Elbutíthat a COVID-fertőzés

„Nehezemre esett még gondolkodni is, a szememet is alig bírtam nyitva tartani, alig bírtam végigdolgozni a napot”; „alvászavarok, szorongás, nem tudtam koncentrálni”; „nem találom a szavakat, szédülök”; „nem tudtam koncentrálni, egy hosszabb cikkbe is bele tudtam aludni, függetlenül attól, mennyi időt pihentem előtte” – a panaszok a koronavírus-fertőzésből felgyógyult ismerőseimtől, illetve egy, a betegségből felépül embereket tömörítő Facebook-csoportból származnak. A legutóbbi pedig tőlem.

Fél évvel később is nagyon rosszul vannak

A hivatalosan gyógyultnak minősített fertőzötteknél rengeteg szövődmény maradhat vissza a tüdőkapacitás csökkenésétől a különféle szervkárosodásokig, erről már számos tanulmány született, sőt az első hullámban megbetegedettek körében is végeztek különféle sok beteg adatát feldolgozó kutatásokat. Az eredmények pedig korántsem biztatók: a vírus egyik első európai hídfőállásánál, a márciusban elesett olasz Bergamo kórházaiban kezelt pácienseket vizsgálták fél évvel a felgyógyulásuk után; eszerint

Az idegrendszeri károsodás és ennek poszt-COVID szövődményei felmérésével ugyanakkor viszonylag ritkábban foglalkoztak. Az angolul köznyelvben brain fog-nak, agyködnek nevezett jelenség azonban hasonlóan nagy arányban érinti a gyógyult betegeket.
Nálam ez enyhébben jelentkezett: miután kievickéltem a betegségből, a megmagyarázhatatlan (egyébként máig, tehát két hónappal később is kísértő) fáradtságérzet mellett pedig

Nem jutottak eszembe szavak, elfelejtettem, miért mentem át egyik helyiségből a másikba, és nem bírtam hosszabb, összetettebb szöveget olvasni, rendszeresen le kellett tennem, hogy ne aludjak bele. Eközben ingerlékeny voltam, érzékeny a fényre és a zajra, mintha egy kiadós migrén előszelét éreztem volna folyamatosan.

Sokkal nagyobb baj is lehet

Azóta eltelt még egy hónap. Ma már sokkal enyhébbek ezek a tünetek, de olyan ismerősöm is van, aki az első hullámban, még márciusban fertőződött meg, mégis a mai napig aluszékony, s ha hosszabban kell koncentrálnia, nehezére esik gondolkodni is.
A COVID rendkívül sokféle tünetet okozhat, és a mai napig számos kérdés vár még választ a szövődmények kialakulását illetően – mondja el lapunknak Szegedi István neurológus szakorvosjelölt, aki az utóbbi hónapokban alaposan beleásta magát a COVID neurológiai utóhatásait illetően. Mint mondja, a leggyakoribb idegrendszeri kísérőtünet, amin sokan átmennek, a jól ismert szag- és ízérzékelés elvesztés, azonban tudományos szempontból is egyre inkább előtérbe kerül a  kognitív hanyatlás és egyéb neuropszichiátriai tünetek: koncentrációs és memóriazavarok,  alvászavarok, meglassultság, szorongás, depresszió, fáradékonyság.

Szerinte alapvetően négy dolog felelhet a kognitív képességek romlásáért a koronavírus-fertőzéssel összefüggésben:

1. A vírus bekerülhet magába az agyba, agyvelőgyulladást okozhat, tehát közvetlenül károsíthatja azt – ez igen ritkán fordul elő
2. COVID-os betegeknél fokozott a véralvadékonyság, ami sokaknál artériás és/vagy vénás trombózist okoz, mely agyi érkatasztrófához, stroke-hoz vezethet
3. A fertőzés közvetetten hat az agyra az egész testet eluraló gyulladásos állapot miatt, amely a gyulladásos fehérjék termelődésével, a citokinviharral magyarázható – ez a gyakoribb, illetve közvetett károsodás származhat még a tüdőbetegségből adódó oxigéntelítettség csökkenéséből és a vesebetegséghez társuló salakanyagszint felszaporodásából
4. Emellett maga az elszigeteltség, a betegségtudat és a félelem, valamint az esetlegesen kialakuló depresszió is nagyban hozzájárulhat a szellemi képességek gyors romlásához

A közvetlen agyi károsodás, például az agylágyulás vagy az agyi gyulladás a rutinszerűen használt képalkotó – CT vagy MR – berendezésekkel általában nagy biztonsággal diagnosztizálhatók.  Ezen állapotok egyértelmű hiányában azonban a szellemi hanyatlás nehezen megfogható  – mondja el a doktor – a korábban említett  képalkotó módszerek általában nem mutatnak kóros eltérést, és számos olyan esetet írtak már le, hogy csak később, boncolásnál látszódott agyi károsodás.

Kevésbé ismert, de a betegség második legsűrűbben előforduló, idegrendszeri károsodást okozó kísérőbetegsége a stroke, melynek kimondottan magas a halálozási aránya, a megfelelő kezelés ellenére is.

Ez csak a jéghegy csúcsa – taglalja Szegedi doktor –, hiszen a vírusfertőzés az egész szervezetre kihat, az anyagcsere felborul, több szerv is károsodhat – szív, máj, vese –, így az agy tápanyagellátása sem megfelelő, ez pedig jóval több fertőzöttre igaz lehet, mint a betegek 1-2 százalékát érintő stroke.

Komoly károsodást is okozhat

Sőt – teszi hozzá – a vérgázok szintjének alakulása önmagában is komoly károsodásokat okozhat. Ha például a beteg lélegeztetőgépre kerül, annak az üzemeltetése egy nagyon precíz odafigyelést és különleges szakértelmet igényel; ha az egész világra jellemző orvoshiány miatt nem lehet elég jól felügyelni a lélegeztetés folyamatát, a vérgáz értékek kóros változása és egyéb lélegeztetés által kiváltott kóros folyamatok is károsíthatják az agyat. 

A citokinvihar – a szervezet reakciója a vírusra, a gyulladásos fehérjék nagy mennyiségű termelése – és a gyulladás szintén károsíthatja az agyat, s nem ritkán ennek következtében léphetnek fel a korábban taglalt neuropszichiátriai tünetek.

Általánosságban az információ megszerzésének és feldolgozásának folyamata is lassulhat – sorolja az orvos. Hangsúlyozza: mindehhez jönnek még a már említett intézkedések, a kijárási tilalom és a félelem miatti elszigeteltség, ami szintén a szorongást és a depressziót segítheti elő, ami ugyancsak a kognitív képességek romlását okozhatja.

A beteg képtelen lehet akár olyan egyszerű, hétköznapi feladatok elvégzésére, mint a pénzszámlálás, az írás vagy az olvasás – festi le a drámai helyzetet, hozzátéve: a súlyos betegek rengeteg gyógyszert is kapnak, amelyek mellékhatásai szintén hozzájárulhatnak a kognitív képességek romlásához.

A gyógyulási esélyek kapcsán az orvos érthető módon nem mer találgatásokba bocsátkozni – mint mondja, elsősorban azért, mert bár a koronavírusok családja már régóta velünk van, a COVID-19 még annyira új, hogy esély sem volt hosszútávú utánkövetéses vizsgálatokat végezni volt betegeken.

Általánosságban itt is igaz, hogy minél súlyosabb maga a betegség, annál súlyosabb tünetek maradhatnak vissza
– fűzi hozzá Szegedi doktor.

Nagyon elhúzódhat a gyógyulás

Szegedi kérésünkre alaposan utánanézett a korábbi koronavírus-járványok kapcsán tapasztalt helyzeteknek is. Mint mondja, a 2002-as SARS és a 2012-es MERS betegségből felépült páciensek tizenöt százaléka tapasztalt hasonló tüneteket: koncentráció- és memóriazavart, álmatlanságot, labilitást, 

Hozzáteszi: az alacsony betegszám miatt azonban ezek a kutatások itt nem mérvadóak, ráadásul itt a halálozási arány is magasabb, 10 (SARS) és 34 (MERS) százalék volt.

A poszt-COVID idegrendszeri tünetek közül a legjobb eséllyel talán a pszichés tünetek: a szorongás és a depresszió kezelhető hagyományos módokon antidepresszánssal, szorongáscsökkentőkkel. A szellemi hanyatlás gyógyszeres kezelésére egyelőre nincs elfogadott gyógyszeres vagy egyéb kezelés.

Ezért lenne fontos megtudni a pontos okokat, amelyek ezeket a tüneteket okozzák, különben csak tüneti kezelés nyújtható a betegnek; az is lehet, hogy egyes idegrendszeri problémák már korábban is ott lappangtak, és csak erre rakódott rá a vírus hatása – mutat rá Szegedi doktor, aki bizakodóan hozzáteszi:

Hiszen a vírusfertőzés nem klasszikus demenciát okoz, hanem egy átmeneti kognitív károsodást – foglalja össze a helyzetet.

fotó: Orvosok és ápolók beteget látnak el a Jósa András Oktatókórház COVID-intenzív osztályán Nyíregyházán (MTI/Balázs Attila)