A romániai elnökválasztás második fordulója Klaus Iohannis jelenlegi elnök és Viorica Dancila egykori miniszterelnök között dől el – a magyarlakta megyékben eddig alacsony részvétellel.
Román idő szerint 18 óráig a választásra jogosultak 44%-a járult az urnákhoz a romániai elnökválasztáson. Ez valamivel magasabb részvételi arányt jelent, mint a két héttel ezelőtti első forduló hasonló időszakában regisztrált. A legtöbben Ilfov, Kolozs és Szeben megyékben voksoltak eddig, ezeken a helyeken a választók 50-58%-a adta le eddig a szavazatát.
A magyarlakta megyékben továbbra sem túl magas az érdeklődés az elnökválasztás iránt. Az RMDSZ felmérése szerint a magyarok érdeklődése továbbra is elmarad az országos átlagtól. A párt román idő szerint 16 órai adatai szerint a magyar részvétel aránya 25% köré tehető, ami jóval alacsonyabb, mint az országos átlag. A magyarok lakta megyék választási részvételi arányai általánosságban alacsonyabbak, mint az ország többi részén: Hargita megyében például a választópolgárok csak körülbelül ötöde járult az urnákhoz.
A szavazólapokon a második fordulóban már csak két jelölt, az újabb mandátumra pályázó jobboldali Klaus Iohannis államfő és a Viorica Dancila szociáldemokrata exminiszterelnök neve szerepel a szavazólapon, kettejük közül választja meg az ország több mint 18 millió szavazópolgára Románia elnökét a következő öt évre. Mindkét versenyben maradt jelölt már a reggeli órákban leadta voksát, ezzel is arra figyelmeztetve polgártársait, hogy éljenek választójogukkal, mert most van alkalmuk beleszólni az ország jövőjébe.
Az első fordulóban 15 százalékpontos előnnyel végző Iohannis államfő azt mondta: egy modern, európai, „normális Romániára” szavazott. „Minden románt arra bíztatok, hogy jöjjön szavazni. Ma egy különösen fontos nap van, Románia jövőjéért szavazunk, arra, hogy milyen irányba kell haladnia Romániának” – hangoztatta Iohannis.
A hivatalban lévő elnöknek a kormány éléről októberben leváltott baloldali kihívója azt hangsúlyozta: Romániának nem szabad visszatérnie a jogfosztottság időszakába, amikor minden hatalom egyetlen ember kezében összpontosult. „Egy olyan elnöki mandátumra szavaztam, amely több odaadást, munkát, tiszteletet és elkötelezettséget tanúsít a román nép és a nemzeti érdekei iránt. Szívvel és szívből szavaztam Romániáért és a románokért” – mondta a szociáldemokrata államfőjelölt.
Az elnökválasztáson a román állampolgárok nemcsak a lakcímük szerinti választókörben, hanem az ország bármelyik településén vagy a külföldi szavazókörökben is leadhatják voksukat. A szavazás mindenütt helyi idő szerint 21 (magyar idő szerint 20) órakor ér véget.
A nyitóképen: Klaus Iohannis szavaz (MTI/EPA)
(MTI, MASZOL)
Amikor a Partium fővárosa választhatott: megtört vörös brigantiként, vagy méltóságát megőrizve megy román rabságba. Dr. vizét Jánossy Gyula és a nemzeti érzelmű polgárság, ha csak rövid időre is, de visszaadta a Körös menti település becsületét, és megmentette a várost a megszállók bosszújától.
Nem mutatnak jól a friss adatok.
A Merz-kormányzat látványosan igyekszik valamiféle pozitívummá keretezni a katasztrofális hírt.
Az államfő szerint belátható időn belül véget érhet a bizonytalanság.
Milliárdos fejlesztések után is abszurd helyzetekkel találkoznak az utasok.
Az államfő a héten egyeztet hivatalosan is a parlamenti pártokkal a kormányválság megoldásáról.
A német fővárosban hiány van a megfelelő muszlim temetkezési helyekből.
