Megjelent a Mandiner hetilap második száma!

Címlapos interjúnkban Tarlós Istvánt faggatjuk arról, hogy kiáll-e vitázni Karácsony Gergellyel és Puzsér Róberttel. A főpolgármester szerint „Karácsony kommunikációja hasonlít Gyurcsány 2006-os alakításához, aki mindent megígért, aztán egy hónap múlva az őszödi beszédben beismerte: az egész hazugság volt.” Tarlós úgy látja, Karácsony levegőnek nézi Puzsért, és azt tartja, ő sokkal erősebb nála. „Hát bizonyítsa be! Legyen előbb vita a kihívók között.

Ez a feltételem, utána jöjjenek vissza Karácsonyék” – tette hozzá.

„Ha valaki komolyan megsérti ezt a megállapodást, akkor egyszer szólok, de másodjára felállok” – ezt már arra a kérdésre válaszolta a főpolgármester, hogy mi lesz, ha a kormány nem tartja be a vele kötött több mint ezer milliárd forintos fejlesztésről szóló megállapodást.

Interjút adott lapunknak Palkovics László is, akit arról kérdeztünk, mit szól azokhoz a jelzőkhöz, amelyekkel az elmúlt időszakban illették a sajtóban. A miniszter szerint „egyértelműen kirajzolódik egy fejlődési ív. Először voltam pitbull, majd pitbuldózer. Aztán én lettem a Nikita című filmből a takarító, mondván, hogy akárcsak a Jean Reno által játszott karakter, én is romeltakarítást végzek. A legutóbb pedig Orbán hóhérja voltam.

Ha a munkabírásunkat nézzük, tényleg van némi közös bennünk. Egyébként pedig mindenkinek javaslom, hogy nézze meg az Alelnök című filmet. Ebben Dick Cheney-nek a következő tanácsokat adták ahhoz, hogy politikus váljon belőle: hallgass, figyelj és tanulj, hozz áldozatokat, valamint legyél lojális.”

*

Az Első Karaktert, vezércikkünket ezúttal Leimeiszter Barnabás jegyzi: „Még egy cikk Thunbergről!” címmel járja körbe a Greta-jelenség mibenlétét és tanulságait.

Közélet

„Óvszert és felvilágosítást a cigánytelepekre, azonnal” – szólít fel a cselekvésre Forgács István: írásában a való életből vett tapasztalatait és azt fejtegeti, miért van szükség a legkitettebb, legérzékenyebb helyzetben lévő – fiatal – társadalmi rétegekkel való fokozottabb törődésre.

Interjút készítettünk egy a szcientológia köreit megjárt, majd innen kiszabadulni képes nővel, Dudás Dianával, aki bátor interjúban beszél arról, mi mindent kellett megtapasztalnia a hírhedt szerveződés hálójában.

A nyelvvizsga-követelmények szigorításáról és annak lehetséges következményeiről Szalai Laura írt riportot, Kolonits Klára operaénekessel pedig a női szerepekről beszélgettünk az erős, karakteres nőket bemutató Feminens rovatunkban.

a hatalomra törő shakespeare-i karakterekről szóló Stephen Greenblatt-kötetről írt recenziót Czopf Áron.

Közélet rovatunkban olvashatják Dúró József és Szánthó Miklós véleménycikkeit is.

Külhon & Külföld

Külhon rovatunkban ezúttal Gergely Balázzsal, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezőjével beszélgettünk arról, mit értek el eddig az egyre népszerűbb eseménnyel és hogyan hatott Kolozsvárra, a helyi magyar, illetve román közösségre a magyarokra fókuszáló kolozsvári rendezvénysorozat.

Külföld rovatunkban nagy összeállítást közlünk a

a demográfiai helyzetől a kelet-ázsiai feszültségekig – a most trónra lépő Naruhitóval kezdődő új császári korszak hajnalán.

Megnézzük azt is, hogy áll most az Egyesült Államokban a Demokrata Párt házi versenye, hogy ki lehet majd Donald Trump kihívója a jövő évi elnökválasztáson.

Külpolitikai véleményrovatunkban Demkó Attila ír a Nyugat és Törökország között elmérgesedő viszony lehetséges következményeiről.

Precedens & Makronóm

Precedens rovatunkban a szólásszabadság tech cégek általi korlátozásáról, illetve a keresztény szabadság fogalmáról írunk; míg a Makronómban a német-magyar gazdasági kapcsolatok aktuális állásáról olvashatnak tartalmas elemzést.

Élet – és város, jövő, tudomány és Utolsó Figyelmeztetés

Élet rovatunkban tartalmas portrécikkben mutatjuk be a Búzalelke Pékség alapítóját, Kovács Beát, aki a pékségek forradalmáról és a Szent György-hegy jövőjéről is beszél lapunknak. Az Arctérben Óbudára látogatunk ki Kiss Imre múzeumigazgatóhoz;

a Mandiner hasábjain („Sztálin erekcióval”).

„Óvakodj a nemzeti giccstől!” – írja jegyzetében Gágyor Péter. Böszörményi Nagy Gergely folytatja a jövőről szóló legjobb könyvek bemutatását – a földrajz a végzetünk?

Budapesti történeteink sorában az Opera szobrainak esetét mutatjuk be a huzatos huszadik századdal; most induló, az Élet és Tudománnyal együttműködésben készülő tudományos rovatunkban pedig a városi mezőgazdaság futurisztikus témáiról írunk – különös tekintettel magyar tudósok friss eredményeire.

A lapot végül az Utolsó Figyelmeztetés rovata zárja: Ambrus Balázs UFi-alapító tűnődik a férfiöregedés dilemmáiról – és a feltartóztathatatlannak tűnő elzoránosodásról.

***

És hogy miként juthat hozzá rendszeresen újságunkhoz?

A lap ára az újságárusoknál 550 forint, az előfizetőknek 438 forint.

A Mandiner-előfizetés a hetente megjelelő nyomtatott lapszám mellett hozzáférést biztosít a nyomtatott lapszám online elérhető cikkeire is. 

Előfizetési módok: 

1. Telefonon egyeztetve (06 1 99 99 850)

2. E-mailen egyeztetve (elofizetes (kukac) mandiner.hu)

3. vagy a mandiner.hu/elofizetes felületen, bankkártyával.

Várjuk önt is olvasóink közé!