A BLM és az aktivista szélsőbal az amerikai elnökválasztás nagy vesztesei, a Republikánus Pártnak pedig nincs más választása, mint hogy továbbra is megszólítsa a nem értelmiségi szavazókat – mondja Julius Krein, az American Affairs folyóirat szerkesztője, aki Joe Biden Magyarországgal kapcsolatos várható politikáját illetően kevésbé borúlátó, mint a közép-európai elemzők. Interjúnk.
Julius Krein (1986) amerikai politológus, közíró, az American Affairs politikatudományi folyóirat szerkesztője. A Mathias Corvinus Collegium és a Danube Institute Patriotic Talks című online szellemi csúcstalálkozó-sorozata november végén foglalkozott az amerikai választásokkal. Julius Krein akkor főleg a hazafiasságról beszélt, most viszont az amerikai konzervativizmusról kértünk tőle terepszemlét Donald Trump veresége után.
***
Kreint megkérdeztük, tízes skálán mennyire tartja most egészségesnek az amerikai demokráciát. Úgy fogalmazott, „biztosan lehet mondani, hogy csökken az intézményekbe vetett bizalom, az emberek kevésbé bíznak a kormány intézményeiben, mint korábban”, ugyanakkor nem mondaná, hogy a közvetlen jövőben nagyobb változások vagy zavarok keletkezhetnének a rendszerben.
Nem lepte meg Donald Trump veresége a 2020-as elnökválasztáson, bár azt mondja, „lehet amellett érvelni, hogy a pandémia nélkül jobb esélye lett volna a győzelemre”.
A választási anomáliákkal kapcsolatos kérdésünkre úgy válaszolt: „nincs bizonyítéka a rendszerszintű választási csalásnak”. Az, hogy a levélben szavazók elsöprő többsége a demokratákra adta le a voksát, számára nem problematikus: „A republikánus szavazók általánosságban kevésbé féltek a pandémiától, mint a demokraták, így kevesebben is akartak levélben szavazni. Levélben azok szavaztak, akik jobban féltek a pandémiától – azaz túlnyomórészt a demokraták” – fogalmaz Krein, aki épp ezért nem tartotta volna célravezetőnek azt sem, hogy a republikánusok a levélben szavazók körében aktívabb kampányt folytassanak.
Saját munkájával kapcsolatban Krein elmondja: „Az tesz minket egyedivé a mai amerikai értelmiségi szférában, hogy az American Affairsben mindkét oldal képviseltetheti magát, a közös nevező a Bush-Clinton-féle politikai konszenzussal való szembenállás.”
Szerinte „intellektuálisan a teljes konzervatív mozgalom nagyon gyenge”, ugyanis
„Értelmiségi szempontból a konzervativizmus ezen a ponton gyakorlatilag halott” – figyelmeztet Krein. A trumpizmus sikerét is a nem értelmiségi választók megszólításából eredezteti: „Trump rendkívül fontos, gazdasággal és külpolitikával kapcsolatos problémákkal foglalkozott, olyanokkal, amik legalább egy évtizeden át nem voltak megoldva” – fogalmaz. A republikánusok jövőjével kapcsolatban felhívja a figyelmet: „Bár Trump személyesen irrelevánssá válik majd, miután távozik hivatalából, a republikánusoknak nem lesz más választásuk, mint hogy továbbra is ezekkel az ügyekkel foglalkozzanak, és megszólítsák Trump választóit.”
A Biden-kormány által a világ számára kínált jövőképet így jellemzi: „A NATO-ban a hangnem megváltozását jósolom. Azt is gondolom, hogy a Biden-adminisztráció nagyobb veszélyként fog tekinteni Kínára, mint az Obama-adminisztráció tette.”
„Biden nagyobb valószínűséggel fogja támogatni szakpolitikai kérdésekben a nyugat-európai konszenzust. Az viszont előny az önök számára, hogy nincsenek előkelő helyen az agendáján – ahhoz semmiképp, hogy problémákat okozzon önöknek.”
Krein a Biden-győzelem nagy veszteseinek tartja azonban a Black Lives Matter-mozgalmat és a Demokrata Párt aktivista választóbázisát. Kérdésünkre, hogy miként fogja Biden megjutalmazni a demokraták aktivista szárnyát, úgy fogalmazott: „Meglátjuk majd, mennyire fog megpróbálni megfelelni nekik a szimbolikus térben, de úgy gondolom, kevesebbet fogunk hallani a BLM-mozgalomról a következő hónapokban, mint eddig. Nem gondolom, hogy komoly befolyásuk lenne a szakpolitikára. A BLM emberei végtére is nem mehetnek sehova – nincs lehetőségük a republikánusokat támogatni, így bármi is legyen, a demokraták mellett kell kitartaniuk.”
A MCC-Danube Insitute Patriotic Talks online beszélgetéssorozat legutóbbi epizódját itt nézheti vissza:
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Az amerikai konzervatív médiasztár elfordult Donald Trumptól.
Az amerikai Szenátus kedden elfogadott egy határozatot, amely utasítja az elnököt, hogy vonja ki a katonai erőket az iráni konfliktusból. Ez jelentős figyelmeztetés Donald Trump számára.
A Fradi-ikon szerint Rossi bölcsen tette, hogy Yaakobishvilit és Pécsit is kipróbálta a kapuban.
A társházigazda a második meccsét is megnyerte a világbajnokságon.
A Spectator szerint Trumpnak nem túl nemes céljai vannak azzal, hogy az alelnök nevét aggatja a megállapodásra.
Versengő politikai rendszerben a politikai teljesítmény az, ha legitim politikai eszközökkel érem el a lemondásokat vagy az alkotmányosságnak megfelelő eljárásban válik üressé az államfői szék.
A magyar főváros szerencsére az első tíz európai városba sem fért be.
