Németország átvette az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztségét Horvátországtól

Németország szerdán átvette az Európai Unió (EU) Tanácsa soros elnöki tisztségét Horvátországtól, a hivatalos átadás-átvételt Berlinben tartották a német főváros és az egész ország egyik jelképeként számon tartott Brandenburgi kapunál. Horvátország kormányát tisztelet és elismerés illeti, amiért a koronavírus-járvány és a márciusi zágrábi földrengés okozta kettős válság közepette derekasan helytállt a tanács soros elnökeként, az EU-tagság megszerzése óta először – emelte ki Heiko Maas német külügyminiszter Gordan Grlic Radman horvát külügyminiszterrel tartott tájékoztatóján. A zágrábi vezetés legnagyobb sikere a májusi EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó volt, és szintén éppen a horvát soros elnökség idején sikerült meghozni azt a „történelmi jelentőségű döntést”, hogy el lehet kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat a térség két újabb államával, Albániával és Észak-Macedóniával – mondta a német diplomácia vezetője.

Gordan Grlic Radman aláhúzta, hogy július 1-je nemcsak a „jelképes elnökségi staféta” átadása, hanem a horvát EU-csatlakozás hetedik évfordulója miatt is különleges nap hazájának. A német soros elnökség biztosítja a horvát kormány által megkezdett munka folyamatosságát, különösen a legnagyobb kihívás, a koronavírus-járvány miatt keletkezett válság elleni küzdelemben - tette hozzá Gordan Grlic Radman. Mint mondta, kiváló volt a soros elnökséggel kapcsolatos horvát-német együttműködés, és biztosra vehető, hogy a tisztséget 13. alkalommal betöltő német kormány ismét sikerrel teljesíti a feladatot.

Előzőleg Angela Merkel kancellár a szövetségi parlamentben (Bundestag) az azonnali képviselői kérdések és kormányfői válaszok órájában az elnökségi programot vázolva hangsúlyozta, hogy nemcsak válságkezeléssel akarnak foglalkozni, hanem az EU megújításával is. Így a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozását szolgáló helyreállítási alap és a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló EU-s költségvetés mellett a program kiemelt eleme a klímaváltozás, a digitalizáció és az EU helye és szerepe a világban, a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. A német soros elnökség végeztével jár le az Egyesült Királyság EU-tagságának felszámolása (Brexit) utáni kétoldalú kapcsolatrendszer kidolgozására szánt idő, és a munka eddigi eredménye „nagyon óvatosan fogalmazva is igen csekély”. Ezért fel kell készülni arra az eshetőségre, hogy nem sikerül időben megállapodásra jutni ebben az ügyben – mondta Angela Merkel. A kancellár a törvényhozás tartományi kormányokat képviselő kamarájában, a Bundesratban ismerteti részletesen a soros elnökségi programot pénteken, július 8-án pedig az Európai Parlamentben (EP) szólal fel, szintén a német soros elnökség nyitányaként.

Az EU Tanácsa a tagállami kormányok képviseletét ellátó uniós intézmény, tagjai az éppen megvitatandó üggyel foglalkozó szakminiszterek. A testület az EP-vel együtt a közösség fő döntéshozatali intézménye. Munkáját a tagállami kormányok irányítják, hathavonta, minden év január 1-jén és július 1-jén váltják egymást a soros elnöki tisztségben. A mindenkori elnökség munkaprogramján három tagállam – az úgynevezett elnökségi trió – osztozik egy 18 hónapos periódust felölelő időszak alatt. Németország az őt váltó Portugáliával, majd a következő elnökséget betöltő Szlovéniával alkotja az elnökségi triót. Az elnökség részletesen meghatározza azon célokat, amelyeket hivatali ideje alatt el szeretne érni, és – a trió két másik tagjával együtt – hosszabb távú célokat is kitűz, amelyek nem érhetők el hat hónap alatt. Magyarország uniós tagsága történetében eddig egyszer, 2011 első fél évében töltötte be az uniós elnöki tisztséget. Magyar elnökség legközelebb 2024 második felében lesz.

(MTI)