Magyarország egyetért az unió klímacéljaival, de ezeknek nem lehet következménye az energia- és élelmiszerárak emelkedése – jelentette ki Varga Mihály.
Az Európai Unió (EU) klímastratégiájának kialakításakor az egyik legfontosabb szempont, hogy az intézkedések egyetlen tagállamban se járjanak aránytalanul nagy költségvetési teherrel, és ne hátráltassák a gazdasági növekedést – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásán (Ecofin) a szaktárca tájékoztatása szerint.
A Pénzügyminisztérium (PM) által az MTI-hez kedden eljuttatott közlemény alapján az európai Zöld Terv (Green Deal) pénzügyi vonatkozásairól szóló vitában a magyar tárcavezető kifejtette: Magyarország egyetért az unió klímacéljaival, de világossá kell tenni, hogy ezeknek nem lehet következménye az energia- és élelmiszerárak emelkedése, a többletköltségek nem terhelhetik a fogyasztókat.
Az unió új növekedési stratégiáját megfogalmazó, ezermilliárd eurónyi fenntartható beruházást célzó Zöld Terven belül nagy szerep hárul az úgynevezett Igazságos Átállást Támogató Alapra. Ez a karbonsemlegességre történő átmenet során a leginkább hátrányosan érintett régiókat hivatott segíteni – tájékoztatott a tárcavezető.
Mint mondta: éppen ezért elfogadhatatlan, hogy a Bizottság által javasolt allokáció értelmében Magyarország csak minimálisan, 1,2 százalékkal részesedne az átállást segítő forrásokból. Testreszabott ösztönzőrendszerre van szükség – emelte ki Varga Mihály hozzátéve, hogy minden tagállam eltérő energiaszerkezettel rendelkezik, Magyarországon például a földgáz helyettesítené a szennyezőbb technológián alapuló szénerőműveket, jelentősen csökkentve így a hazai szén-dioxid-kibocsátást.
A miniszter aggályát fejezte ki, hogy az ezt célzó beruházásokat kizárhatják a támogatások köréből, a földgáz ugyanis hasznos eszköznek tekinthető az energia-átmenet során. Nagyobb hangsúllyal kellene figyelembe venni a tagállamok sajátosságait is: a nyugat-európai országoktól eltérően – ahol sokan vállalatok által tulajdonolt bérházakban laknak – Magyarországon a többség saját tulajdonú ingatlanban él, így a vállalkozásoknak biztosított pénzügyi eszközök nem nyújtanának segítséget az otthonok felújításához – mutatott rá Varga Mihály.Az uniós pénzügyminiszterek a digitális gazdaság adóztatását is érintették. Varga Mihály elmondta: fontos, hogy a digitális cégeket hasonlóan lehessen adóztatni, mintha hagyományos üzleti modellben végeznék tevékenységüket. Ugyanakkor Magyarország határozottan elutasítja az olyan megoldásokat, amelyek a valós gazdasági tevékenységet és a meglévő nemzetközi adóztatási sztenderdeket figyelmen kívül hagyva adóztatnák a vállalatok nyereségét – közölte a PM.
(MTI)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
A Magyar Nemzeti Bank V. László aranyforintja megnevezéssel arany emlékérméket bocsát ki egyszeres, valamint négyszeres súlyú piedfort változatban november 20-án.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
