“Orbán humánusabban intézi a személyi ügyeket, mint Jakab” – belharcok a Jobbikban

A Jobbik új elnöke

mert csak egy ilyen pártnak lehet esélye a kormányváltás megvalósítására. A rendtevés azonban sok érdeket sért, vagy esetleg egy teljes sorcserét is jelent – ez utóbbi szándékot erősítette meg a hét elején kiszivárgott hangfelvétel is.Jakab Péter pozíciója erősnek tűnik, a dunaújvárosi választási győzelem volt a ráadás. Hogyan látják a Jobbik belső küzdelmeit a párt régi és új vezetői, illetve nagy ellenfele, a Mi Hazánk? Riportunk.

***

Az elmúlt napok fejleményei jókora vihart kavartak a Jobbikban: a hétfőn az Index számára kiszivárogtatott hangfelvétel – amelyen Jakab Péter frissen megválasztott pártelnök beszél a január 25-i tisztújító kongresszuson – különös betekintést engedett a párton belüli viszályokba, ugyanakkor az események nem gyengítették Jakab és az új elnökség pozícióját, még ha a tagságon jelenleg egy enyhe enerváltság vett is erőt átmenetileg.

A szerdán a pártból való kilépését bejelentő Bencsik János képviselő a Facebookra feltett videóüzenetében azt állította, hogy az új pártvezetés politikai bosszúhadjáratot indított azon vezetők ellen, akik nem támogatták Jakab elnökségét. A vezetés első döntései valóban azt mutatták, hogy

A Jobbikon belüli átrendeződésről

Jakab Péter lapunk azon kérdésére, hogy valóban a többi, párton belüli érdekkör háttérbe szorítása zajlik-e, azt válaszolta: „Nincs bosszúhadjárat, mindössze a párt megújítását szolgáló szervezeti és strukturális átalakítás zajlik, ami érthetően személyi változásokkal is jár”. (...) Rendet ígértem, rendet is teszek a Jobbikban, hiszen csak egy stabil alapokkal rendelkező párt küzdhet eredményesen a kormányváltásért”.

Még a hátrább sorolt régi elnökségből is többen elismerik, hogy az új vezetőnek joga van megválasztani azokat a munkatársakat, akikkel hatékonyabban tud dolgozni, a párt struktúrájához is hozzányúlhat esetleg, ha az a párt érdeke. A stílust és a gyanakvást azonban nem értik a pártelnök részéről.

„A belső béke eddig nem teremtődött meg a Jobbikon belül, de bízom benne, hogy így lesz. Jelenleg elég bizonytalanok az emberek, hiszen naponta történnek olyan dolgok, amelyek megnehezítik a jövőről való gondolkodást, nem lehet tudni, hogy kire számít a mostani elnökség” – nyilatkozta a Mandinernek Sneider Tamás.

A volt pártelnök érti a belső rend fontosságát, de mint fogalmazott,

Jakab Péter, a Jobbik megválasztott elnöke a tisztújító kongresszust követő sajtótájékoztatóra érkezik január 25-én

Varga-Damm Andreát, a Jobbik országgyűlési képviselőjét is megkérdeztük, hogy milyen múltbeli konfliktusok miatt vélheti úgy Jakab Péter, hogy veszélyesek lehetnek rá a korábbi vezetés tagjai, és amiért elérte, hogy az alelnöki posztokra ne kerülhessenek. „Nem értem ezeket a lépéseket” – magyarázta Varga-Damm, ugyanis

amelyek ilyen vezetői lépéseket indokolnának.

„Velem szemben például nincs értelme ennek, mert én egy fegyelmezett ember vagyok. Ha én megnyilvánultam, arról mindig bebizonyosodott utólag, hogy a Jobbik hasznára vált. Lehet, hogy valamelyik vezető nem tartotta jónak akkor, ha ezt tettem, vagy azt mondtam, de utólag belátták, hogy akkor a Jobbik érdekeit az szolgálta. Én tehát a közösségemet szolgáló ember vagyok. De lehetséges, hogy vannak olyan tagok, középvezetők, akik miatt szükséges lehet a rendteremtés” – keresett magyarázatot az új elnökség intézkedéseire a képviselő.

A Jobbikból 2018-ban távozó Novák Előd lapunknak idézte Bencsik János kilépő üzenetében elhangzó szavait, miszerint ami most zajlik, az a Jobbik politikai kasztrációja. „Én pedig úgy gondolom, hogy a kasztráció már megtörtént az elmúlt években, amit most Jakab Péter folytat, az inkább a Jobbik politikai körülmetélése. Hiszen elsődlegesen Kulcsár Gergelynek üzentek hadat egy sok évvel ezelőtti ügy miatt (Kulcsár évekkel ezelőtt azzal dicsekedett, hogy beleköpött a Duna pártján álló holokauszt-emlékmű egyik részét alkotó cipőbe – a szerk.), és képesek voltak most visszahívni, Szávay István pedig már lemondott a mandátumáról, de ez sem volt elég Jakab Péternek, ő Szávayt teljesen a földbe akarja döngölni. Jakab Péter elnökségével megkezdődött a proletárdiktatúra a Jobbikban” – fogalmazott a Mi Hazánk mozgalom alelnökeként politizáló Novák.

Megkerestük Szávay Istvánt is, akit a pártelnök a kiszivárgott beszédben külön kiemelt a párt belső ellenzékeként, de ő nem kívánt nyilatkozni.

Jakab Péter elnök, mellette Z. Kárpát Dániel és Potocskáné Kőrösi Anita alelnökök

A párt új központosított struktúrájáról

Az új elnök és az alelnöki testület felépítése, a hatáskörök módosítása egy új típusú, központosított pártstruktúrát mutat, amely nem szokatlan a magyar politikai pártstruktúrákban, de a Jobbik hagyományát megváltoztatja.

„Maga a frakció vezetése sem válik már el az országos elnökségétől – ez korábban nem így volt. Azt hiszem, egyetlen ember volt, Lukács László, aki azt mondta, hogy mivel megválasztották országos alelnöknek, akkor lemond a frakcióvezető-helyettesi tisztségéről, de a többieknél ez nem fordult elő. Egy sokkal szűkebb körre szűkült a pártvezetés” – mutatott rá lapunknak Sneider Tamás.

Hogy ez a változtatás a párt hasznára válik-e, arra Varga-Damm Andrea sem tudott egyértelmű választ adni. Mint mondta: a közvélemény-kutatásokból ki fog derülni, hogy mi lesz az új irány politikai hozadéka. „Ha növekedik a népszerűségünk, akkor ez jónak bizonyul majd, ha nem, akkor majd korrigálni kell. Én azt az embert tartom nagynak, aki korrigálni képes saját álláspontját” – vélekedett.

„Nekem más volt a vezetési stílusom: én leosztottam a feladatokat, ezért kértem, hogy legyen elnökhelyettes a pártban, és ez a leosztás jól is működött” – magyarázza a párt volt elnöke, Sneider Tamás.

– mondja Sneider. „Azt nem tudjuk, hogy ez jó vagy rossz, azt majd az idő dönti el. De a DK is ilyen: próbálja azt mutatni, hogy demokratikus, de teljesen Gyurcsány Ferenc személyére épülő párt, ilyen szempontból elég diktatórikusnak mondanám. És ilyen a Fidesz is, ott is ugyanez a módszer van, és ezt a Fidesz nagyon jól tudta alkalmazni, ezt az erősen központosított, egy személyre szabott politikát.”

A központosító tendenciára vonatkozó kérdésünkre a Jobbik elnöke azt nyilatkozta lapunknak, hogy „a hatékony működést leghitelesebben mindig a választásokon lehet lemérni”. „Ebből a szempontból a dunaújvárosi győzelem azt üzeni, hogy jó úton járunk” – vonta le a konklúziót Jakab Péter.

Az egykori jobbikos Novák Előd szerint azonban ezek már a Jobbik „végórái”. A Mi Hazánk  mozgalom jelenlegi alelnöke úgy látja, hogy ez egy „rákosista vezetési modell, amikor folyamatosan a belső ellenséget keresik, és időről-időre képesek leszalámizni magukat”. Mint fogalmazott, a Jobbiknak nem volt elég a 2018-as pártszakadás,

Egyéni ambíciókról, a pozíciók változásáról

A párton belüli bizonytalanság fő oka, hogy sok munkatárs jelenleg sem tudja, milyen pozíció vár rá az új vezetés irányítása alatt, egyáltalán kire számít majd a párt új elnöksége. A többség kivár, lojális a párthoz.

„A közösség szolgálata a legfontosabb, mert ez a közösség, a Jobbik alkalmas arra, hogy az ország sorsát pozitívan befolyásolja” – közölte Varga-Damm, aki szerint nem az a lényeg, hogy egy szervezetben kik a vezetők, hanem a küldetés, a feladat számít. „Engem csak ez motivál” – tette hozzá a képviselőnő.

Varga-Damm Andrea jobbikos képviselő felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén február 20-án

Jakab Péter a kiszivárgott hangfelvételen több párttársát nevesíti, mint akikkel nem dolgozna szívesen, mégis lapunknak úgy nyilatkozott, hogy nincs ok a bizonytalanságra. „Ahogy azt többször elmondtam, a tisztújítást követően mindenki tiszta lappal indul, mindenkit a munkája alapján fogunk megítélni. A pártban mindenkire szükség van, aki küzdeni akar azért, hogy 2022-ben leváltsuk az Orbán-rendszert és egy jobb Magyarországot építsünk” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy van, akire az elnökségben, van, akire a szakpolitikákban számít majd. 

Sneider Tamásra vélhetően legjobb esetben is csak a második kategóriában jut pozíció: a pártigazgatói posztról lemaradt, az új vezetés helyette Lejer Zoltánnak adott bizalmat erre a feladatra. „Jelenleg nincs túl sok dolgom, nyilván majd a szociális területen, amellyel mindig is foglalkoztam, fogom folytatni a munkám” – tűnődik kérdésünkre a volt elnök. Sneider mégsem frusztrált; mint mondja,

de ehelyett maga is Jakab Péter elnöki aspirációit támogatta. „Én a második-harmadik vonalbeli szerepet is el tudom fogadni, csak a Jobbik tudjon fejlődni. Ez a legfontosabb a számomra” – mondja.

Bencsik János kilépéséről, és a további lemorzsolódás veszélyéről

Bencsik János szerda délutáni bejelentése plasztikus igazolása volt annak, amit napokig csak találgattak a külső szemlélők: vagyis hogy a pártot valóban jelentős feszültségek és ellentétek feszítik. A jobbikos képviselő a pártból való kilépését megindokolta, de lépése a jelen politikai helyzetben nem tűnik racionálisnak:

„Azt gondolom, hogy ő ezzel a Jobbik-tagságnak akart üzenni vagy a saját lelkét akarta valamiért megnyugtatni. Mást nem tudok elképzelni, de ez is csak spekuláció. Nem volt alkalmam még beszélni vele” – mondja Varga-Damm Andrea, felhívva a figyelmet arra, hogy Bencsik a videójában jelezte, hogy egyes ügyekben kívülről segíteni fogja a Jobbik tevékenységét, a frakcióval együtt fog szavazni, és az ellenzéki összefogás folyamatában is részt fog venni.

Novák Előd szerint Bencsik túl későn ébredt rá a „Jobbik árulására”. A Mi Hazánk politikusa úgy vélte, hogy nem teljesen logikus a jobbikos honatya döntése, mivel „azt értjük, hogy mivel szemben határozza meg magát, de azt nem, hogy kikkel akar dolgozni, ki lesz szerinte Magyarországon egy potenciális kormányváltó erő? A Jakab Péter vezette Jobbik, amelyből épp kilép, vagy esetleg Gyurcsány Ferenc?”

Nagy kérdés, hogy a következő hetekben követi-e majd más jobbikos Bencsik János példáját, lesz-e a további lemorzsolódás?

Varga-Damm képviselő szerint ez egy egyedi döntés volt, így nem fog kihatni a többi képviselőre.

Sneider Tamás szerint nem lehet megmondani, milyen hatás várható. Szerinte ez nagyban függ az új vezetés intézkedéseitől. „Ha a munkatársak azt látják, hogy humánusan mennek a dolgok, ha mindenkinek adnak valamilyen lehetőséget, akkor biztos vagyok benne, hogy mindenki be tud állni a sorba. Ha viszont az ellenkezőjét látják, akkor ha van valakinek tüske a szívében, az el is mérgesedhet” – fogalmazott a volt pártelnök.

Novák Előd szerint ebben a helyzetben

akiket az új elnök nyíltan ellenfeleinek nevezett. „A Mi Hazánk kapui a frakció további tagjai számára már nem állnak nyitva, egy éve egyértelművé tettük, hogy nem veszünk át több képviselőt, a hitelességünk megőrzése mindennél többet ér. Legyen majd az ő döntésük, hogyan folytatják. Kicsit a politika senki földjére kerültek” – ítélte meg a Jobbikból távozni szándékozók nehéz helyzetét a Mi Hazánk alelnöke.

A Jobbik vezetése a január 25-i tisztújító kongresszus után

A Jobbik jövőjéről, céljairól

A Jobbik irányát az új vezetés egy mérsékelt, jobboldali néppártként határozza meg, szövetségi politikáját pedig nyilvánvalóan az Orbán-kormány leváltását lehetővé tevő ellenzéki összefogás motiválja majd. Ez egyébként a régi elnökség tagjai számára is egy elfogadható, támogatható cél.

Bana Tibor jobbikos országgyűlési képviselő a párt belső ügyeiről nem akart nyilatkozni, de arról igen, hogy minden jel szerint a párt vonala marad az, amit korábban is támogatott. „Én magam mindig is a mérsékelt vonalat képviseltem a Jobbikon belül, a kezdetektől fogva országgyűlési képviselőként azon voltam, hogy egy európai irányultságú, az euroatlanti szövetségi rendszert fontosnak tartó és jobbközép politikai erőként jelenjen meg a párt a politikai palettán” – fogalmazott.  

A képviselő arra számít, hogy bár az elnökségből kikerült – nem is indult alelnökjelöltként a megmérettetésen –, Vas megyei ügyekkel, tömegközlekedéssel és európai uniós szakpolitikákkal tud majd foglalkozni a pártban. „Nekem az az egyértelmű álláspontom, hogy 1-1 ellen kell indulni a választókerületekben 2022-ben. Dunaújváros igazolta, hogy ez a helyes irány” – teszi hozzá az ellenzéki összefogás mikéntjére válaszolva.

Stummer János képviselő, aki szintén elköszönt alelnöki tisztségétől a Jakab-érában, írásban válaszolt kérdéseinkre. A párt belső ügyeit ő sem kívánta a nyilvánosság előtt kommentálni. Arra kérdésre, hogy tudja-e támogatni az új vonalat, azt írta: „A Jobbiknak van egy megválasztott elnöke, elnöksége, én pedig ugyanennek a pártnak vagyok az országgyűlési képviselője. Politikai nézetrendszerünk alapvetően azonos, ezért vagyunk mindannyian a Jobbik tagjai és tisztségviselői”. Arra a kérdésre pedig, hogy nem tart-e attól, hogy a Jobbik feloldódik majd az ellenzéki szövetségben, azt, hogy:„A Jobbiknak van egy megválasztott elnöke, elnöksége, én viszont ennek a vezetőségnek nem vagyok tagja. A 2022-es választással kapcsolatos kérdésére én így nem tudok válaszolni”.

„Az én elnökségem egy mérsékelt, jobbközép néppárti irányvonalat kívánt vinni, és ehhez ragaszkodunk. Tehát van egy elvi elképzelés” – emlékeztette lapunkat Sneider Tamás, aki ezt az irányt továbbra teljes mellszélességgel támogatja, ugyanakkor munkatársaival

A hangfelvétel kiszivárogtatásáról

A hangfelvétel kiszivárogtatása egy nappal a jobbikos győzelmet hozó, dunaújvárosi időközi választás után történt – ilyen felvételek nem szoktak véletlenül nyilvánosságra kerülni, és időzítésük is sokat elárul. A felvétel utóhatását vizsgálva megállapítható, hogy nem okozott kárt az azon hallható új elnöknek, sőt, inkább megerősödve került ki a fiaskóból. Magát megnevezni nem akaró, de a párt ügyeire rálátással bíró forrásunk szerint ez nem véletlen: a párton belül és annak ismerői körében sokan feltételezik, hogy maga Jakab Péter köre lehetett a szivárogtató, éppen a politikai haszonszerzés, az elnöki tekintély és hatalom megerősítése céljából.

A „kinek az érdeke?” klasszikus kérdésre Novák Előd is azt válaszolta lapunknak, hogy a Jobbik belső működését ismerők ezt a narratívát tartják a legvalószínűbbnek. „Biztosat persze nem mondhatunk. De logikus lehet, hogy Jakab ezzel igazolja azt a támadó beszédét, amellyel el tudta érni, hogy csak az általa favorizált jelöltek legyenek az elnökségben, és azt az összeesküvés-elméletét, amellyel leárulózta a Jobbik korábbi vezetését, döntéseiket pedig hátba szúrásnak minősítette” – tette hozzá a Mi Hazánk alelnöke.

A többek által megfogalmazott gyanút felvetettük Jakab Péternek is, aki erre azt válaszolta, hogy bár az ominózus beszédek a párt zárt körű kongresszusán hangoztak el,

Fotók: MTI