Trump a koronavírus miatt veszthet – Jeremy Mayer a Mandinernek

Jeremy Mayer amerikai politikai szakértő, a washingtoni George Mason Egyetem Politika- és Államtudományi Karának politológia-professzora. Az Oxfordi, a Michigani és a Brown Egyetemen tanult, PhD-fokozatát a Georgetown Egyetemen szerezte. A 2000-es években az amerikai diplomataképző, a Foreign Service Institute oktatója volt. Rendszeresen jelennek meg politikai kommentárjai az amerikai televíziókban, politikai heti- és napilapokban.

***

Mit mutatnak a legutolsó felmérési adatok az országos voksokról és a billegő államok szavazati arányairól? Szoros a verseny?

Nem látom a bizonyítékait annak, hogy a felmérések szoros versenyt mutatnának. A 538.com nevű statisztikai szakértői oldal szimulációi szerint Donald Trump újraválasztási esélyei továbbra is 12-13 százalékon állnak. Ez az elemzés a szövetségi államok szintjén elvégzett felméréseken és az azok alapján számított forgatókönyv-változatokon alapul. Ezek alapján ugyan

és ez az arány az egy héttel ezelőttihez képest nem sokat változott.

Joe Biden vezeti a közvélemény-kutatásokat, de néhány felmérés elmozdulást mutat néhány államban az utóbbi napokban. Minek tulajdonítható ez: a televíziós vita, a kampányesemények hatása?

Nem hiszem, hogy túl nagy változás lenne a kulcsfontosságú államokban. Trump esetleg tapasztalhat valamilyen pozitív hatást a kampányrendezvényeinek köszönhetően, de én ezt is kétlem. A legutóbbi tévés vitából mindkét jelölt jól jött ki, úgyhogy ez sem jelentős hatás. Trump Bidenről szóló kommunikációjával egyébként az a baj, hogy egy rozzant, szenilis öregembernek írja le, ugyanakkor ha egy szavazó megnézi Bident egy 90 perces vitában, Trump narratívája nehezen lesz hihető. Ami Trumppal kapcsolatban még elgondolkodtató, hogy krónikusan stagnál a támogatottsága. Elnöki tevékenységének tetszési indexe az egész ciklusa alatt alig ingadozott, ami ritka jelenség,

Nem voltak olyan mélyrepülései, mint Richard Nixonnak, George Bushnak vagy Jimmy Carternek, de soha nem tudott 50 százalékos támogatottság fölé jutni, ilyen elnök pedig még nem volt.

Jeremy Mayer, a washingtoni George Mason Egyetem politológia-professzora

Van-e tehát olyan reális forgatókönyv, amely alapján mégis Donald Trump győz? Vagyis olyan helyzet, amikor ő viszi el a „csatatér-államok” elektorainak nagy részét?

Van olyan forgatókönyv, hogy Trump győz, de ahhoz a még bizonytalan,

A probléma ezzel az, hogy jelen pillanatban éppen az történik, hogy rekordszámú szavazó van, akik már le is adták a voksukat, így Trumpnak a maradék szavazók közül nagyon sokat kell megnyernie magának. Akkor látom ezt egyedül lehetségesnek, ha például az utolsó pillanatban valami nagy durranás lökést adna a kampányának, vagy kitörne valamilyen eget rengető botrány Bidennel kapcsolatban. És még az is szükséges lenne, hogy a peremvárosi fehér nők valamilyen oknál fogva tömbszerűen rá szavaznának. Akkor lehetséges.

Mennyire erős Biden, illetve Trump kampánya? Mik a fő üzeneteik?

Nem a Trump-kampány vagy a Trump-stáb az oka annak, hogy nem érik be Bident – maga a jelölt az oka; a baj forrása maga Donald Trump. És valamilyen módon talán nem is igazán ő, hanem a koronavírus-járvány, illetve az, ahogy azt (nagyon rosszul) kezelte.

A politikában néha az a legbölcsebb döntés, ha valaki megőrzi a hidegvérét, és minden vihar ellenére rendületlenül azt csinálja, amit eredetileg akart – de ez egy őrület tud lenni. Például, John Kerry a 2004-es kampányban nem reagálta le a vietnámi múltjával kapcsolatos vádakat, és ez a tétlenség később nagy hibának bizonyult. Biztos sokan javasolták Bidennek, hogy azonnal, keményen vágjon vissza a fiát, Hunter Bident illető vádakra, de ő nem tette, és a kampánystábja sem reagált. Szerintem nagyon jó döntést hoztak. Ugyanis így Trump kifulladt a vagdalkozásban, ők pedig szépen, nyugodtan vezetik a felméréseket, és menetelnek a győzelem felé.

A demokraták szerint ha nagy a részvétel, és a fiatalok, valamint az etnikai kisebbségekhez tartozó állampolgárok elmennek szavazni, az nekik kedvez. Így van?

Igen, ez igaz. A republikánus tábor, illetve Trump szavazóbázisa öregebb és fehérebb, mint az átlagos amerikai választói réteg. Ez a szavazótábor nagyon hasonlít a Brexitet támogató brit bázis összetételéhez az EU-ból való kilépésről szóló brit referendum idején, vagy a magyar, a lengyel, az olasz populista jobboldali szavazótáborhoz. Trump mögött áll még egy támogatói réteg: a vidéki Amerika, az agráriumban dolgozók tömegei. Amerikában a fiatalok szavazási kedve hagyományosan sokkal alacsonyabb, mint az idősebb állampolgároké. Ha azonban a fiatalok tömegesen kezdenek elmenni voksolni – ahogy ez megtörtént 2018-ban is egyébként a félidős választásokon –, az rossz hír Trump számára.

Márpedig vannak erre utaló jelek:

Érdekes módon Trump a nyugdíjasok körében is veszthet szavazatokat, mégpedig a koronavírus miatt: a járványhelyzet ezt a korosztályt érinti leginkább, és nemcsak a fokozott fertőzésveszély miatt, hanem olyan szempontból is, hogy nagyszülők ezrei hónapok óta nem ölelhették meg az unokáikat a biztonsági intézkedések miatt. Ez óriási lélektani hatás.

A részvételt az előre leadott voksok alapján magasnak prognosztizálják. Nagy a tét, ezt érzik az emberek?

A jelenlegi adatok szerint a részvételi arány akár rekordnagyságú is lehet.  A kérdés az, hogy a mi kiüresedett, elavult választási adminisztrációs rendszerünk mennyire tudja majd kezelni ezt a választói rohamot. Az amerikai egy anakronisztikus választási rendszer, minden szövetségi állam a saját szavazási eljárását szervezi.

Joe Biden, a Demokrata Párt elnökjelöltje beszél a Georgia állambeli Warm Springsben tartott kampányrendezvényen október 27-én

A demokraták hagyományosan bírják az etnikai kisebbségi és a női voksok nagy részét. A Joe Biden-Kamala Harris duó papírforma szerint be tudja söpörni a hispán, az afroamerikai és a női szavazatok többségét?

A mostani jelek szerint igen. De azért van két demográfiai csoport e körön belül, amelyek választási magatartását a demokraták most nagyítóval nézik, mert bizonytalanok a lojalitásukban.

A másik csoport a kubai és a venezuelai hispán közösség: ők pedig politikai okokból hajlanak a jobboldalra szavazni.

Joe Biden a megfelelő választás volt Trump leváltására? Idős kora miatt jól tették a demokraták, amikor az ő jelöltsége mellett döntöttek?

Nem gondoltam volna én sem, hogy Biden ilyen jó lesz. Érdekes módon az ő titkos fegyvere az lett, ami eredetileg a nagy fogyatékossága volt: az életkora. Donald Trumpnak nagy támogatottsága volt az idős választói rétegben, az idősebb embereket tudta legjobban megszólítani a nosztalgikus „Újra naggyá tesszük Amerikát” szlogennel. Trump azonban nem hozta a várakozásokat: nem olyan vezető lett, mint amilyeneket ez a korosztály az ‘50-es/’60-as években megszeretett. Azok a régi politikusok szerények, pártatlanok és mérsékeltek voltak. Valahogy úgy néztek ki, mint most Joe Biden...

Biden váratlanul jó szereplésének egyik titka éppen ez lehet: az idősebb szavazók egyszerűen kedvelik őt.

Mi Biden politikai víziója? Mit kínál Amerika számára?

Normális életet elsősorban. Lehetőséget kínál az amerikaiaknak, hogy egy kicsit kifújják magukat: Trump ugyanis 24 órában uralta a médiát, a csapból is ő folyt, és a társadalom belefáradt ebbe. Szerették vagy gyűlölték őt az emberek, mindegy, egy biztos: minden nap őt látták a tévében, őróla olvastak az újságban. A másik fontos dolog, hogy Biden egy depolitizált, szakmai hozzáállást ígér a koronavírus elleni küzdelemben. Ez a küzdelem pedig hónapokra meghatározza még az életünket.

Biden képes és elég energikus lesz arra, hogy egy világhatalom vezetőjeként megbirkózzon a következő ciklus előtt tornyosuló problémák (járvány, recesszió, külpolitikai konfliktusok) kezelésével?

Őszintén mondom: erre nem tudok válaszolni.

Ráadásul az ön által említett kihívásoknál jóval több vár rá. Amerika például rettenetes fiskális helyzetben van.

Donald Trump amerikai elnök beszél támogatóihoz a Phoenixben tartott kampányrendezvényen október 28-án

Donald Trumpnak sikerült újra naggyá tennie Amerikát?

Egyáltalán nem. Rosszabb helyzetben vagyunk a külpolitika és a gazdaság terén, mint korábban.

De Amerika megítélése, tekintélye sokat romlott, különösen Európában. Trump a NATO alapjait is megrengette. Ezzel óriási szolgálatot tett Vlagyimir Putyinnak. És ott van a Kínával kezdett kereskedelmi háborúja, amit még szándékosan sem lehetett volna együgyűbben csinálni. Ha egy állam kereskedelmi háborút kezd Kína ellen, akkor egy bölcs dolgot tehet: szövetséget köt az EU-val, Dél-Koreával, Japánnal, Ausztráliával, Új-Zélanddal, Kanadával, Mexikóval és más országokkal. Ehelyett a Trump-kormányzat egy időben valamennyivel konfliktust generált – ennek meggondolatlanságát talán nem kell tovább részleteznem.

Elnöksége négy éve során a fő választási ígéreteit sikerült megvalósítania?

Biztonsági fal: nem annyira sikerült – bár az illegális bevándorlás valóban meredeken csökkent. Költségvetési egyensúly: soha nem volt ennél rosszabb. Adócsökkentés: megvalósult. Konzervatív bírók a Legfelsőbb Bíróságra: megvalósult. Egészségbiztosítás reformja: kudarc. Infrastruktúra-fejlesztés: kudarc. Az idegen földön zajló háborúk lezárása: valamelyest teljesítette. Vagyis a mérleg az, hogy a választási ígéreteinek nagy részét nem teljesítette, de egyes területeken azért voltak sikerei.

A sikerek és a kudarcok közül melyik a legmeghatározóbb, a választási szereplésre a legnagyobb kihatással bíró elem?

A koronavírus-járvány elleni kormányzati intézkedések kudarca – semmi sem fogható ehhez. Ez volt Trump elnökségének az objektív mélypontja.

Ki nyeri meg az elnökválasztást tehát ön szerint, és miért?

Megítélésem szerint Biden győz, és leginkább azért, mert Trump magát ítélte vereségre.

fotó: Jeremy Mayer, MTI