Győri tragédia: az Igazságügyi Minisztérium szigoríthat a feltételes szabadlábra helyezésen

Az egész országot megrázta a győri kettős gyilkosság: mint emlékezetes: a börtönből feltételesen szabadlábra helyezett H. Gábor volt házastársa lakásán 2019. december 15-ére virradóan végzett nevelt lányával és saját fiával is. A férfi korábban börtönbüntetését töltötte, miután alvó házastársát kalapáccsal többször fejen ütötte, majd a védekező nőt szikével több helyen is megszúrta. A férfit e tettéért 2017-ben öt év börtönbüntetésre ítélték, normál esetben 2021-ben szabadult volna, azonban bírósági határozat nyomán már 2019-ben szabadlábra helyezték.

A nagy visszhangot kiváltott esetnél így felmerült közvélemény előtt a hatóságok felelőssége is, hogy miért engedték kiszabott büntetésének letöltése előtt szabadon H. Gábort, illetve miért engedélyezték volt házastársánál a gyermekek láthatását számára.

E kérdések megválaszolására Varga Judit igazságügyi miniszter 2019. december 16-án átfogó kormányzati vizsgálatot kezdeményezett,

amely nélkül megelőzhető lett volna a tragédia.

A vizsgálat eredményeiről igazságügyi minisztériumi jelentés született, ami a Mandiner birtokába jutott.

A jelentésben az áll: az ügyészség és a BV-intézet eredetileg elutasította a szabadlábra helyezés lehetőségét, ugyanis H. Gábor nem mutatott a sikeres társadalmi reintegrációhoz vezető aktivitást, a börtönben nem vett részt oktatáson sem. 

Ezt követően a bíróság pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelte el a lakhatással és a munkahelyi környezettel kapcsolatban.

A jelentés szerint „megállapítható volt, hogy az elítélt foglalkoztatását egy volt zárkatársa érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságnál biztosították, lakhatását pedig – a cég telephelyén – a volt zárkatárs házastársa biztosította”. 

E véleményeket azonban a bíróság figyelmen kívül hagyta, és H. Gábor tisztelettudó magatartására tekintettel elrendelte a feltételes szabadon bocsátást.

A bíróság a jelentés szerint azt is megállapította, hogy az elítélt kapcsolata rendeződött a volt feleségével és gyermekeivel, és a bűnismétlés veszélyét csökkenti, hogy H. Gábor nem Győrben, volt házastársa közelében jut lakhatási lehetőséghez.

A jelentés e ponton rámutat arra az anomáliára is, hogy „a feltételes szabadságra bocsátásról a gyámhivatal nem értesült, ugyanakkor a korábban ismertetett körülmények alapján intézkedésére – jelzés hiányában – jogalap egyébként sem lett volna." A bíróság pártfogói felügyeletet rendelt el H. Gábor részére.

Ahogy a vizsgálati dokumentumból kiderül, H. Gábor és volt házastársa közt a válóper mellett a felügyeleti jog megszüntetésére vonatkozó eljárás is. Ennek eredményeképp bár megszűnt H. Gábor felügyeleti joga, a kapcsolattartás lehetőségét a szülői megegyezéstől tették függővé: „A bíróság álláspontja – a lefolytatott bizonyítást követően – az, hogy a gyermekek érzelmi fejlődését veszélyeztetné a H. Gábortól való elszakadás. Emellett

Az ügyészség a bíróság határozatát tudomásul vette."

A jelentés a következő megállapításokat tette a hatósági eljárásokkal kapcsolatban:

– a gyámügy intézkedésének elmaradása jogalap hiányában nem kifogásolható, ugyanakkor

– a bíróság annak ellenére engedte a feltételes szabadlábra helyezést, hogy azt az ügyészség és a büntetés-végrehajtás is ellenezte azt,

– továbbá az is vizsgálandó, hogy a bíróságok a büntetés kiszabásakor megfelelően alkalmazzák-e a középmértékre vonatkozó szabályt.

A jegyzőkönyv végén a minisztérium három javaslatot is megfogalmaz, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek a hasonló esetek.

Egyrészt egy joggyakorlat-elemző csoport létrehozását kérik a hasonló esetek összehasonlíthatósága és egységesebb megítélhetősége érdekében, másrészt

Végül pedig indokoltnak tartják felülvizsgálni a kapcsolattartás szabályozásának gyakorlatát, illetve az ezzel összefüggő gyermekvédelmi jelzőrendszer működését is.