Orbán Viktor annyira megdolgozik a sikerért, hogy az még a Le Figaro tudósítóját is elgondolkodtatta
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
Mindig is a nyugat-balkán térség volt Magyarország gazdasági hátországa – fogalmazott a a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Magyarország számára biztonságpolitikai, migrációs és gazdasági szempontból is fontos az Európai Unió nyugat-balkáni bővítése, az EU-nak pedig jól felfogott, pragmatikus érdeke a folyamat – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten. Magyar Levente a Külügyi és Külgazdasági Intézet által rendezett konferencián úgy fogalmazott: „közelebb vagyunk ahhoz, hogy nagyot lépjünk előre az integrációban, mint bármikor”.
Közölte: Magyarországnak biztonsági szempontból fontos a nyugat-balkáni bővítés, mert „egyszer és mindenkorra békét szeretnénk” a térségben, ennek egyetlen hossz távú záloga, ha ezek az országok az EU részévé válnak. Hozzátette: a bővítés a migráció kérdése miatt is fontos, mivel a nyugat-balkáni országokban a legnagyobb a migrációs nyomás, „akiket ők nem állítanak meg, azokat nekünk kell”.
A gazdasági okokra kitérve az államtitkár felidézte, hogy mindig is a nyugat-balkán térség volt „Magyarország gazdasági hátországa”. A közép-európai építkezés szempontjából is szükségesnek nevezte az integrációs folyamatot, kiemelve, hogy Közép-Európa „annál erősebb, minél több tagja van”. Magyar Levente megjegyezte: ezen országoknak történelmi joga van arra, hogy a V4-ekhez csatlakozzanak.
Az államtitkár jelezte: meggyőződésük, hogy EU jól megfontolt, pragmatikus érdeke a Nyugat-Balkán befogadása, mert a térség demográfiai helyzete „nagyságrendekkel jobb”, mint a jelenlegi uniós országoké, és hatalmas gazdasági potenciál jellemzi. Magyar Levente egyúttal leszögezte, Magyarország számára elfogadhatatlan, ha Szerbia és Montenegró nem lesz az EU tagja 2025-ig. Hozzátette: nem elfogadható Észak-Macedónia és Albánia hitegetése sem, továbbá a „két legtörékenyebb ország”, Bosznia-Hercegovina és Koszovó tekintetében érdemi lépéseknek kell történniük.
Gordan Grlic Radman horvát külügyminiszter, egykori magyarországi nagykövet kiemelte, hogy az unió bővítése a horvát EU-elnökség egyik prioritása. Fő törekvésüknek nevezte, hogy márciusban újra megnyissák a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. A miniszter hitet tett amellett, hogy az unió bővítése előnyös, ugyanis politikailag és gazdaságilag megszilárdíthatja az EU-t, „aminek mindenki a nyertese lesz”. Gordan Grlic Radman szólt arról is, hogy az EU-nak teljesítenie kell a nyugat-balkáni országoknak tett ígéreteit, az érintett államoknak pedig folytatniuk kell a reformokat.
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja azt hangoztatta, hogy az EU nem élhet a Nyugat-Balkán nélkül, ahogy ezek az országok sem élhetnek az unió nélkül. Álláspontja szerint az EU részéről fontos politikai üzenetet jelentene, ha felajánlanák nekik a teljes uniós tagságot, a nyugat-balkáni országoknak ezért minden koppenhágai kritériumot maradéktalanul teljesíteniük kell. Hangsúlyozta, az EU-nak prioritásként kell kezelnie bővítést, annak vitáiba pedig jobban be kell vonni a régió országait. Dinamizálni és kiszámíthatóbbá kell tenni a bővítési folyamatot, és minden ország számára meg kell határozni, hogy mit vár el tőlük az unió – közölte.
(MTI)