás az egyedülállókon. A szinglik kevésbé érzik a környezetük, a család és a barátok részéről a korábban gyakran megfogalmazott elvárásokat a megházasodásra és a gyerekvállalásra vonatkozóan.
Internet nélkül a kényszerű bezártság elviselhetetlenebb lenne, az egyedülállók számára pedig ismerkedési reményeik szertefoszlását jelentené.
Az online társkereső oldalakkal az esélyek megtöbbszöröződnek, ugyanakkor ez egy részben virtuális világ;
azokból válogat az ember, akik bent vannak a „rendszerben”, illetve akiket részben az algoritmus, a keresések „ajánlanak”. „A Randivonalon is működik egyfajta mesterséges intelligencia, ami olyan társkereső személyeket ajánl számunkra, akik a paramétereink, keresési előzményeink alapján passzolhatnak hozzánk, de ez egy teljesen nyílt rendszer. Ha pedig évente valahová százezres nagyságrendben csatlakoznak új társkeresők, az már hatalmas merítést jelent, sok-sok tízezer olyan, hozzánk hasonló egyedülálló társkeresőt, akikkel egyébként valószínűleg a való életben soha sem találkoztunk volna” – érvel Weiler Péter, hozzátéve, hogy a Randivonal.hu-n évente 40-50 ezer párkapcsolat alakulhat ki. Az adatot onnan tudják megbecsülni, hogy az oldalról végleg kiregisztráló társkeresők negyede hagyja el az oldalt amiatt, mert megtalálta a párját, és mivel évente 150-200 ezer új társkereső regisztrál, így jön ki a becsült szám.
Családbarát ország – nehezen mozduló egyedülállók
A kormány hosszútávú célkitűzése az évtizedeken keresztül romló demográfiai trendek megfordítása, a társadalom elöregedésének lassítása, és e cél érdekében a különböző családtámogatási formákkal minél több gyerek vállalására ösztökéli a fiatalokat, lehetőleg családi keretben. De vajon a mérésekben van-e nyoma annak, hogy a kedvezmények bármilyen bátorító hatással lennének a szinglik döntéseire?
A KSH elemzője szerint a következő, 2021-ben esedékes népszámlálás fog erre pontosabb választ adni, de
a jelenlegi tendenciák alapján
a statisztikákban nagy valószínűséggel tükröződni fognak a családtámogatási intézkedések hatásai.
„A 2010-es mélypont óta a házasságkötések száma emelkedő tendenciát mutat, és a legfrissebb adatok szerint a gyermekvállalás terén is pozitív folyamatok figyelhetők meg” – mondja Dr. Rövid Irén. A szociológus szerint 2011 és 2016 között a 20–39 éves szinglik száma 201 ezerről 188 ezerre csökkent, ezt a változást pedig a házasságkötések számának emelkedése is befolyásolhatta.
Kozékiné Dr. Hammer Zsuzsanna pszichológus nem lát lényegi változást, úgy véli, a párkapcsolatok kialakítására, a szinglik házasodására nincs észlelhető hatása a családtámogató intézkedéseknek. A sajátos emberi megoldások szintjén tapasztalható inkább igazodás: például a bankhiteleik megtartása érdekében az emberek nem válnak el, inkább külön élnek.
Boldogtalanok-e a szinglik?
Elemzésünk végén tisztázzunk még egy fontos kérdést: a párkapcsolat nem egyenes út a boldogságba, az egyedüllét pedig nem jelent boldogtalanságot. Nincs akkora különbség a párkapcsolatban élő és az egyedülálló fiatalok boldogság-faktora között, mint ahogy azt gondolnánk, ugyanakkor a statisztikák mégis általánosságban azt mutatják, hogy
a szinglik kevésbé elégedettek az életükkel, és ritkábban érzik magukat boldognak, mint a velük egykorú, házasságban élő társaik.
Forrás: Területi Statisztika c. folyóirat 60. évfolyam 2. számában megjelent, Rövid Irén által írt Olyan jó egyedül? – A szinglik érzelmi állapota, élettel való elégedettsége a 2016. évi mikrocenzus adatai alapján c. tanulmány
Életkorfüggő kicsit a boldogságérzés: a fiatalabb generációk reménytelibb módon állnak az élethez, mint a 40-es éveikben járó, tapasztaltabb embertársaik. „A 20–39 éves szinglik az élettel való elégedettségüket egy 0-tól 10-ig terjedő skálán 7,02-re, a 40-es éveikben járók 6,19-re értékelték. A fiatalabb szinglik 74, az idősebb korcsoportba tartozók 58 százaléka mindig vagy többnyire boldognak érezte magát 2016-ban” – összegez a szinglikről szóló friss tanulmány szerzője, Dr. Rövid Irén.
A pszichológus szerint nem meglepő, hogy nincs drámai különbség a házasok (párkapcsolatban élők) és az egyedülállók élettel való elégedettsége, boldogságérzete között.
„Rengeteg problémás kapcsolat van, nagyon kevés ember elégedett a párkapcsolatával.
A gyermekvállalás is részben boldogság-, részben viszont stresszfaktor. Az emberek nagyon vágynak arra, hogy legyen párkapcsolatuk, és legyen gyermekük. De mindkettő megléte nagy erőfeszítéseket vár el az emberektől, és ebből rengeteg konfliktus adódik” – hívja fel a figyelmet Kozékiné Dr. Hammer Zsuzsanna.
Dr. Rövid Irén márciusban publikált tanulmánya azt is elemzi, hogy a magukat boldognak mondó szinglik aránya területileg hogyan oszlik meg az országban. A 2016. évi mikrocenzus adatai szerint a 20–39 éves szinglik közül arányaiban Hajdú-Bihar megyében érezték a legtöbben (83 százalék), Fejér megyében a legkevesebben (59 százalék) boldognak magukat. A legboldogabb 40–es szinglik Vas, a legkevésbé boldogok pedig Csongrád-Csanád megyében éltek a 2016-os adatok szerint.
A szinglik – és a párkapcsolatban élők – boldogságérzetét befolyásoló okok közül azonban csupán egy tényező az, hogy hol élnek. További tényezők az életkor, az iskolázottság, a jövedelemszint, a foglalkoztatottság és mindaz a lélektani és egyéb szempont, amelyekkel ebben az elemzésben fentebb foglalkoztunk. Az élet tehát bonyolult, de tud szép lenni – párkapcsolatban vagy egyedül.
***
fotó: Dr. Rövid Irén, Kozékiné Dr. Hammer Zsuzsanna, Weiler Péter
grafika: Nagy Kristóf