Balliberális sajtóhajsza Balog Zoltán püspökjelölt ellen

Javában zajlik Magyarország második legnépesebb felekezete, a Magyarországi Református Egyház (MRE) hatévente sorra kerülő tisztújítása, melynek során négy egyházkerületben választanak püspököket és főgondnokokat (világi vezetőket).

Érdekesség, hogy két egyházkerületben csak egy püspökjelölt indul: Dunántúlon Steinbach József, Tiszántúlon Fekete Károly eddigi püspökök az egyedüli jelöltek. A Tiszáninneni Egyházkerületben viszont két jelölt is van – Varga István, Pásztor Dániel –, miután az addigi püspöknek, Csomós Józsefnek lejárt a három ciklusa. Hasonló a helyzet Dunamelléken, ahol Szabó István kitöltötte a maximális 18 évet. Itt

Balla Péter és Balog Zoltán a két püspökjelölt.

Balog Zoltán püspökjelölti kipécézése

A református tisztújítások általános folyamatáról az egyházi sajtó részletesen foglalkozik. E cikk tárgya a református egyház belügyeibe egy irányból, mélyen behatoló sajtótámadás-sorozat, amely politikai természetűnek tűnik az egyik egyházkerület egyik püspökaspiránsa, Balog Zoltán kipécézésével. Előrebocsátandó: e sorok írója, a Mandiner munkatársa azért ragadott klaviatúrát az idevágó történések elemzéséhez, mert – többek között jobboldali napilapok (Új, illetve Napi Magyarország, Magyar Nemzet) korábbi egyházügyi szakújságírójaként – nyomon követhette Balog Zoltán közéleti pályáját a rendszerváltozás óta.

Szembetűnő, hogy a HVG, a Népszava, az Élet és Irodalom, a Magyar Narancs, illetve más lapok szerzőinek avatatlan érdeklődése szeptember 12. óta is élénk, holott attól a naptól fogva a korábbinál is kevesebb kétség fér Balog választási győzelméhez. A Dunamelléki Református Egyházkerület egyházmegyéinek közgyűlésein ugyanis Balog Zoltán a jelölések 65,45 százalékát kapta titkos szavazással; a másik aspiráns, Balla Péter 34,55 százalékot tudhat magáénak.

A Balog javára előállt kétharmad/egyharmad jelölési arány előrevetíti a voksok megoszlását,

amelyeket majd a gyülekezetek vezető testületei, a presbitériumok adnak le. Novemberig mindenütt megtörténik a szavazás, véglegesül a püspökök személye.

Az exminiszter és a teológiai tudor 

De ki is a két jelölt a Dunamelléki Egyházkerületben, akik az egyházjog által engedélyezett három ciklusa után Szabó István püspök helyére pályáznak? 

Balog Zoltán 2010-2012-ig társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, 2012-2018-ig pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) első számú vezetője volt – tehát az ország előtt főleg így ismert –, eredetileg és alapvetően azonban református lelkész. Összesen három évtizedet szolgált gyülekezetek élén, jelenleg a Hold utcai gyülekezet vezetője. Emellett, bár sosem volt semmilyen párt tagja, 1990-től a Fidesz egyházügyi szaktanácsadója. Ami

Balog fő „bűne”, hogy Orbán Viktor régi barátjának számít. 

A másik jelölt, Balla Péter egyetemi oktató 2019-ig, egy évtizeden keresztül volt a Károli Gáspár Református Egyetem rektora. Balla Péter nemzetközi szinten is jegyzett teológiai doktor, neves, evangéliumi szemléletű tudós. Gyülekezet-vezetői tapasztalata azonban nincs. Református berkekben ismert körülmény – és ezzel a szóban forgó, Balog-támadó cikkek nem foglalkoznak –, hogy

Balla a 2013-ban elhunyt, a balliberális média által életében sokat támadott idősebb Hegedűs Loránt püspök veje.

Id. Hegedűs a református egyház nagy alakja, 1991 és 2002 között volt püspök Dunamelléken, nem titkoltan közel állt politikailag Csurka István íróhoz, az előbb MDF-es, majd MIÉP-es rendszerváltó politikushoz. Balla, akinek nemzeti elkötelezettsége egyértelmű, ugyanakkor megosztó kijelentéseket sosem tett, a jelen püspökválasztási kampányban világosan értésre adta, soha nem fogja megtagadni felesége családját.

Az egyházban másként van

Az egyházban, úgy látszik, minden másként van. 

A két dunamelléki püspökjelölt kampánya feltűnően békés és testvéri,

a választáshoz kapcsolódó egyházi fórumok elején és végén együtt imádkoznak. Olyannyira nem engedték be a negatív kampány szellemiségét, hogy amikor a baloldali sajtó mégis ezzel próbálkozott, a két dunamelléki püspökaspiráns a főgondnok-jelöltekkel együtt közös nyilatkozatban tette helyre a valótlan állításokat, így: „visszautasítjuk az egyes sajtótermékekben megjelent lejárató hangvételű írásokat, amelyek illetéktelenül avatkoznak be egyházunk belső életébe. Mindenkit kérünk, hogy ezeknek sem szívében, sem gondolkodásában ne adjon helyet.” A közös nyilatkozatot természetesen Balla Péter is aláírta. Sőt, Balog Zoltán püspökjelölt vetélytársa egy fórumon azt is érzékeltette, ha püspökké választják, és adott esetben közéleti kérdésben is meg kell nyilatkoznia, azzal számol, hogy ugyanúgy támadni fogják, ahogyan most Baloggal teszik.

Református belügyekbe avatkozó sajtóhajsza 

Ami a balliberális sajtó-megnyilvánulásokat illeti, a cikkek fő csapásiránya Balog miniszteri tevékenységének kritikája. A baloldali 

Népszava például azzal támadja Balogot, hogy nem teljesítette ígéretét, miszerint a kormány lelkiismerete lesz.

A lap idevágó valótlan állítása például, hogy Balog „szótlan maradt az idegengyűlöletre építő menekültellenes kampányok idején is”. Ha egy pillanatra el is fogadjuk a balliberális oldal azon értelmezési keretét, mely szerint az illegális migráció ellenzése „idegengyűlöletre építő menekültellenes kampány” lenne, a Balog Zoltánnal szemben felhozott kritika egészen biztosan nem állja ki a valóság próbáját.

Az EMMI korabeli minisztere ugyanis többször is nemtetszését fejezte ki a „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját”-féle óriásplakátokkal szemben, világossá téve, hogy bár az illegális migráció ártalmas, de a menekültek hozzánk hasonlóan Isten teremtményei. Többek között 2016 januárjában, a XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett Eötvös-esten, Erdő Péter bíboros társaságában.

A hagyományos egyházakat gyakran bíráló orgánumok azon az alapon próbálják hitelteleníteni Balogot mint egyházi embert, hogy politikus és kormánytag is volt. De hasonló célból

előrángatják korai házasságának válással végződését is,

holott a püspökjelölt három évtizede ugyanabban a házasságában él.

Több írás igaztalanul állítja, hogy az Magyarországi Református Egyház zsinata korábban az ő jelölhetőségéért változtatta meg a választójogi törvényt. A HVG mellett az Élet és Irodalom – gendernyelvészetben egyházügyeknél jártasabb – publicistája is ezt erőlteti: „Az MRE zsinata már jó ideje elfogadott egy olyan törvényváltoztatást, amely személyesen Balognak kedvez. Az új előírás szerint a püspökké választáshoz továbbra is 10 évi önállói lelkészi szolgálat szükséges, de ennek nem kell folyamatosnak lennie. Márpedig Balog 2012-től 2018-ig EMMI miniszterként felfüggesztette lelkészi működését.” Holott az igazság az, hogy a zsinat a családanyai hivatásukat is gyakorló lelkésznőkre kedvezőtlen eddigi szabályozást orvosolta. Merthogy akik gyereket vállaltak és gyesre, gyedre mentek, megszakadt a szolgálatuk. Balog Zoltánnak azonban már a régebbi időkből megvolt a 10 évi folyamatos lelkészi szolgálata, így miatta eleve nem kellett volna megváltoztatni a szabályokat.

Fideszbe szédül-e a református egyház?

Az Élet és Irodalom már idézett támadó cikkének címe – „Két úr szolgája” – átvezet a Balog Zoltán elleni hangulatkeltési próbálkozás tipikus példájához. A cím ugyanis Jézus mondására utal, aki kijelenti, nem lehet egyszerre két urat, Istent is, meg a Mammont (tágabban értelmezve: a Sátánt) is szolgálni. Ez valójában az exminiszter lelkész démonizálása azon az alapon, hogy politikai, kormányzati szerepvállalásai is voltak a Fidesz-KDNP oldalán. Azt sulykolják, csak erős politikai hátszele fog érvényesülni, ha megválasztják, Orbán bábja lesz egyházvezetőként, annál is inkább, mivel kiszolgálta a jelenlegi miniszterelnök, Fidesz-pártelnök „egyáltalán nem keresztényi rendszerét”. 

Vajon Balog püspökké választása esetén tényleg összecementálódik a református egyház a Fidesszel, és vele hullik a mélységbe, ha egyszer kormányváltás lesz hazánkban? Emlékezhetünk: a történelmi egyházak ellen gyakran kikelő Medgyessy-Gyurcsány-kormányok regnálásakor Balog Zoltán gyakran hangoztatta: a Fidesz és a KDNP értékalapon tekint stratégiai szövetségesként az egyházakra. Ám most a Hold utcai lelkész, exminiszter a püspökválasztási kampányban többször világossá tette, megnyilvánulásait „nem a kormányhoz való közelség vagy attól való távolság fogja meghatározni, hanem a megválasztott testületek álláspontja, mégpedig a Biblia és az egyház hitvallásai alapján”.

Balog miniszterként is szuverén módon, bizonyos fokú lelkész identitással viselkedett,

külön véleményt képviselt, ha lelkiismeretével ellentéteset tapasztalt. Például, a már említett migránsügyön kívül, amikor a kormány eltörölte a vasárnapi boltzárat, azt Balog nem szavazta meg. Roma holokauszttal kapcsolatos félreérthető fogalmazásáért nyilvánosan bocsánatot kért; ha kellett, korrigálta egy kitüntetési felterjesztését. Nem vállalta 2018-ban minisztersége folytatását, mivel a kormányfő nem akceptálta kérését a csúcsminisztérium részbeni szétválasztására. Azóta láthatólag fokról-fokra „engedte el” politikához kötődő tisztségeit, egyházkormányzati szerepre készülve. Ennek során azt is világossá tette, nem kell számítani rá az esedékes köztársasági elnöki váltás kapcsán, holott kormányberkekben korábban már többször felmerült lehetséges államfőként a neve.

Felekezeti arányok az állami támogatásokban

A sajtótámadásokban olyan sugalmazások is megjelentek, hogy a református egyház túlzottan kedvezményezett lesz a volt EMMI-miniszter püspöksége esetén. Ez könnyen cáfolható. Bár Orbán Viktor miniszterelnök szintén református és Baloghoz hasonlóan a leköszönő dunamelléki püspökkel is baráti kapcsolatot ápol, az egyházügyekért felelős államtitkárság nyilvánosan hozzáférhető számadatai szerint az elmúlt években – Balog tárcavezetése idején is, azóta is – az állami támogatásokban a felekezeti arányokat mindig tiszteletben tartotta a Fidesz-KDNP-kormány.

Más kérdés, hogy az Orbán-kormányok mindig is sokkal bőkezűbbek voltak a történelmi felekezetekkel. Ennek azonban az az oka, hogy a kommunista rendszerben az egyházaktól elvették azokat az ingatlanokat, melyekkel hitéleti és közszolgálati tevékenységüket működtetni tudták. Ennek kompenzálása a rendszerváltozás utáni állami anyagi segítség, de a cél – amint az Balog Zoltán püspöki programjában is szerepel – az egyházi önfenntartás visszaszerzése.

Leszedte a Fideszt az antiklerikalizmusról

De mik lehetnek a Balog Zoltánnal szembeni balliberális sajtóhadjárat okai?

Balog politikusként is a történelmi egyházak, köztük a református egyház talpra állásáért, önfenntartásuk visszaszerzéséért küzdött. 1990-től egyik

főszereplőként munkálkodott az akkor még antiklerikális irányultságot mutató ifjú rendszerváltó párt, a Fidesz nemzeti-keresztény fordulatában. 

Orbánék ennek következtében tudták leváltani 1998-ban Horn Gyulát, majd 2010-ben a Medgyessy, Gyurcsány, Bajnai nevekkel fémjelzett posztkommunista rezsimkísérleteket. S nehogy kifelejtsük: Balog Zoltánnak fontos, gyakorlati szerepe volt az egyházi iskolák rendszerének kiépülésében és megvédésében. Igen, főként az fájhat ellenfeleinek, hogy konzervatív politikusként az egyházak érdekeinek érvényesülését segítette elő.

Fotók: Sebestyén László