A romániai elnökválasztás második fordulója Klaus Iohannis jelenlegi elnök és Viorica Dancila egykori miniszterelnök között dől el – a magyarlakta megyékben eddig alacsony részvétellel.
Román idő szerint 18 óráig a választásra jogosultak 44%-a járult az urnákhoz a romániai elnökválasztáson. Ez valamivel magasabb részvételi arányt jelent, mint a két héttel ezelőtti első forduló hasonló időszakában regisztrált. A legtöbben Ilfov, Kolozs és Szeben megyékben voksoltak eddig, ezeken a helyeken a választók 50-58%-a adta le eddig a szavazatát.
A magyarlakta megyékben továbbra sem túl magas az érdeklődés az elnökválasztás iránt. Az RMDSZ felmérése szerint a magyarok érdeklődése továbbra is elmarad az országos átlagtól. A párt román idő szerint 16 órai adatai szerint a magyar részvétel aránya 25% köré tehető, ami jóval alacsonyabb, mint az országos átlag. A magyarok lakta megyék választási részvételi arányai általánosságban alacsonyabbak, mint az ország többi részén: Hargita megyében például a választópolgárok csak körülbelül ötöde járult az urnákhoz.
A szavazólapokon a második fordulóban már csak két jelölt, az újabb mandátumra pályázó jobboldali Klaus Iohannis államfő és a Viorica Dancila szociáldemokrata exminiszterelnök neve szerepel a szavazólapon, kettejük közül választja meg az ország több mint 18 millió szavazópolgára Románia elnökét a következő öt évre. Mindkét versenyben maradt jelölt már a reggeli órákban leadta voksát, ezzel is arra figyelmeztetve polgártársait, hogy éljenek választójogukkal, mert most van alkalmuk beleszólni az ország jövőjébe.
Az első fordulóban 15 százalékpontos előnnyel végző Iohannis államfő azt mondta: egy modern, európai, „normális Romániára” szavazott. „Minden románt arra bíztatok, hogy jöjjön szavazni. Ma egy különösen fontos nap van, Románia jövőjéért szavazunk, arra, hogy milyen irányba kell haladnia Romániának” – hangoztatta Iohannis.
A hivatalban lévő elnöknek a kormány éléről októberben leváltott baloldali kihívója azt hangsúlyozta: Romániának nem szabad visszatérnie a jogfosztottság időszakába, amikor minden hatalom egyetlen ember kezében összpontosult. „Egy olyan elnöki mandátumra szavaztam, amely több odaadást, munkát, tiszteletet és elkötelezettséget tanúsít a román nép és a nemzeti érdekei iránt. Szívvel és szívből szavaztam Romániáért és a románokért” – mondta a szociáldemokrata államfőjelölt.
Az elnökválasztáson a román állampolgárok nemcsak a lakcímük szerinti választókörben, hanem az ország bármelyik településén vagy a külföldi szavazókörökben is leadhatják voksukat. A szavazás mindenütt helyi idő szerint 21 (magyar idő szerint 20) órakor ér véget.
A nyitóképen: Klaus Iohannis szavaz (MTI/EPA)
(MTI, MASZOL)
Kormányra készül a romániai magyar párt; Csoma Botond szóvivő lapunknak azonban kifejtette, ha nem tudnak sikerrel kormányozni, 2028-ban a Simion és Georgescu nevével fémjelezett magyargyűlölő pártok akár többséget is szerezhetnek.
Fejlett demokráciákban példa nélkül álló módon érvénytelenítette egy szabad elnökválasztás eredményét a román Alkotmánybíróság.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Történelmi döntést hozott a román alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. A hivatalos indoklás szerint a demokrácia védelmében tette, sokak szerint viszont csupán a hatalmát mentő, későn ébredő elit kapkodását látjuk.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
A nyitott fiatalok új élményeket keresnek.
Fontosnak tartjuk, hogy minden élethelyzetben segítsük a magyar családokat.
