Megszületett a megállapodás a jogállami mechanizmusról, az uniós pénzek kifizetését egyelőre nem kötik a jogállamisági kritériumok betartásához. Ha azonban az EU Bírósága az uniós joggal összeegyeztethetőnek ítéli az új büntetési eljárást, akkor újra forró téma lesz a jogállamisági vita.
Hamar, már csütörtökön, az EU csúcstalálkozó első napján átvitte a megegyezést Magyarország, Lengyelország, illetve az EU25-ök között a német elnökség. Nem volt hova továbbtolni a megegyezést: azonnal egységre kellett jutni a tagállamoknak ahhoz, hogy január elsejétől elindulhasson a hétéves költségvetés és megkezdhesse pénzügyi segélyezését az új uniós helyreállítási alap.
A csütörtöki egyezség értelmében az uniós pénzek kifizetését nem teszik függővé a jogállamisági kritériumok betartásától, de a jogállami mechanizmus hatályba léptethetőségéről rövidesen az Európai Unió Bírósága dönt. Rövid vagy hosszútávú diplomáciai győzelmet aratott-e tehát a magyar-lengyel tandem?
Vendégünk: Gyévai Zoltán, a brüsszeli BruxInfo főszerkesztője.
Műsorunk az alábbi felületeken is elérhető:
A szupranacionális bíróság szerint a magyar hatóságoknak őrizetbe kellett volna venniük az izraeli miniszterelnököt. Orbán Viktor viszont jó előre szólt, hogy ez nem fog megtörténni.
A Reakció legújabb epizódjában Pityinger László arról beszélt, Orbán Viktor hatalomgyakorlásának alapja egyértelműen az, hogy a társadalmon nem lehet erőszakot alkalmazni.
Annalena Baerbock és Rolf Mützenich is nyíltan elmondta a véleményét.
„Emlékezünk” – írta közösségi oldalán a magyar miniszterelnök.
A legszebb az egészben, hogy Franciaország kezdeményezte a találkozót.
A Politico is Szijjártót idézte azzal kapcsolatban, hogy könnyen orvosolható lett volna a probléma.
Aleksandar Vucic szerint Szerbia és Magyarország között is létrejöhetne egy katonai szövetség, amennyiben azt a két ország parlamentje megszavazza.
A grönlandi vezetés most lassítaná a függetlenedési folyamatokat.
