Január 5-én, életének 83. évében elhunyt Dr. H. Kolba Judit régész, muzeológus, történelem szakos tanár – közölte a Magyar Kurír. Temetése február 6-án lesz a Farkasréti temetőben, ezt követően gyászmisét mutatnak be lelki üdvéért az Apor Vilmos téri Keresztelő Szent János-templomban.
Mint írják, Kolba Judit 1959-től dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeum Középkori Osztályán. Szakterülete a középkori, gótikus ötvösművészet volt. A múzeum számos kiállításának megrendezésében vett részt önálló rendezőként vagy társszervezőként, így az állandó történeti kiállításban, az MNM 175 éves alapítására rendezett kiállításban, illetve a Szent László-kiállításban.
Kiemelik: 1978-tól komoly szerepet vállalt a magyar koronázási jelvényeket bemutató munkában. Azon öt ember egyike volt, aki hazaérkezésekor kézbe vehette a Szent Koronát. A magyar ötvösművészet remekeit bemutató kiállításokat rendezett Németországban, Ausztriában, Skóciában, Hollandiában és az Egyesült Államokban. Tudását és tapasztalatait örömmel osztotta meg a fiatalabb generációval – a budapesti és szegedi egyetemisták képzésében is részt vett – tették hozzá.
Az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ felkérésére kollégáival 1974-től végezte az egyházmegyei székhelyek, vidéki plébániák ötvösanyagának felmérését Magyarországon, később Erdélyben is. A Katolikus Egyház jelentős műtárgyanyaggal rendelkezik, melyek számbavétele nem egyszerűsíthető le a leltározás fogalmára. A műkincsek feltárásának alapja a művészettörténet alapos ismerete, de az anyag leltározásához liturgikus, egyháztörténeti és lelkiségtörténeti ismeretekre is szükség van – ebben Kolba Judit kiváló szakembernek bizonyult. A műtárgyfelmérő munka alapozta meg később a győri, a szombathelyi, a kalocsai püspöki kincstár, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum kiállítása, valamint a nagyváradi gyűjtemény létrehozását. Jelentős szerepe volt a szombathelyi, a győri és a székesfehérvári egyházmegyei múzeumok, a gyöngyösi Szent Bertalan-templom kincstárának kialakításában is. Néhány évig az összes magyarországi egyházi gyűjtemény főfelügyelője volt. Nyugdíjas éveiben a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény munkáját segítette, az egyházmegyében végzett műtárgyfelmérést.
Számos könyvet írt, doktori disszertációját (1973) is kiadták. Fő műve a Hapák József fotóival megjelent Az Egyházak kincsei Magyarországon című album volt.
Szakmai munkájának elismeréséül 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje kitüntetést. Böcskei László nagyváradi római katolikus megyéspüspök a 2017-es Szent László jubileumi év alkalmából kiadott Szent László-emlékérem aranyozott változatával és oklevéllel ismerte el kitartó munkálkodását Szent László örökségének megőrzése és továbbadása terén. Az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ 2019-ben az intézmény fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából a katolikus intézmények javára kifejtett tudományos munkája elismeréseként emlékplakettel tüntette ki.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A róla szóló vicceken is tudott nevetni.
A jégkorongozó a helyszínen meghalt, édesapját kórházban ápolják.
Szakmai tevékenységét számos állami kitüntetéssel ismerték el.
Egy embert már csak holtan tudtak kiásni a hótömeg alól, egy másik pedig röviddel ezt követően halt meg.
„Anyukám, nem tudom, hogy mikor foglak tudni hívni, mert szétszórtak bennünket” – mondta a szívbeteg férfi a telefonba, aki napokkal elrablása után vesztette életét.
A német gazdaság történetének egyik legdrámaibb fordulata zajlik: a hagyományos ipari megrendelések összeomlása miatt a korábbi civil óriásvállalatok, köztük az autóipar szereplői, tömegesen állnak át fegyvergyártásra. Németország harcra készül.
Be kellene tartani az EU-val kötött szerződést, mely szerint kötelesek vagytok Szlovákia és hazánk irányába átengedni az orosz kőolajat.
