A lengyel kormányfő kizártnak nevezte, hogy a 2021 utáni költségvetési keret, valamint a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek enyhítésére szánt helyreállítási alap felhasználásához kötődő feltételrendszeren keresztül, mintegy „hátsó kapun át”, az Európai Bizottság vagy más uniós szervek „homályos kritériumok alapján” döntsenek az egyes tagállamoknak szánt források kifizetéséről.
Varsó a vétó jogával fog élni, ha az Európai Unióban (EU) nem születik a lengyel elvárásoknak megfelelő megállapodás az uniós eszközök kifizetésének feltételrendszeréről, ezen belül a jogállamisági kérdésekről – erősítette meg pénteken Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
Sajtóértekezletén újságírói kérdésre válaszolta ezt a miniszterelnök, azzal kapcsolatban, hogy az EU Tanácsának német soros elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói előző nap ideiglenes megállapodásra jutottak az uniós költségvetéshez kötődő új politikai feltételrendszer létrehozásáról, köztük a jogállamisági feltételek teljesülésének szükségességéről.
Morawiecki kizártnak nevezte, hogy a 2021 utáni költségvetési keret, valamint a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek enyhítésére szánt helyreállítási alap felhasználásához kötődő feltételrendszeren keresztül, mintegy „hátsó kapun át”, az Európai Bizottság vagy más uniós szervek „homályos kritériumok alapján” döntsenek az egyes tagállamoknak szánt források kifizetéséről.
Lengyelország „lehetetlennek tartja a például az úgynevezett jogállamisághoz kötött feltételrendszer önkényes alkalmazását”
– hangsúlyozta Morawiecki.
Feltehetőleg a Varsót az utóbbi években az EU részéről a jogállamiság kapcsán ért bírálatokra utalva, a miniszterelnök azzal érvelt, hogy Lengyelország „az utóbbi három év során már szerzett saját, idézőjelben mondva +jó+ tapasztalatokat”. Morawiecki aláhúzta: egyetért azzal, hogy „minden euró kiadását tisztességesen kell elszámolni”, nem arról van szó, hogy Lengyelország ellenzi az uniós források felhasználásának ellenőrzését. A felhasználást azonban nem lehet azokhoz az elképzelésekhez kötni, amelyeket az uniós szervek „a lengyel állam független intézményeinek, ezen belül a bíróságoknak működéséről kialakítanak” – jelentette ki.
(MTI)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
Nem csak Ukrajnában terjednek a vadabbnál vadabb pletykák.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Deák Dániel szerint politikai szempontból két dolog biztosan megállapítható a legújabb hanganyaggal kapcsolatban.
Ezt nem lehet szociális vagy egészségügyi kérdésként kezelni.
