Elon Musk bekeményített: vagy válaszolnak a szövetségi alkalmazottak, vagy ki vannak rúgva

A szövetségi dolgozók 48 órát kaptak, hogy bemutassák, mit tettek le az asztalra az elmúlt egy hétben.

A földközi-tengeri arab országban 2011-ben kezdődtek rendszerellenes megmozdulások, amelyek ellen mind keményebben lépett fel az Aszad-rezsim. A konfliktus polgárháborúvá terebélyesedett, és továbbra sincs béke Szíria teljes területén.
Kelly Craft az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén kifejtette: a szerdán életbe lépő büntetőintézkedések célja, hogy minél kevesebb bevétele legyen a szíriai államnak, és ezzel Aszad elnök rákényszerüljön arra, hogy visszatérjen az ENSZ vezetésével folytatott tárgyalásokhoz, és véget érjen a lassan egy évtizede tartó háború Szíriában.
Az amerikai ENSZ-nagykövet elmondta, hogy a szankciók jogalapja a Caesar Szíria Polgári Védelmi törvény, amelyet decemberben írt alá Donald Trump amerikai elnök, és amely azok ellen a „rossz szándékú szereplők” ellen irányul, „akik továbbra is finanszírozzák az Aszad-rezsimnek a szíriai nép elleni atrocitásait, és közben maguk is gazdagodnak”.
Oroszország és Kína képviselője egyaránt bírálta a szankciók egyoldalú bevezetésére irányuló amerikai tervet. Vaszilij Nebenzia orosz ENSZ-nagykövet szerint Washington nem is titkolja, hogy a lépés célja „a legitim szíriai kormányzat megdöntése”. Zsang Jün kínai ENSZ-nagykövet szerint „embertelen”, és csak „további katasztrófához vezet”, hogy az Egyesült Államok a koronavírus-járvány alatt újabb szankciókkal sújt „egy olyan sebezhető országot, mint Szíria”.
A földközi-tengeri arab országban 2011-ben kezdődtek rendszerellenes megmozdulások, amelyek ellen mind keményebben lépett fel az Aszad-rezsim. A konfliktus polgárháborúvá terebélyesedett, és továbbra sincs béke Szíria teljes területén.
(MTI)