A BLM és az aktivista szélsőbal az amerikai elnökválasztás nagy vesztesei, a Republikánus Pártnak pedig nincs más választása, mint hogy továbbra is megszólítsa a nem értelmiségi szavazókat – mondja Julius Krein, az American Affairs folyóirat szerkesztője, aki Joe Biden Magyarországgal kapcsolatos várható politikáját illetően kevésbé borúlátó, mint a közép-európai elemzők. Interjúnk.
Julius Krein (1986) amerikai politológus, közíró, az American Affairs politikatudományi folyóirat szerkesztője. A Mathias Corvinus Collegium és a Danube Institute Patriotic Talks című online szellemi csúcstalálkozó-sorozata november végén foglalkozott az amerikai választásokkal. Julius Krein akkor főleg a hazafiasságról beszélt, most viszont az amerikai konzervativizmusról kértünk tőle terepszemlét Donald Trump veresége után.
***
Kreint megkérdeztük, tízes skálán mennyire tartja most egészségesnek az amerikai demokráciát. Úgy fogalmazott, „biztosan lehet mondani, hogy csökken az intézményekbe vetett bizalom, az emberek kevésbé bíznak a kormány intézményeiben, mint korábban”, ugyanakkor nem mondaná, hogy a közvetlen jövőben nagyobb változások vagy zavarok keletkezhetnének a rendszerben.
Nem lepte meg Donald Trump veresége a 2020-as elnökválasztáson, bár azt mondja, „lehet amellett érvelni, hogy a pandémia nélkül jobb esélye lett volna a győzelemre”.
A választási anomáliákkal kapcsolatos kérdésünkre úgy válaszolt: „nincs bizonyítéka a rendszerszintű választási csalásnak”. Az, hogy a levélben szavazók elsöprő többsége a demokratákra adta le a voksát, számára nem problematikus: „A republikánus szavazók általánosságban kevésbé féltek a pandémiától, mint a demokraták, így kevesebben is akartak levélben szavazni. Levélben azok szavaztak, akik jobban féltek a pandémiától – azaz túlnyomórészt a demokraták” – fogalmaz Krein, aki épp ezért nem tartotta volna célravezetőnek azt sem, hogy a republikánusok a levélben szavazók körében aktívabb kampányt folytassanak.
Saját munkájával kapcsolatban Krein elmondja: „Az tesz minket egyedivé a mai amerikai értelmiségi szférában, hogy az American Affairsben mindkét oldal képviseltetheti magát, a közös nevező a Bush-Clinton-féle politikai konszenzussal való szembenállás.”
Szerinte „intellektuálisan a teljes konzervatív mozgalom nagyon gyenge”, ugyanis
„Értelmiségi szempontból a konzervativizmus ezen a ponton gyakorlatilag halott” – figyelmeztet Krein. A trumpizmus sikerét is a nem értelmiségi választók megszólításából eredezteti: „Trump rendkívül fontos, gazdasággal és külpolitikával kapcsolatos problémákkal foglalkozott, olyanokkal, amik legalább egy évtizeden át nem voltak megoldva” – fogalmaz. A republikánusok jövőjével kapcsolatban felhívja a figyelmet: „Bár Trump személyesen irrelevánssá válik majd, miután távozik hivatalából, a republikánusoknak nem lesz más választásuk, mint hogy továbbra is ezekkel az ügyekkel foglalkozzanak, és megszólítsák Trump választóit.”
A Biden-kormány által a világ számára kínált jövőképet így jellemzi: „A NATO-ban a hangnem megváltozását jósolom. Azt is gondolom, hogy a Biden-adminisztráció nagyobb veszélyként fog tekinteni Kínára, mint az Obama-adminisztráció tette.”
„Biden nagyobb valószínűséggel fogja támogatni szakpolitikai kérdésekben a nyugat-európai konszenzust. Az viszont előny az önök számára, hogy nincsenek előkelő helyen az agendáján – ahhoz semmiképp, hogy problémákat okozzon önöknek.”
Krein a Biden-győzelem nagy veszteseinek tartja azonban a Black Lives Matter-mozgalmat és a Demokrata Párt aktivista választóbázisát. Kérdésünkre, hogy miként fogja Biden megjutalmazni a demokraták aktivista szárnyát, úgy fogalmazott: „Meglátjuk majd, mennyire fog megpróbálni megfelelni nekik a szimbolikus térben, de úgy gondolom, kevesebbet fogunk hallani a BLM-mozgalomról a következő hónapokban, mint eddig. Nem gondolom, hogy komoly befolyásuk lenne a szakpolitikára. A BLM emberei végtére is nem mehetnek sehova – nincs lehetőségük a republikánusokat támogatni, így bármi is legyen, a demokraták mellett kell kitartaniuk.”
A MCC-Danube Insitute Patriotic Talks online beszélgetéssorozat legutóbbi epizódját itt nézheti vissza:
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A 670 ezres megtekintésnél járó interjú kereteit egy reality-jellegű koncepció adta.
Magyar Péter új elmélete szerint az USA alelnökének látogatása csak egy dolgot jelenthet.
A társát még keresik. A perzsa állam már magának tulajdonítja a gép lelövését.
Először is hadd kezdjem azzal, amivel a Szabó Bence cikkel lényegében befejeztem.
Donald Trump egyértelmű támogatása és az amerikai–magyar kapcsolatok erősödése teljes idegösszeomlást okozott az uniós elitnél.
Pete Hegseth védelmi miniszter csütörtökön menesztette az amerikai hadsereg vezérkari főnökét és két másik tábornokot, miközben folytatódik az iráni háború.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
