A Székely Nemzeti Tanács a járványhelyzet ellenére sem mondott le a székelyföldi autonómiáról való megemlékezésről, így már hatodik alkalom igyekeztek felhívni a világ figyelmét az őshonos kisebbség helyzetére. A rendezvény hagyományosan őrtüzek gyújtásával teljesedik ki, ebben az évben azonban a járványügyi korlátozások új megoldásokat hoztak.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésére már hat éve emlékeznek meg az anyaországban és a határokon túl a székelyföldi önrendelkezésről. Budapesten a Hősök terén gyúltak ki a fények, és – ha korlátok és tilalmak közt – Erdély is ünnepelt.
Gazda Zoltán, az erdélyi rendezvények főszervezője, illetve a SZNT irodavezetője közölte, Csíkszéken úgy döntöttek a szervezők, hogy nem gyülekeznek egyik településen sem őrtüzek gyújtására és közös megemlékezésre a magas járványügyi kockázat miatt, annak ellenére, hogy az eddig években erről a területről volt a legmagasabb a csatlakozó települések száma. Háromszéken, Gyergyószéken, Udvarhelyszéken és Marosszéken azonban kis létszámmal ugyan, de összegyűltek az emberek magyarországi idő szerint délután fél ötkor, és lármafák gyújtásával emlékeztek meg a kisebbség autonómiatörekvéseiről. Sepsiszentgyörgyön, ahol járványügyi szempontból piros besorolás van érvényben, sikerült mégis egy viszonylag nagyobb megemlékezést tartani egy ökomenikus istentisztelet keretében, mivel az istentiszteleteket sem a templomban, sem szabadtéren nem korlátozzák.
Ne feledjük, az autonómiaküzdelem egyik látványos és egész Európát megmozdító eseménye idén indult el, ez a Székely Nemzeti Tanács által indított európai polgári kezdeményezés a nemzeti régiók védelmében. Az október 25-i rendezvények egyik fontos célja volt így az is, hogy az aláírásgyűjtést még jobban népszerűsítsék. „A hátszelünk most erősebb, mint a tavaly volt, mert
több mint egy és negyed millió aláírás van a hátunk mögött, és bátorít arra, hogy a következő két hétben még tegyünk meg mindent,
hogy a hiányzó négy országból is összegyűljön a szükséges minimális aláírás” – mutatott rá Gazda Zoltán.
Arra kért mindenkit, hogy tegyen erőfeszítést ebből az alkalmából is, és szólítsa meg külföldi barátait, ismerőseit hogy írják alá ők is a kezdeményezést, mert véleménye szerint két hét alatt összejöhet a szükséges mennyiség.
Minden olyan településen, ahol lehetőség volt a gyülekezésre és az őrtűz gyújtásra, felolvasták Székelyföld Autonómia Napjának kiáltványát. Izsák Balázs, SZNT elnök ebben kifejtette, hogy az önrendelkezés vagy akár
„A nemzeti régiók nem a fejlődés kerékkötői, hanem Európa rejtett erőforrásai. Székelyföld, Felvidék, Katalónia vagy Baszkföld lakosai számára az elvándorlás és az asszimiláció eddig sem voltak szabadon választott alternatívák” – fogalmaz a kiáltvány. A dokumentumban tiltakoztak az ellen, hogy az Európai Unió államaiban ártatlan emberek essenek az állami terror politikai pereinek áldozatául és az ellen, hogy a tagállamok börtönnel és megtorlással büntessék a nemzeti kisebbségek legitim törekvéseit.
A kiáltvány három nyelven is letölthető a SZNT oldaláról, magyarul, románul és angolul is elérhető. A főszervező elmondta, ezt eljuttatják a román sajtóhoz, az állami szervekhez az államelnöki hivataltól a miniszterelnöki hivatalig, a Képviselőház és Szenátus elnökeihez, valamint az Európai Uniós fórumokhoz is. „Én nagyon fontosnak tartom, hogy a hangunkat folyamatosan hallassuk, hogy jusson el Bukarestbe és Brüsszelbe is” – hangsúlyozta Gazda Zoltán.
Fotók: Toró Attila
Összeszedtük a hét legolvasottabb híreit. A magyar válogatott sorsa továbbra is sokakat érdekel, főleg, hogy egyesek szerint nem veszett el minden remény.
Telt házas kerekasztal-beszélgetés a Magyarságkutató Intézetben Erdély román elrablásának évfordulóján.
Szondy Zoltán Orbán Viktor székelyföldi víziójáról is beszélt.
Óriási felvonulás volt Bukarestben.
A döntés papíron előremutató volt az erdélyi kisebbségek jogait illetően, de a Mandinernek nyilatkozó történész szerint elég csak megnézni Gyulafehérvár mai etnikai viszonyait, hogy megtudjuk, mi valósult meg az ígéretekből.
Évtizedekig romosan állt, most végleg eltűnt Sepsiszentgyörgy főteréről a hírhedt Bodok szálló. A helyi román nacionalisták tombolnak, a polgármester viszont városrehabilitációról és történelmi jóvátételről beszél.
A francia állam két éve tartja titokban az orosz vagyon zárolásában érintett magánbankok adatait.
Ruszin-Szendi Romulusz egy tatabányai fórumon arról beszélt, hogy már zajlanak egyeztetések a külföldön élő magyarok hazautaztatásáról a választás napjára.
