A brüsszeli migrációs és integrációs politika csődje nap mint nap életeket veszélyeztet
Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.
A zöldpolitika akkor kezdett el testet ölteni Európában, amikor a kommunisták körül fogyni kezdett a levegő.
„Furcsa dolog, hogy amikor 2006-ban Magyarországon a kormány brutális eszközökkel igyekezett elkerülni az előre hozott választást az őszödi beszéd után, az EU egyáltalán nem érezte szükségességét semmilyen jelentés elkészítésének, minderre csak 2010-et követően került sor. Az európai baloldal nehezen dolgozta fel, hogy alakult egy kétharmados parlamenti támogatással bíró kormány, mindemellett az önkormányzati világban is egyértelmű jobboldali túlsúly jött létre.
Ráadásul a Fidesz nem sokat tétlenkedett: a stratégiai ágazatokban azonnal nekilátott csökkenteni a befolyást a külföldi cégeknél, jöttek a multiknak és a bankoknak fájó különadók, megszűnt a brutális baloldali médiatúlsúly, kiszabadult az ország a devizacsapdából, ezáltal kiszélesedett a nemzeti bank eszköztára, és még sorolhatnánk. Egyszóval az asszisztáló kormányzást felváltotta a nemzeti érdek és az ennek érdekében vállalt konfliktusok sora.
Ne legyen kétségünk, egy másodpercig sem aggódott Brüsszelben senki azért, hogy akkor hogyan is változnak meg az Alkotmánybíróság eljárási szabályai vagy hogy lesz ezután másként a műsorokban való termékelhelyezés szabályozása. A kiváltó ok egyértelműen a gazdasági érdeksérelem és a baloldali politikai befolyás fenntartására irányuló szándék volt. Külön elkeserítő, hogy ebben a folyamatban egyes magyarországi szereplők – ellenzéki EP-képviselők, sajtómunkatársak, szakértők stb. – egyértelműen hazájukkal szemben érveltek, a retorikai elemzések azonban itt is kísértetiesen hasonlóak voltak: jogállamiság, alapvető jogok, diszkrimináció, fékek és egyensúlyok.”