Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Az Atlantic fekete szerzője szerint a tehetséges fekete sportolók tanuljanak inkább a fekete egyetemeken. Az Alapjogokért Központ szemléje a politikailag korrekt hírekről.
Az Alapjogokért Központ szemléje
„Egy jó kép többet mond ezer szónál – tartja a régi közmondás. Hűséges olvasóink pedig jól tudják már, hogy e bölcsességnek megfelelően az érzékenyítés szép új világunk felé vezető rögös útján kiemelt szerepet játszanak a különböző filmek és előadások. Éppen ezért fektetünk kiemelt figyelmet arra, hogy Önök mindig pontosan tudják, melyek azok az alkotások, melyek fogyasztása előre visz, és mik azok, melyek úgyis a történelem szemétdombján végzik majd. A héten a Daily Beast jóvoltából ajánljuk Önöknek azt az új Herkules feldolgozást, melyben a görög héroszt egy afroeurópai fiatalember alakítja. Ellenfele Hádész, az alvilág gonosz ura, aki viszont a megszólalásig hasonlít Trump elnökre – ezzel egyensúlyozva ki a mitológiai és valós elemeket. Dakota Fanning új filmjétől azonban mindenkit óva intünk; ő ugyanis a VICE beszámolója alapján fehér létére vállalt főszerepet egy Afrikában játszódó történetben, ez pedig egyértelműen a feketék elnyomása. De nem csak a korábban liberálisnak gondolt színésznő követi el ezt a megbocsáthatatlan bűnt. Az Atlantic tényfeltáró írása rávilágít, hogy a fekete sportolóknak ösztöndíjat biztosító amerikai elitegyetemek is rasszisták: a fekete sportolókat kirakatba teszik, miközben a diákok többsége tradicionálisan fehér. A szerző megoldást is kínál a helyzetre: a tehetséges fekete sportolók tanuljanak inkább a fekete egyetemeken. Mivel pedig a szerző maga is fekete, javaslata akkor is haladó, ha ugyanez az ötlet egy fehér szerző tollából maradi szegregációnak hatna. Ki érti ezt?
Pedig van ennél nehezebb feladványunk is mára: a mindig jól értesült Pink News számol be arról a muszlim nőről, aki tradicionális burkába öltözve tiltakozott a Prideon felvonuló LMBh@TQ emberek ellen. Bár a rendőrök őrizetbe vették a szóban forgó hölgyet, a felvonulók egy része rögtön jelezte, ha bármilyen intézkedést foganatosítanak vele szemben, az egyértelműen iszlamofóbia. Haladó legyen a talpán, aki itt igazságot tesz.
És még mindig nincs vége a fejtörőknek: a Guardian hosszú írásban mutatja be az angliai feministák és transzemberek közötti ellentétet – itt már magunk is tanácstalanok vagyunk a megoldás tekintetében. Persze vannak, akiknek sikerült átvágniuk a gordiuszi csomót: Izlandon egy új törvénynek köszönhetően együtt szállnak síkra az LGB%@TQ szivárvány összes színének képviselői. Látják milyen messzire jutottak mára az egykoron a mérgező maszkulinitás bajnokaiként emlegetett vikingek? Lám, mindenki számára van remény.
Sajnos azonban nem mindenhol ragyog olyan fényesen a szivárvány, mint a ködös Izlandon. Az LGBTQ Nation publicistája ugyanis arról számol be a közkedvelt portál hasábjain, hogy az USA statisztikai nyilvántartása diszkriminálja a terhes férfiakat. Hallatlan, ugye? A szégyenteljes gyakorlatra akkor derült fény, amikor jeles kutatók egy csoportja a 35 évnél idősebb terhes férfiakról szeretett volna hiperszakmai tanulmányt írni és azzal szembesültek, hogy a szóban forgó társadalmi csoportról nincs statisztikai adat. Igen, jól értik: Trump Amerikájában a terhes transzférfiak hivatalosan nőnek számítanak. Ezek után igencsak furcsálljuk, hogy még mindig vannak, akik az ország napi szinten rekordokat döntő gazdasági teljesítménye alapján ítélik meg az elnököt, nem pedig a terhes férfiakkal történő bánásmódja alapján. De nem mindig csak onnan érkezik a támadás, ahonnan a derék haladók várják. A VICE riportjából derül ki, hogy a sokak által a haladás letéteményeseként számontartott Google sem mentes a maradi, kicsinyes szabotázsoktól. Történt ugyanis, hogy az USA abortuszt tiltó államaiban a tech óriás térképszolgáltatása olyan intézményekhez vezette az abortuszra áhítozó nőket, amelyek nem is végeznek ilyen áldásos beavatkozást. A cég illetékese természetesen sajnálkozását fejezte ki, és egyértelművé tette, dolgoznak a probléma elhárításán, de ezek után joggal merül fel a kérdés: kiben bízhatunk még egyáltalán!?
Mondjuk Valdira das Nevesben, aki „heti hős” című rovatunk főszereplője. A brazíliai hölgy azzal érdemelte ki örökös helyét dicsőségfalunkon, hogy világra hozta gyermekeit, akik egyben unokái is -derül ki a mindig jólértesült Pink News riportjából. Igen, a gyermekek apja és egyben testvére Valdira fia, aki homoszexuálisként nem vállalhat gyermeket az esőerdőket hobbiból gyújtogató Bolsonaro országában, ezért kellett ehhez a rendkívüli és nagyszerű megoldáshoz folyamodnia. Sokszor leírtuk már, hogy a legjobb, amit Földanyánkért tehetünk, ha nem vállalunk gyermeket, hanem importálunk néhányat a világ fejletlenebb régióiból; ez esetben azonban muszáj kivételt tennünk: Valdira gyermekei/unokái már születésükkel szivárványosabb hellyé tették világunkat.
Heti gyűjtésünkben olvashatnak még a Ben and Jerry’s legújabb, politikailag korrekt fagylaltjáról a Huffington Post jóvoltából; rendhagyó módon pedig a Breitbartot idézve tudósítunk arról a kutatásról, mely szerint a gender-problémával küzdő fiatalok háromnegyede mentális beteg. Bár a szélsőséges portál interpretációjában ez azt jelenti, hogy az ilyen fiatalok eleve betegek, mi tudjuk, valójában a többségi társadalom elnyomása az oka tüneteiknek.”