A férfi véletlenül ásott ki két tanzanitot.
Fotó: Tanzania Ministry of Minerals
Saniniu Laizer, egy tanzániai kisüzemi bányász egy éjszaka alatt dollármilliomos lett, miután eladott két hatalmas tanzanit követ, melyeket véletlenül ásott csak ki. A két drágakő összesen 15 kg-ot nyomott, az egyik 9,2 kg-os, a másik 5,8 kg-os volt. A tanzániai bányászati minisztérium adatai szerint ez a két, valaha kibányászott legnagyobb tanzanit. A BBC Africa információi szerint az eddigi rekordtartó a 2005-ben kiásott TanzaniteOne volt a maga 3,38 kg-jával.
Mr. Laizer Manyarából származik, Észak-Tanzániából. Az 52 éves bányász a két hatalmas tanzanit követ, miután felismerte azokat a kormánynak, pontosabban a bányászati minisztériumnak adta el összesen 7,8 milliárd (billiard) tanzániai shillingért, mely 3,4 millió dollárnak és több mint egy milliárd forintnak felel meg. A BBC kérdéseire Laizer elmondta, hogy először is szeretne egy hatalmas bulit csapni a barátainak és családjának, melyen levágnának egy tehenet is, de tervez felépíttetni a települése számára egy bevásároló központot és egy iskolát is.
Laizer tiszteletére még egy ünnepélyt is tartottak Manyarában, ahova odatelefonált Tanzánia miniszterelnöke, John Magufuli is. „Ez a kisüzemi bányászok előnye” – fogalmazott – „mely bebizonyítja, hogy Tanzánia gazdag” – folytatta. Magufuli a bányászat védelmének ígéretével került hatalomba annak idején. Népszerűségét minden ilyen eset jelentősen megnöveli. 2017-ben megparancsolta a katonaságnak, hogy zárják körbe azt a területet a Kilimandzsáró környékén, melyről akkor úgy hitték, a tanzanit egyetlen fellelési helye.
A tanzanit a világ egyik legritkább ékszerköve, melyről a Pennsylvaniai Egyetem geológus-kutatói úgy tartják, bányái 20 éven belül teljesen kimerülhetnek.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
Elegük van a politikai megosztottságból.
Az Egyesült Királyságban ehhez még embercsempésznek sem kell lenni.
Segítő kezet, vagy épp akadályt jelent a mesterséges intelligencia Afrikának?
Átnevezték az orosz költőkről elnevezett utcákat az ukrán fővárosban.
