Legyőztük-e végleg az Iszlám Államot? – A Migrációkutató Intézet terrorizmus-konferenciáján jártunk

Németh Gergely helyettes államtitkár arról beszélt nyitó beszédében, hogy biztonsági környezetünk megváltozott, a nem állami szereplők egyre veszélyesebbek támadásaik mennyiségének, minőségében és összetettségében. A terroristák ma már ugyanazon a technológiai szinten lehetnek, mint a nyugati államok. Gondoljunk a drónokra, melyeket olcsón bárki megveheti, és kis változtatásokkal gyilkolásra használhatja. Egymástól is tanulnak a terroristák, „ha rájövünk, hogyan kell megverni őket Irakban, másnap ez a módszer már nem fog működni Afganisztánban”.

Béres János altábornagy, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója a radikális iszlámról beszélt, mely az iszlámhoz kötődő terrorizmus alapvető ideológiája. Az altábornagy rámutatott, hogy a radikális iszlám az iszlám előtti időszakot kaotikus, megvetendő időszakként kezeli.

mely minden eszközt megengedettnek tekintett a hitetlenek elleni harcban. Fontos szempont, hogy a Koránt a teljes muszlim közösség sérthetetlennek és egységesnek tartja.

Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet igazgatója arról beszélt, hogy az Iszlám Államhoz csatlakozott idegen harcosok aktáiból még mindig sokat nem tudnak lezárni más országok titkosszolgálatai, mivel az elesetteket tömegsírba temették, és sokakról nem lehet tudni, mi lett velük. Egyeseket talán elfogtak, másokat megölhettek, de sokan hazatérhettek, és még mindig a globális dzsihád ügynökei. „Ez a nyugati hatóságok rémálma”.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi Intézet Stratégiai Védelmi Kutató Központjának igazgatója arról beszélt, hogy adatokat kell látni a globális fenyegetettségről, mert azok gyakorta eltérnek a percepciótól. A terrortól akkor is félünk, ha nem szembesülünk vele, csak hallunk róla. A stratégiai terrortámadások különösen befolyásolják a percepciót. A leginkább fenyegetett térségek azonban arab és ázsiai országok.

Keresztes Péter. az Információs Hivatal főosztályvezetője arról beszélt, hogy Abu Bakr Al-Bagdadi halála nem jelent komoly csapást az ISIS számára, mivel a szíriai és iraki szunnita lakosság továbbra is nagyon rossz körülmények között él, és ez a dzsihadizmust táplálhatja. Ráadásul ahogy nő nyugaton az iszlámellenesség, támadások érik a muszlim közösséget, amit pedig a dzsihadisták akarhatnak megbosszulni.

Resperger István ezredes, a Nemzetbiztonsági Intézet igazgatója kijelentette, hogy katonai és diplomáciai szempontokat egyszerre kell vizsgálni a kérdésben.

mert nem állami szereplők ellen kell harcolni. A „normál” háborúban egy halottra három sebesült jut, itt egy halottra 6-14. A terroristák brutálisak, nem érdekli őket a nemzetközi jog, és reklámozzák mártírjaikat. Sokszor a sokkolás hatásával élnek, a Boko Haram például kisgyerekeket és lányokat használ az öngyilkos merényletekhez.

Inmaculada Marrero Rocha, a Granadai Egyetem előadója kifejtette, hogy a terrorizmus egyre függetlenebb az államoktól és kormányoktól, és egyre inkább egymással működnek együtt, mint bűnöző szervek. Voltaképpen a terrorizmust sokszor bűnözéssel finanszírozzák, és a tőke szabad mozgása és a decentralizáció segíti őket.

Hankiss Ágnes, az NKE Terrorelhárítási Tanszékének vezetője szerint az ISIS nem bukott meg, hanem területet vesztett. 9/11 hírszerzési kudarc volt, későn rakták össze a kapcsolatrendszert, pedig ha a felderítési folyamatot hálózati szempontból csinálták volna, akkor láthatták volna, hogy a merénylet több más támadással is összefüggött. Sokat beszélünk magányos farkasokról, de a súlyos támadások nem hozzájuk köthetők, és még ha egyedül is ül egy támadó a kamionban, van mögötte terrorszervezeti kiképzés, logisztika, ideológia és pénzügyi támogatás, ilyen volt például a berlini karácsonyi merénylő.

Claude Moniquet, a belga European Strategic Intelligence and Security Centre igazgatója a belga ellentmondásról beszélt, miszerint Belgium fontos szerepet játszik a dzsihadizmusban, de 2015-ig nem volt erre állami válasz. 9/11 után tíz évig semmit sem csinált a belga kormány, mert „szocialista volt”, és „naivak, bűnösen naivak” voltak. A társadalmi kohéziót aláássa a terror, bevezeti a nők és férfiak közötti különbséget és az antiszemitizmust is. A Bataclan után ébredtek fel a hatóságok, hoztak bizonyos lépéseket, de nem eleget. Ráadásul manapság Irán is támogatja a terrorizmust, túszokat szed, fizeti a Hezbollah-t és Európa ez ellen nem tesz semmit.

Kaleab Sigatu Tadesse az etióp Amani Africa Media and Research kutatója arról beszélt, hogy a szélsőséges szegénység erősíti a terrorizmust Afrikában.

Cyprian Kozera, a lengyel War Studies University óraadója kifejtette, hogy a klíma is szerepet játszik a terrorizmusban, hiszen Maliban folyamatosan csökken az esőzés mértéke, és így a gazdasági konfliktusra rátelepszik a terrorizmus, új dimenziót adva neki.

Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója bemutatta az afrikai dzsihádista szervezetek új módszerét, amelynek keretében

Jól látszik, hogy a csoportok tanulnak egymástól, és a térségben levő külföldi katonai bázisokat, köztük az ENSZ és EU támaszpontjai is idővel fenyegethetik a támadások.

A konferencia második napján Kiss-Benedek József, az NKE professzora Izrael biztonsági szempontjait mutatta be. Kiemelte, hogy az Iszlám Államhoz 100 izraeli arab csatlakozhatott.

Walter Posch, az osztrák Institut für Friedenssicherung und Konfliktmanagement munkatársa a török radikális baloldali mozgalmak és a PKK kapcsolatát járta körül történelmi és eszmetörténeti szempontokat is szem előtt tartva. Szóba került Taner Akcsam és Deniz Gezmis, valamint az alevik baloldalhoz (és a nacionalizmushoz egyaránt) való kötődése is. Kiemelte, hogy a PKK jól használja a nemzetközi szolidaritást és sok esetben párhuzamot igyekszik vonni saját ügye és egyéb szeparatista törekvések között (pl. Katalónia). Szerinte a török politika lemondott a nyugati baloldali értelmiség meggyőzéséről, de cserébe igyekszik megerősíteni saját közösségeit Nyugaton.

Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője bemutatta az Iszlám Állam helyzetét és kérdéseit al-Bagdadi halálát követően. Simon Péter, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat munkatársa szerint Damaszkusz hamarosan felszámolja az idlibi ellenállást, hogy utána az Iszlám Államot is kiszorítsák az országból. Aszad maradni fog, a kurdok maximum a nyelvüket őrizhetik meg az új rendszerben. Törökország még kb. 1-3 évig maradhat Szíriában és azon vannak, hogy a Béke Forrása hadművelet után csak szunnikat és ne kurdokat telepítsenek az általuk ellenőrzött területre.

Diego Muro, a brit St Andrews Egyetem munkatársa szerint a terrorizmus sikerét nem lehet egy szóval értékelni (sikeres/nem sikeres), hanem részletesebb, átfogóbb kutatások kellenek, melyek különböző metódusokat ötvöznek.

Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója a terroristák társadalmi hálóiról beszélt, vagyis arról, miként válik egy szociális, informális kapcsolatrendszereken alapuló háló terrorista hálózattá. A közös származási régió a szolidaritás és a bizalom gyökere. Ezt erősíti a hasonló migrációs tapasztalat és a köztörvényes, illegális cselekményekben való részvétel. A származási és a befogadó országok között folyamatos a mobilitás, a személy, a tőke és az illegális árucikkek áramlása. Kifejtette, hogy az igazi ötletgazdák rendszerint a háttérben maradnak, a szerveződések felépítését többszintű tagozódás jellemzi. Az elkövető általában a leggyengébb láncszem, aki a legkevesebb kapcsolati tőkével és legkevesebb karizmával rendelkezik.

A szerző a Migrációkutató Intézet munkatársa