„Meg kell tanulnunk együtt élni ezzel a vírussal” – Merkely Béla a Mandinernek

Nyíltan szembement Kásler Miklós emberi erőforrás miniszterrel, hiszen nem csak megvédte az elbocsátott Cserháti Pétert, hanem azt mondta, a vitában az utóbbinak van igaza. Mindemellett a Semmelweis Egyetem komplex rehabilitációs fejlesztésével is megbízta az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) menesztett igazgatóját. Mi volt a célja ezzel a lépéssel?

Cserháti Péter már régóta a Semmelweis Egyetem rektorának rektori biztosa, így eddig is fontos szerepe volt ezen a területen. Kiváló rehabilitációs szakember, az egyetem szimplán önös érdekből is ki kívánta használni, hogy több szabadideje maradt azt követően, hogy Kásler miniszter úr döntése alapján elveszítette fő feladatát, az OORI főigazgatói posztját. A Semmelweis Egyetem új curriculumában a rehabilitáció új, önálló tantárgy lesz szeptember elsejétől. Nagyon bízunk abban, hogy Cserháti Péter új lendületet tud hozni ebbe a projektbe is. Mindamellett a covid-járvánnyal összefüggésben is számítunk rá, hiszen számos olyan betegünk lehet majd a jövőben, akik a hosszan tartó lélegeztetést követően légzési rehabilitációra szorulnak. Sok olyan terület van tehát, ahol a Semmelweis Egyetem hasznára válhat a volt főigazgató szakértelme.

A vele való megbeszélésem során pedig meggyőzött arról, hogy teljesítette azokat a feladatokat, amit rábíztak. Ennyi volt, nem mondtam többet. Mindemellett tisztelem Kásler miniszter urat, aki Magyarország egyik meghatározó onkológusa. 

Azt rebesgetik, hogy hamarosan ön váltja Kásler Miklóst a miniszteri székben. Kapott ilyen ajánlatot, tárgyaltak erről bárkivel a kormányból?

Nem kaptam ilyen ajánlatot. Megtiszteltetés számomra, hogy a járványügyi kérdésekben elemző munkacsoportot vezethetek, és annak adatait megoszthatom a miniszterelnök úrral, de nekem ez az egy feladatom van. Öt évre kaptam megbízatást a Semmelweis Egyetem rektori feladataira, ami nagyon nagy kihívás. Annyi a feladat és olyan komoly célokat határoztunk meg munkatársaimmal, hogy arra a következő három év sem lesz elég, de a jogszabályok szerint akár még kétszer öt évig lehetek rektor. Az orvosi hivatás mellett a rektori feladatok elvégzését vállaltam, ennyit bírok. Mindemellett természetesen – mint ahogy azt most is látni – a Semmelweis Egyetem vezetőjeként munkatársaimmal, valamint más orvosképző egyetemek vezetőivel és munkatársaival együtt komoly részt vállalunk a járvány elleni harcban. A ránk bízott feladatokat a lehető legtökéletesebben kívánjuk elvégezni. Erről ezt tudom mondani. 

Ha megkeresnék, igent mondana a miniszterségre?

Nem kaptam ilyen felkérést. Az előző válaszomban pedig benne volt, hogy mit gondolok erről. 

Hány beteget kellett hazaküldeniük a Semmelweis Egyetem intézményeiből és a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáról a kórházi ágyak kötelező felszabadítása miatt? 

Mi

Annyi történt, hogy az úgynevezett előre tervezhető, nem sürgős beavatkozásokat és diagnosztikus vizsgálatokat elhalasztottuk. Ezzel gyakorlatilag el is tudtuk érni az ötven százalék körüli fekvőbetegágy-igényt. Mindemellett nem szabad elfelejteni, hogy a Semmelweis Egyetem – ha nem is egy perc alatt, de – néhány nap alatt kiürítette a Kútvölgyi Klinikai Tömböt, ahol most a János Kórházban dolgozó kollégáink gyógyítják a covid-fertőzötteket. Csak pár napunk volt rá, hogy elhagyjuk a Kútvölgyit, de megtettük. Sokat dolgozunk, van egy egyetemi Járványügyi Bizottságunk és Operatív Törzsünk, ami rendszeresen ülésezik. Napi riportjaink vannak, mindent tudok arról, ami az egyetemen a covid-ellátással kapcsolatosan történik: mi történik a covid-osztályokon, hány gyanús esetünk van, hány szűrést végeztünk, vagy azt, hogy mi történik a zöld, a szürke vagy a piros zónában. Ez mind kell ahhoz, hogy jól tudjuk tenni a dolgunk. 

Az ellenzéki sajtóban azt írják, „életveszélyes állapotban küldtek haza betegeket a kórházigazgatók”. 

Ismerem a kórházigazgató kollégáimat,

Mindemellett én arról tudok nyilatkozni, ami a Semmelweis Egyetemen történik, mi csak gyógyultakat küldtünk haza. Egyébként különösen az idősekre igaz, azokra, akik nem igényelnek aktív gyógyítást vagy magas szintű ápolást, hogy jobban járnak, ha ilyen járványos időszakban az otthonaikban szeretteik közelében gyógyulnak, és nincsenek kitéve a nozokomiális fertőzéseknek, amik az idősekre különösen veszélyesek. Ezért én mindig is azt támogattam, hogy amilyen gyorsan csak az állapotuk lehetővé teszi, menjenek haza. 

A járvány nem eszkalálódik a népességben, nincs tömeges fertőzés – mondta egy külföldi diákoknak tartott videokonferencián, ami kikerült a Youtube-re, később levették. A leggyakrabban megfogalmazott kritika szerint azért nincs sok regisztrált fertőzött, mert nem tesztelnek sokat a magyarok. Mit gondol erről? 

Természetesen igaz, ha sokat tesztelünk, több az igazolt beteg. A vírust bárki, bármikor megkaphatja,

Nincs rá sem kapacitás, sem logisztika. A protokoll szerint a panaszos betegeket, az ő kontaktjaikat szűrjük; és tesztelünk annak érdekében is, hogy minél többet tudjunk a járvány terjedéséről, azaz tünetmenteseket is. Mi mind a három populációt teszteljük az egyetemen. Ha megnézzük az európai rangsorokat, azt láthatjuk, nagyjából negyedik helyen vagyunk a koronavírus elleni védekezésben. Erre összességében nagyon büszkék lehetünk. Mindemellett természetesen figyelemmel kísérjük a KSH heti és havi halálozási adatait is, amik meglepően jók: a márciusi számok az elmúlt tíz év legjobb eredményét mutatja. Azt azért érezni kell, hogy a járvány jól kézben van tartva. A következő feladat a nemzetgazdaságunk helyreállítása, a jövőnk és a GDP-nk megvédése érdekében megfelelő stratégiával kilábaljunk ebből a helyzetből. Lassan meg kell tanulnunk együtt élni ezzel a vírussal: minél később kezdünk el szembenézni vele, annál nagyobb hatalma lesz rajtunk.  

Ugyanitt mondta, hogy a koronavírusban meghaltak jelentős többsége sosem került lélegeztetőgépre. Mi ennek az oka?

Ezeknek az idős, elesett betegeknek nem légzési, hanem sokszervi elégtelenségük volt. A lélegeztetőgéppel vese- vagy máj-, esetleg keringési elégtelenséget nem lehet kezelni. Az elhunytak jelentős részénél nem a tüdőgyulladás a vezető halálok, hanem a sokszervi megbetegedés. Sok orvoskollégám úgy véli, hogy halálukat nem is a vírus, hanem az alapbetegség megléte okozta. Ez az, amit az influenzajárványoknál is látunk. A 2017-es nagy influenzajárványban például két hónap alatt ötezer fővel nőtt meg a halálozások száma a megszokotthoz képest az országban. Ez nem azt jelenti, hogy ők mind influenzában haltak meg, inkább azt, hogy a súlyos állapotú betegek esetében a legyengült szervezet miatt az influenza-megbetegedés hozzájárul a halálesethez.

A héten jelentette be, hogy közel 18 ezer ember szűrését kezdi el május elsején a Semmelweis Egyetem. 

Négy egyetemmel összefogva, a KSH segítségével, korra és régióra reprezentatív minta alapján kiválasztott, 17 778 fő, 14 évnél idősebb honfitársunkat szűrjük május elsejétől. Célunk, hogy megfelelő információt kapjunk a magyarországi fertőzöttségi adatokról.

és legyőzni; ezért elképesztően fontos, hogy a kiválasztottak részt vegyenek azokon a szűréseken, amit négy egyetem hatalmas erőfeszítésekkel szervez. A kiválasztottakat levélben, telefonon, ügyfélkapun keresztül értesítjük, lesznek szűrési helyek, amelyekről tájékoztatjuk őket, de ha szükség van rá, szűrőautókkal ki is megyünk a helyszínre. A megkezdett szűrések előtti felmérések hetvenszázalékos részvételi arányt jósolnak, ezt mi szeretnénk felül múlni.

Nem tart attól, hogy a lazításokat követően fog berobbanni a járvány, és hiába ült otthon gyakorlatilag az egész ország másfél hónapig? 

Bár aktív marad a vírus, kisebb hullámzások várhatók csupán, hiszen

A lazításokat követően is kerülendők a nagyobb csoportosulások, és ki kell, hogy alakuljon a maszkhordás kultúrája és szabályozása. Tekintettel arra, hogy az új típusú koronavírus felső- és alsólégúti megbetegedést okoz, számítok arra, hogy a nyári meleg korlátozza majd a terjedését a szabadban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy zárt közösségekben, intézményekben ne fertőzhetne tovább. A korlátozások óvatos enyhítésére ugyanakkor szükség van a nemzetgazdaság és a munkahelyek megtartása miatt.  

Mi a legkésőbbi időpont, amikor visszatér a maszkok nélküli élet?  

Ezt nagyon nehéz megmondani. Egy biztos, becsléseink szerint a népesség maximum három százaléka eshetett át a fertőzésen, a jelenlegi aktív fertőzöttek aránya is mindössze az ezrelékes nagyságot közelíti. Ez pedig semmiképpen sem elég a hatvanszázalékos átfertőzöttséghez, azaz

Az viszont nem, hogy gyengülhet a vírus, emlékezzünk csak vissza, hogy a SARS és a MERS járványok is eltűntek, látott tehát már olyat a történelem, hogy bizonyos kórokozók „leszoktak” az emberiségről. Ettől függetlenül mégis az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy még egy darabig velünk marad az új típusú koronavírus. Ezzel együtt nem számítok már arra, hogy olyan szintű katasztrofális helyzet alakuljon ki itthon, mint Olaszországban, hiszen ismerjük a vírust, tudjuk, hogyan kell bánni vele, folyamatosan figyelünk, szűrünk. Van tehát megfelelő információnk arra, hogy korrigálni tudjunk, ha szükséges, vagyisnem fog meglepni minket a vírus az éj leple alatt, mint ahogy az Olaszországban megtörtént.  

Lehet arra számítani, hogy szeptemberben iskolába mennek a gyerekek?

Biztos vagyok benne. Ez csak döntés kérdése, számos európai országban már most is járnak iskolába a gyerekek. Megfelelő távolságtartással, ilyen alacsony fertőzöttség mellett semmilyen rizikóját nem látom az érettséginek sem. Az érettségi viszont a fiatalok életének fontos része, semmi nem indokolja, hogy kimaradjanak belőle, és így hátráltatva legyen a felsőoktatásba való bekapcsolódásuk. Mondom ezt annak tudatában, hogy felmérések szerint a lakosság nagy része még az érettségitől is tart. Nem meglepő, hiszen belénkivódott a „Maradj otthon!” jelszava, amit én mostantól az

Fontosnak tartom emellett, hogy használjuk ki ebben a gyönyörű, verőfényes napsütésben a nap vírusellenes és immunrendszerünket erősítő hatását, de ne csoportosulva. Mint orvos, nagyon remélem, hogy megszüntetik az olyan nagyobb területek lezárását, mint a Dunakanyar vagy a Margitsziget, hiszen ezek lezárása inkább növeli a tömeget azokon a helyeken, ahol nincs lezárás. Semmilyen káros, sőt, inkább jótékony hatása van, ha a szűk családok közösen sétálnak a szabadban. Annak látjuk viszont jeleit, hogy a vírus zárt intézetekben – idősotthonokban, ápolási osztályokon – fertőz egyre nagyobb számban. Általában ott, ahol zárt, kis térben, a fertőzéssel szemben kevésbé ellenálló, sőt számos más betegséggel rendelkező idősek vannak. Ennek a kezelése a legfontosabb és egyben a legnehezebb feladat, amire most és a jövőben is nagyon oda kell figyelnünk.

Hogy lehet elkerülni, hogy ezekben az intézetekben terjedjen a kór?

Folyamatosan ellenőrizni kell az idősotthonokba bejövő személyeket. Bárhonnan is érkezzen ezekbe az intézetekbe idős beteg, el kell különíteni és minimum két hétre átmeneti zónában kell helyezni. Mindemellett pedig szűrni kell a dolgozókat a konyhai alkalmazottaktól a karbantartókon keresztül az ápolókig. Köztük ugyanis nagyon sok a fiatal, aki tünetmentesen vészelheti át a vírust, vagyis tudomása nélkül hurcolhatja be a kórokozót, súlyos állapotrosszabbodást okozva az ott élőknek. Emellett persze figyelni kell a megfelelő higiéniára is, valamint meg kell akadályozni a zsúfoltságot. Nagyon nehéz megfékezni ezeken a helyeken a járványt, így mindent meg kell tenni annak elterjedése ellen. Ha pedig minden elővigyázatosság ellenére mégis járvány alakulna ki, akkor örökítőanyag kimutatásán alapuló PCR-teszttel kell mindenkit szűrni. A pozitív eseteket vörös zónába kell helyezni, kontaktjaikat pedig átmeneti zónába, az idősotthon nem covid-fertőzöttjeit pedig külön csoportba és szűrni kell. A szűrést három nap múlva ismételni kell. Érdekes, hogy számos idős emberre nem veszélyes a vírus,

De hangsúlyozom: azokra, akik többszervi megbetegedésben szenvednek, vagy  jelentős túlsúlyuk van, sokszorosan veszélyes a betegség.

Fotók: Földházi Árpád