Nagy bizonytalanságot okozhat az európai tudományos életben az unió kutatási büdzséjének csökkentése. A tudósok szerint a döntéssel az unió fő célkitűzéseit, a klímavédelmet és a digitalizációt kérdőjelezik meg a vezetők, számol be az Euronews. Az európai kutatási és fejlesztési projektek lettek az uniós költségvetési alkudozások nagy vesztesei. A múlt heti EU-csúcson 13 milliárd euróval vágták meg a Horizon Europe programot. Így összesen 81 milliárd eurót fordíthat támogatási programokra a következő hét évben. Ez sok bizonytalanságot okozhat egy belga kutató szerint.
„Ha visszanézek a múltra, több, mint egy évtizeden át kaptam európai forrásokat. Én másképp nem is tudnám folytatni a kutatást” – mondta Conny Aerts asztrofizikus. A költségvetési vágás a kutató egész csapatát veszélyezteti. Jelenleg 20 emberrel dolgozik együtt a Leuveni Katolikus Egyetemen. Az alapkutatás nem egyszerű asztrofizikáról szól, piaci alapon nem élne meg.
„Én a csillagrengéseket kutatom, ez hasonló a földrengésekhez. Ezek segítségével megérthetjük a csillagok belső működését. Ehhez egy részletes matematikai modellt használunk mesterséges intelligencia segítségével, de van benne kémia, atomfizika is. Tehát ez sok tudományterületet ölel át” – mondta a nő.
A költségvetési vágás miatt kevesebb szabadalom és újítás lesz Európában. Ez pedig közvetlenül érinti majd a befektetéseket és az üzleti lehetőségeket is. A kutatók szerint a költségvetési vita az Európai Bizottság fő prioritásait kérdőjelezi meg.
"Az Európai Bizottság elnökének két fő célja van: a klímavédelem és a digitalizáció. Mindkettő sorsa azon múlik, hogy sikeresen tudunk-e befektetni a kutatásokba ezeken a területeket. Hatalmas befektetésre van szükség a megújuló energiák és a digitalizáció területén azért, hogy olyan termékek, olyan cégek és olyan folyamatok jelenjenek meg, amelyek elvezetnek a kibocsátásmentes világhoz" – mondta az Európai Kutatói Egyetemek Ligájának főtitkára, Kurt Deketelaere.
A szektorban jelenleg vizsgálják, hogy mekkora veszteséget jelent a vágás a következő hét évben. A rövid távú kiadáscsökkentés azonban hosszú távú károkat okoz.
(Euronews)