A koronavírus ellen folytatott küzdelem során Európa szakított régi berögződéseivel, és úgy döntött, hogy a közös jövő megteremtése érdekében összefog - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikai és bővítési biztosa szerdán megjelent írásában.
A cikk szerzői hangsúlyozták: az európai összefogást bizonyítja, hogy a 27 uniós tagállami vezető a múlt héten tartott csúcstalálkozója során „történelmi jelentőségű” döntést hozott a járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó európai bizottsági javaslat támogatásával.
Az elfogadott megállapodás eredményei közül kiemelték, hogy Európának 750 milliárd euró értékű helyreállítási eszköz áll majd rendelkezésére a válság által leginkább sújtottak megsegítésére. Az Európai Bizottság által javasolt Új Nemzedék EU (Next Generation EU) nevű helyreállítási kezdeményezés olyan beruházásokat tesz majd lehetővé, amelyek egy zöldebb, digitálisabb és ellenállóbb unió megteremtéséhez járulnak hozzá. Ezt segíti majd a következő, 2021-től kezdődő, hét évre szóló uniós költségvetés, amellyel együtt a csomag teljes összege 1,8 ezer milliárd euró lesz.
A helyreállítási csomag forrásainak nagy részét vissza nem térítendő támogatások formájában kapják majd a tagállamok olyan kulcsfontosságú reformok és beruházások finanszírozására, amelyek helyi munkahelyeket teremtenek és Európa globális erejét növelik – emelték ki.
Kifejtették, hogy a reformok és a beruházások az egyes országok szükségleteihez igazodnak, és összhangban állnak a tágabb európai célokkal. Néhány program a termelékenység növelését célzó munkaerőpiaci reformokat támogatja, más beruházások pedig az oktatást és képzést helyezik előtérbe, hogy hozzájáruljanak a leginkább szükséges készségek elsajátításához. Ezenkívül támogatásban részesül a digitális, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, hozzájárulva az európai zöldmegállapodás megvalósításához.
A teljes 1,8 ezer milliárd eurós összeg harminc százalékát az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra különítik el, és egy új, 17,5 milliárd eurónyi, a méltányos átállást támogató alap biztosít majd segítséget azoknak a régióknak, amelyeknek az átlagnál nagyobb mértékű átalakulásra van szükségük – magyarázták.
A felvett támogatásokat a tagállamok saját új bevételekből fizetik majd vissza. Ezek közé tartozik a nagy technológiai vállalatokra, az újra fel nem dolgozott műanyagokra kivetett adó, valamint az alacsonyabb éghajlat-politikai célokat kitűző országokból származó import szén-dioxid-kibocsátás ára – közölték.
„A válságnak még nincs vége, ezért sürgősen, határozottan és közösen kell cselekednünk. A múlt héten Európa bebizonyította, hogy képes megoldani ezt a feladatot” – fogalmaztak. A történelem e rendkívül törékeny pillanatában mindenki érdekében tovább kell haladni ezen az úton, együttműködve a kormányokkal és a parlamentekkel a helyreállítást célzó tervek megvalósítása érdekében – tették hozzá.
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
Miközben Ázsia és más térségek erősödnek, a kontinens országai között nő a széthúzás.
A Fidesz alelnöke szerint a kormányfő Ukrajna, a háború és az uniós források kérdésében is kapitulált.
Kijev szerint új helyzet következhet a háborúban.
Új vírusváltozat jelent meg a kontinensen.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb hírei csütörtökön.
„Ez nem ígéretpolitika — ez valódi, komoly, európai forrás, amely közvetlenül a parajdiakat segíti. Most a bukaresti kormányon a sor” – fogalmazott Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
