Orbán Viktor: A „valódi vita” a családpolitikáról, a migrációs politikáról, kulturális kérdésekről szól

„Manfred Weber megsértette a magyar népet” címmel interjút közölt Orbán Viktor miniszterelnökkel a Welt am Sonntag című konzervatív vasárnapi német lap. A kormányfő nemmel válaszolt arra a kérdésre, igaz-e, hogy Angela Merkellel folytatott legutóbbi megbeszélésén a német kancellár felemelte a hangját. Mint mondta, Angela Merkel „erős asszony”, a felemelt hang pedig a „gyengeség jele” lenne.

„A jelenlegi megoldás a józan ész diadala”

A legutóbbi EU-csúcson a költségvetésről, a koronavírus-járvány miatt felállított helyreállítási alapról és a jogállamisági mechanizmusról kötött megállapodásról kiemelte, hogy az Európai Parlament (EU) egy objektív kritériumok nélküli jogállamisági mechanizmusról tartott szavazással kapcsolta össze a helyreállítási alapot, és „a mi álláspontunk az volt, hogy ez ésszerűtlen”.

„Miért kellene még inkább megterhelni egy témát akkor, amikor éppen egy nehéz válságban vagyunk?” – vetette fel, hozzátéve, hogy a mechanizmusról később is lehet tárgyalni, méghozzá azzal a céllal, hogy mind a 27 tagállamra kötelező kritériumok érvényesüljenek. „A jelenlegi megoldás ezt lehetővé teszi, tehát ez a józan ész diadala” – mondta Orbán Viktor.

Arra a kérdésre, hogy ösztönözte-e a megállapodást a járvány okozta válság, kifejtette, hogy az EU Tanácsának német soros elnöksége csomagban akarta megtárgyalni a költségvetést és a helyreállítási alapot, amit valamennyi tagállam támogatott, az EP viszont utólagosan beavatkozott a folyamatba, mert „teljességgel túlértékeli a szerepét”.

A testület ebből a szerepfelfogásból kiindulva előállt egy utólagos kiegészítéssel, amelynek célja a nyomásgyakorlás volt. „Ezért kényszerültünk a vétó bevetésére” – mondta a kormányfő. Hozzátette, hogy valójában az összes tagállam szuverenitásáról volt szó. Hangsúlyozta, hogy az EU-s szerződésekben már van meghatározás a jogállamiság fogalmára, az EP pedig ezt „megpróbálta jogellenes módon megkerülni”. Ezért volt „zseniális” Angela Merkel határozati javaslata, miszerint a mechanizmus csak az EU-s szerződések alá rendelve, méghozzá a költségvetési érdekek védelmére maradhat meg, és a szankciókat elsőként felül kell vizsgálnia az Európai Unió Bíróságának. „Magyarország állampolgárai ezzel teljesen egyetértenek” – mondta Orbán Viktor.

„Tudjuk, milyen, amikor nem a saját fővárosunkban születnek meg a döntések”

Az érzékenység történelmi gyökerű, „tudjuk, milyen, amikor nem a saját fővárosunkban születnek meg a döntések” – mondta arra a kérdésre, miért főleg a volt kommunista államok kormányai vádolják Brüsszelt túlzott beavatkozással. Hozzátette: egyes kormányfőknél megfigyelhető, hogy egyre több nemzeti hatáskört akarnak áthelyezni Brüsszelbe, ezt azonban „történelmi tapasztalataink alapján elutasítjuk”.

– fogalmazott. „Már nem sok hiányzik hozzá” – jegyezte meg arra a kérdésre, hogy Moszkvához hasonlítja-e Brüsszelt. Kifejtette, hogy egykor a moszkvai központi bizottság szabta meg az ideológiai irányvonalat, és Vera Jourová „egy hasonló, egyértelmű jogi definíció és mindenki számára érvényes objektív kritériumok nélküli ellenőrző hatóságot akart bevezetni” a jogállamisági mechanizmussal. Ez a mechanizmus pénzügyi szankciók fenyegetésével kényszerítené a tagállamokat „ideológiai szempontból meghatározott politikák” végrehajtására.

A „valódi vita” a családpolitikáról, a migrációs politikáról, kulturális kérdésekről szól

Arra a felvetésre, hogy a mechanizmus az EU-tagság követelményei közé tartozó ügyekre, a hatalmi ágak szétválasztására és a bírák függetlenségére vonatkozna, kiemelte, hogy mindez része a magyar alaptörvénynek, és ezekért az értékekért a magyarok 31 éve „keményen megküzdöttek”. A „valódi vita” a családpolitikáról, a migrációs politikáról, kulturális kérdésekről szól. Ez nem „képzelődés” – jelentette ki arra a felvetésre, hogy a jelzett ügyekről nincs szó a mechanizmusról szóló megállapodásban.

Mint mondta, az EP kiegészítésének első változatában az állt, hogy a mechanizmust bármilyen témára ki lehet terjeszteni, és Brüsszelből rengeteg dokumentum érkezett, amelyek szerint például a menekültek befogadása is a jogállamisági mechanizmus témája,

A jogállamiságnak az EP által képviselt meghatározása „önkényes”, és azzal járhat, hogy bármikor a mechanizmus hatálya alá lehet vonni akár a családpolitikát is – fejtette ki Orbán Viktor.

Manfred Weberrel, az Európai Néppárt (EPP) EP-frakciójának vezetőjével kapcsolatban elmondta, hogy két éve egy budapesti találkozón megegyezett a német politikussal, hogy támogatja megválasztását az Európai Bizottság elnökének, de két nap múlva Weber nyilvánosan kijelentette, hogy nem akarja a magyarok szavazataival megszerezni a tisztséget. „Itt mindenki azt kérdezte: miféle ember az ilyen? Másodrangú európaiaknak tart bennünket? Ez az ügy nem rólam szólt, hanem a magyar nép sértegetéséről. Elvesztettük a bizalmat benne” – mondta Orbán Viktor.

Hozzátette, hogy nevetségesnek tartja az EPP soraiban a magyarországi médiahelyzetről megfogalmazott vádakat. Kiemelte: „objektív vizsgálatok igazolják, hogy a kormánykritikus média piaci részesedése 50 százalék feletti”. Mint mondta, probléma inkább az EPP-vel van, hiszen Manfred Weber ugyanolyan koalíciót akar Brüsszelben, mint Berlinben, ahol a kereszténydemokraták a szociáldemokratákkal kormányoznak. Ez azzal jár, hogy „hamarosan nem lehet majd megkülönböztetni egymástól a konzervatívokat és a szocialistákat”.

– mondta Orbán Viktor, kiemelve, hogy a pártcsaládnak meg kellene őriznie „keresztény-konzervatív jellegét”.

Brexit

A Brexitről elmondta: a britek távozásával az EU kibillent az egyensúlyból, „egyre inkább átideologizálttá” vált, így a magasabb adók, több állam, kisebb versenyképesség irányvonalát képviseli. Németország és Franciaország meghatározó befolyása révén gazdaságpolitikája „egyre szocialistább”, fontosabb benne az újraelosztás, mint a teljesítmény és a modernizáció.

A globális versenyben elszenvedett lemaradásra „Brüsszel válasza nem a teljesítmény és a versenyképesség erősítése, hanem egyre inkább a protekcionizmus”. „Óvjuk magunkat, mert gyengülünk. Ez nem jó irány” – mondta a miniszterelnök. A hitelből finanszírozott helyreállítási alapról elmondta, hogy Magyarország mindig is kritikusan viszonyult az elképzeléshez, de „mivel sok déli állam összeomlana a támogatások nélkül, szolidaritásból beleegyeztünk”.

Koronavírus

Azzal kapcsolatban, hogy az Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország alkotta úgynevezett fukar négyek országcsoport is ellenzi a közös hitelfelvételt, ugyanakkor a magyarországi korrupciós helyzetet is bírálja, Orbán Viktor kiemelte: „az, hogy néhány országgal bizonyos kérdésekben egyetértünk, nem jelenti azt, hogy a társaságuk számunkra vonzó lenne”, a korrupció pedig „Magyarországon semmivel sem elterjedtebb, mint Ausztriában, Franciaországban vagy Németországban”. Hozzátette: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) figyelmeztetéseit Magyarországon sokkal több esetben követi eljárás, mint bármely más EU-tagországban, és az ügyészség például Németországgal ellentétben nem a kormány, hanem a törvényhozás felügyelete alatt áll.

A kétharmados törvényhozási többségről elmondta, hogy a széles támogatottság miatt ugyan „kritizálnak minket, de én Németországnak is ugyanezt kívánom”, hiszen igen fontos a lakosság többségének egyetértése a leglényegesebb ügyekben. A koronavírus-járvány kezeléséről kiemelte, hogy Magyarországon „sokkal kisebb az ellenállás az intézkedésekkel szemben, mint Németországban”.

Ez a védekezésről folytatott nemzeti konzultációnak is tulajdonítható, amely biztosította az intézkedések „bázisdemokratikus támogatottságát”. „Ne feledkezzünk meg az ókori görögök demokráciáról vallott két alapelvéről: a demokrácia a részvétel mellett a jó kormányzásról is szól. Ezt csináljuk mi Magyarországon” – mondta Orbán Viktor.

(MTI)

Fotó: MTI/ Illyés Tibor