Nem ok nélkül tartanak országok a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) – véli a szervezet magyar igazgatóhelyettese. Benk Szilárd szerint jól tette Magyarország, hogy az IMF javaslatai helyett a saját útját követve a növekedést akarta beindítani 2010 után.
Benk Szilárd azt mondja, Magyarországon a felzárkózás leginkább az utóbbi években gyorsult fel, és úgy néz ki, hogy sikerül tartania a kormányzatnak a 2 százalékpontos növekedési többletet az Európai Unió átlagához képest. 2019-ben „a beruházási ráta közelített a 30 százalékhoz, ami az egyik legmagasabb az unióban, úgyhogy tényleg zajlik a beruházási robbanás”. Az EU-s források és a kormányzati ösztönzés is hozzájárul, hogy az IMF igazgatóhelyettese szerint hazánk „egyelőre jól ellenáll a nemzetközi lassulásnak”. Úgy látja, a legalacsonyabb uniós társasági nyereségadó is jót tett, „emellett fontos a politikai stabilitás is”, márpedig a vállalatvezetők régiónkban Magyarországot tekintik messze a legstabilabb országnak, ami fontosabb, mint a kormányok színezete. „Romániában csaknem félévente cserélődtek a kormányok az utóbbi időben” – hoz ellenpéldát.
JOBB POZÍCIÓK AZ ÉRTÉKLÁNCOKBAN
„A bérek évek óta dübörögnek Magyarországon, és kérdés, hogy ez miként hat a beruházásokra – folytatja Benk Szilárd. – A pesszimistább, klasszikusabb szcenárió, hogy mivel a munkaerő kihasználtsága közelít a korlátaihoz, a beruházások is lassulnak majd, mert nincs elég munkaerő.” A valószínűbb kifutás szerint a dráguló munkaerő miatt a cégek a munkát tőkével, magasabb technológiával helyettesítik majd, ami húzza a beruházásokat és a technológiai váltásokat. Felvetjük, hogy amikor 2016-ban a kormányzat részéről Rogán Antal, majd a Századvég vezető közgazdásza, György László is arról beszélt, hogy öt éven belül 30-40 százalékkal növekedhetnek a reálbérek, sokan megmosolyogták. A Nemzetközi Valutaalap igazgatóhelyettese azt mondja, ez négy éve volt, és a 30-40 százalékos növekedés jelentős része már megvalósult, így „semmi akadálya, hogy összejöjjön öt év alatt”. Hozzáteszi, hogy régiószerte erős a béremelkedés, ezért „ez nem egy olyan fenntarthatatlan folyamat, amely miatt Magyarország elvesztené a versenyképességét. Az egész régió zárkózik fel egyszerre, miközben hazánk meg tudja tartani a relatív versenyképességi pozícióit, sőt javíthatja is.”
A szakember szerint Magyarország nem bérben akar versenyezni, az nem lenne szerencsés, mert az inkább az alacsonyabb fejlettségű országok sajátossága, amelyen nekünk túl kell lépnünk, kiszabadulva a közepes jövedelmi szint csapdájából. A járandó út a gazdasági, technológiai és bérfelzárkózásé, hogy Magyarország előrelépjen a termelési hozzáadott értékben, és jobb pozíciókat szerezzen a nemzetközi értékláncokban. Ez zajlik most, hiszen „erős a gazdasági növekedésünk, növekszünk hozzáadott értékben, és ez csapódik le a bérekben”. Ha nem lenne termelékenységi és hatékonysági növekedés, akkor nem emelkedhetnének így a bérek sem több éven át.
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Kitűnő eredményeket ért el a turizmus februárban is, az előző évhez képest 18,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a helyi szálláshelyeken. Ebben nagy szerepet játszott Magyarország pozitív nemzetközi imázsa, ami hozzájárult ahhoz, hogy Európából 28,3 százalékkal több vendég érkezett, valamint az Észak- és Dél-Amerikából származó látogatók száma is emelkedett.
Varga Ádám kiválóan teljesített a Magyar Kupában, óriási érdemei voltak abban, hogy a döntőbe jutott a csapata. Beszél igazságtalanságról, Szappanos Péterről, csapategységről, arról, mit vált ki belőle a kudarc, és mit szól ahhoz, hogy a Fradi szurkolók túlnyomó többsége kivonult a lelátókról.
Ukrajna létszámhiánya kritikus ponthoz érkezett, és az utóbbi hetekben komolyan romlott a harctéri helyzete.
