A haladó politika reakciós, szabadságpárti bírálói ma nem állhatnának egyetemi katedrára Megadja Gábor most megjelent kötetének gondolatmenete szerint. Könyvbemutatón jártunk.
A szabadság reakciós harcosai – a haladó politika közép-európai bírálata. Ezzel a címmel jelent meg Megadja Gábor, a Századvég vezető kutatója és a 888.hu publicistája új kötete. Megadja első munkája 2014-ben jelent meg Az utópia hegemóniája címmel.
A kommunizmus bukása után ezeket a szerzőket még mindig nem idézik a hazai tudományos közéletben – vezette fel az A38 hajón tartott könyvbemutatót a Századvég kiadó igazgatója, Molnár Attila Károly azokra a szerzőkre utalva – többek közt Hannah Arendt, Erich von Kuehnelt-Leddihn, Eric Voegelin, Friedrich von Hayek, Molnár Tamás, Polányi Mihály, Leo Strauss, stb. –, akiket Megadja bemutat és elemez a kötetében.
A kötet a mindennapi élethez, a politikáról való gondolkodáshoz is ad muníciót – jegyezte meg Fűrész Gábor, a Századvég kiadó munkatársa, hozzátéve: a kötetből kiderül, hogy
a liberalizmus pedig gyakran ellentétes a demokráciával.
Megadja Gábor munkája fogalmi készletet ad az ember kezébe – hívta fel a figyelmet Fűrész Gábor.
Lánczi Tamás kérdéseire felelve Megadja Gábor kifejtette: az általa feldolgozott szerzők nem voltak ismertek életükben. A hatókörük ugyan kicsi, de van értékük. Ez az érték pedig többek közt abban áll, hogy megkérdőjelezik a progresszív történetmesélést, a progresszív előfeltevéseket.
Megadja megjegyezte: a progresszívek sikerrel adnak el tudományos dolgokat mainstreamként, az ő tételeik leszivárogtak az újságírásba, a közéletbe. Ezt pedig meg kell próbálni ellensúlyozni. Ahogy Megadja érzékeltette: a francia radikális baloldali, posztstrukturalista (tehát posztmodern) és homoszexuáilis Michel Fouceault-ról is rengeteg doktori dolgozat született, talán még a cipőméretéről is külön doktori van, és a hozzá hasonló haladó gondolatok szépen átszivárogtak a politikába.
De mi a haladó politika?
– tette fel a kérdést Lánczi Tamás.
A haladás valami olyasmit takar, hogy az ember egyre tökéletesedik, egyben egy egyre szabadabb, konfliktusmentesebb világ felé halad, és idővel megszüntetjük a diszkriminációt – válaszolta Megadja.
Hozzátette: a haladás gondolatának keresztény eredete van. Mint Szent Ágoston írta a Civitas Deiben: birodalmak jönnek és mennek, de emögött van egy üdvtörténet,
ami a kereszténységnél a kegyelemhez és a megváltozóhoz kötődik; ők ezt viszont emberi erővel akarják megcsinálni.
Ezt a haladó politikát a a szerző szerint a nyugat-európai szellemi elit, valamint az EU-s politikai elit szeretné átültetni a gyakorlatba. Márpedig ők úgy gondolják, hogy világfaluban élünk; ebből következően mindenki idejöhet, aki akar; s ha nem elég felvilágosultak, akkor majd felvilágosítjuk őket és rájönnek, hogy „ők nem binárisok”.
Katedrára állhatnának-e ma ezek a szerzők?
– kérdezte Lánczi Tamás. A válasz egyértelmű és határozott: nem.
Megadja Gábor kifejtette: a mai akadémiai mainstream szemszögéből ezek a szerzők felháborítóak; itthon kicsit szabadabbak a viszonyok, de egy német, francia vagy amerikai egyetemekre nem valószínű, hogy beengednék őket.
A szerző hozzátette: az akadémiai életben ugyan szeretheted Edmund Burke-öt, a konzervativizmus egyik alapító szerzőjét, de a konkrét politikai kérdésekben alkalmazkodnod a liberális felfogáshoz.
Megadja Gábor kifejtette: az általa taglalt szerzők
s ez a két gondolatáramlat felszabadító lehet a szekularizmussal és az agresszív ateizmussal szemben.
Megadja leszögezte: hogy milyen az emberi állapot, arra nem adtak még jobb választ a kereszténységnél, ugyanígy azzal kapcsolatban sem, hogy el kell fogadnunk az emberi tökéletlenséget, mert az nem felszámolható.
Jobb az eredeti
Lánczi Tamás felvetette, hogy a kultúrkereszténység nem kínál megváltást, szemben például a „méregzöld” gondolattal. Megadja ezzel kapcsolatban elmondta: a kereszténység nehézsége, hogy ha valaki nem hisz, akkor nem kényszerítheted, hogy higyjen, „bár én pápista vagyok, ahol aki meg van keresztelve, azt lehet kényszeríteni”, de mégsem szokták betolni az embereket a templomba.
A kereszténységből is jobb az igazi – szögezte le Megadja Gábor, hozzátéve: van egy ígéret a keresztény feltámadásra, és „akármennyire lenne kedvünk odamenni pár szerkesztőséghez, hogy sziasztok, el kéne menni templomba, nem tesszük”.
Az eheti Reakcióban Halmi Bence social media-szakértő meséli el, hogyan vett bérbe tőle egy kameruni származású férfi egy nagy értékű autót Budapesten, majd azonnal elhagyta az országot.
Ki is ez a már megjelenésében is karakteres, titokzatos, az olvasót híresen hosszú mondataival megbabonázó szerző? Kísérletet teszünk a válaszadásra. Győrffy Ákos írása.
Bármennyire is nehezen fogadják el, és bármennyire is próbálják hátráltatni.
Kína mérnöki állam, az USA jogászi társadalom, előbbi tudatosan, hosszú távra tervezi képességeit és kapacitásait, utóbbi egyre inkább elveszik a szabályozások körüli viták, jogi csatározások útvesztőiben – állítja Dan Wang gazdaságitechnológiai elemző.
„Tudom, hogy jó oldalon állok” – üzent az őt kritizálóknak a műsorvezető.
A sikerhez nem kell kiemelkedően okosnak lenni, az akaraterőtől, a szorgalomtól, a kitartástól és a kudarcokon való felülemelkedni tudástól függ minden – vallja a magyar sakkozás máig egyetlen világbajnoka, aki Lázadó királynő címmel írta meg saját igaz történetét. Interjúnk.
Az érintett egyrészt cáfol, másrészt picit lebegtet is.
Nehéz öt év elé néz a volt a francia elnök.
