A lengyel kormányfő kizártnak nevezte, hogy a 2021 utáni költségvetési keret, valamint a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek enyhítésére szánt helyreállítási alap felhasználásához kötődő feltételrendszeren keresztül, mintegy „hátsó kapun át”, az Európai Bizottság vagy más uniós szervek „homályos kritériumok alapján” döntsenek az egyes tagállamoknak szánt források kifizetéséről.
Varsó a vétó jogával fog élni, ha az Európai Unióban (EU) nem születik a lengyel elvárásoknak megfelelő megállapodás az uniós eszközök kifizetésének feltételrendszeréről, ezen belül a jogállamisági kérdésekről – erősítette meg pénteken Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
Sajtóértekezletén újságírói kérdésre válaszolta ezt a miniszterelnök, azzal kapcsolatban, hogy az EU Tanácsának német soros elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói előző nap ideiglenes megállapodásra jutottak az uniós költségvetéshez kötődő új politikai feltételrendszer létrehozásáról, köztük a jogállamisági feltételek teljesülésének szükségességéről.
Morawiecki kizártnak nevezte, hogy a 2021 utáni költségvetési keret, valamint a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek enyhítésére szánt helyreállítási alap felhasználásához kötődő feltételrendszeren keresztül, mintegy „hátsó kapun át”, az Európai Bizottság vagy más uniós szervek „homályos kritériumok alapján” döntsenek az egyes tagállamoknak szánt források kifizetéséről.
Lengyelország „lehetetlennek tartja a például az úgynevezett jogállamisághoz kötött feltételrendszer önkényes alkalmazását”
– hangsúlyozta Morawiecki.
Feltehetőleg a Varsót az utóbbi években az EU részéről a jogállamiság kapcsán ért bírálatokra utalva, a miniszterelnök azzal érvelt, hogy Lengyelország „az utóbbi három év során már szerzett saját, idézőjelben mondva +jó+ tapasztalatokat”. Morawiecki aláhúzta: egyetért azzal, hogy „minden euró kiadását tisztességesen kell elszámolni”, nem arról van szó, hogy Lengyelország ellenzi az uniós források felhasználásának ellenőrzését. A felhasználást azonban nem lehet azokhoz az elképzelésekhez kötni, amelyeket az uniós szervek „a lengyel állam független intézményeinek, ezen belül a bíróságoknak működéséről kialakítanak” – jelentette ki.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Kijev olyan forrásokhoz férhet hozzá, amelyek kifejezetten a tagállamok támogatására jöttek létre.
Az Európai Bizottság közel egymilliárd forintnyi összeggel pénzeli a gyerekek nemváltoztatását támogató szervezeteket.
Részletes ukrán cikk taglalja: nem elég, hogy Orbán Viktor blokkolja Ukrajna uniós csatlakozását, de még pénzt se akar adni az országnak. Az aranybudi-botrányról és rengeteg korrupciós ügyről valamiért nem esik szó a cikkben.
Egyre közelebb merészkedik a Bíróság a diktatórikus eszközökhöz.
Kaczynski kimondta a nyilvánvalót: súlyos hiba volt a lengyel államfő részéről kikerülni Orbán Viktort.
Az orosz elnök nyíltan közölte: csak Ukrajna teljes megadásával hajlandó békét kötni, miközben a svéd nemzetbiztonsági főnök Budapesten követte el élete legnagyobb hibáját.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
