Megválasztják az Európai Parlament elnökét – Élőben Strasbourgból!

Négy jelölt indul az Európai Parlament elnöki tisztségéért folyó versenyben – jelentette az uniós intézmény sajtóközpontja. A jelöltek: Ska Keller (Zöldek), Sira Rego (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal), David-Maria Sassoli (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége), Jan Zahradil (Európai Konzervatívok és Reformisták).

A választási eljárást a kimenő elnök, Antonio Tajani vezeti, a tegnapi ülésnyitáson sorshúzással kiválasztott nyolc szavazatszámláló segítségével.

Az elnöki jelöltséghez egy képviselőcsoport, vagy a képviselők huszadának támogatása szükséges. A választás titkos szavazással történik, az Európai Parlament szokásos szavazásaihoz képest rendhagyó módon a képviselők szavazólapon jelölik meg választott jelöltet. A jelölt megválasztásához a leadott érvényes szavazatok abszolút többségét, azaz 50 százalék plusz egy szavazatot kell megszerezni.

Ha az első szavazás sikertelen, ugyanazok a jelöltek, vagy újabb indulók azonos feltételek mellett indulhatnak egy második fordulóban is. Szükség esetén egy harmadik fordulóra is sor kerülhet, változatlan szabályok szerint. Ha a harmadik forduló is sikertelen, az abban a fordulóban legtöbb szavazatot elnyerő két jelölt egy negyedik körben is rajthoz áll. Itt már egyszerűen a többséget szerző jelölt nyer.

A szavazás előtt a jelöltek lehetőséget kaptak arra, hogy kifejtsék céljaikat.

Harcolni a „fasiszta szörny” ellen

„Az európai projekt él” – szögezte le Ska Keller, hozzátéve: a szélsőjobb gyűlöletteljes, megosztó retorikáját elutasították a választók. Nagyon biztatónak nevezte a nagy választási részvételt.

Ska Keller

Az EP-képviselők kaptak mandátumot, hogy erősítsék az Európai Parlament szerepét. Nem lehet engedni, hogy az EP-elnöki tisztségről háttértárgyalásokon döntsenek. Az EU fontosabb, mint valaha: Európának a klímaváltozással, a társadalmi egyenlőtlenségekkel, társadalmi feszültségek kell szembenéznie. Keller a tagállami vezetők mellett az európai polgárokat, a civilszervezet képviselőit is fogadná az Európai Parlament üléstermében. Emberi jogok, demokrácia, jogállam, átláthatóság, nemi egyenlőség, befogadás, környezetvédelem, munkásvédelem – sorolta Keller. A korábban háború uralta Európának az EU a legnagyobb teljesítménye. Egy megosztott országban született, ő maga látta, mi történik, amikor Európa túllép a fejekben lévő és az országok között húzódó határokon.

A szélsőbaloldali Sira Rego leszögezte: a polgárok és a munkásait érdekeit védik. A többi frakció háttértárgyalásokba bocsátkozott az uniós tisztségekről, ők viszont nagyon tiszta és őszinte politikát folytattak. A munkások, az emberek, az emberi jogok oldalán állnak, nem a kizsákmányoláson alapuló fejlődést akarnak. A neoliberális dogmát tömegek szenvedték el, és az „ökotársadalmi” krízishez is ez vezetett.

Sira Rego

Rego kifejtette: a klímaveszélyre koncentráló különleges bizottságot akarnak. A xenofób, rasszista „fasiszta szörny” ellen küzdenek, nem lehet megengedni, hogy a biztonsági politika leple alatt belegázoljanak az emberi jogokba. Rego kiállt a Földközi-tengeri mentőhajókat üzemeltető aktivisták mellett.  A láthatatlan nők résztvettek a társadalmunk felépítésében. „Antifasiszta és testvéri Európát akarnak létrehozni. Azok örökségét követjük, akik Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban kiálltak a fasizmus ellen” – fogalmazott. A feminizmus mindent meg fog változtatni, békés és szolidáris Európát kell építenünk – fejezte be felszólalását Rego, a magasba lökve jobb öklét.

Megteremteni az egyensúlyt

Az elnökválasztás legnagyobb esélyese, a szocialista David-Maria Sassoli szerint Európa erősebb lesz, ha az EP nagyobb szerepet játszik majd. Hatalmas kihívások tornyosulnak előttünk, az Európai Unió gondolatát is kritizálják egyesek: egységet kell mutatni úgy, hogy a sokszínűségünket is megőrizzük – jelentette ki. Az európai demokrácia valódi házát kell létrehozni, a részvételi arány nagy sikert jelent, a képviselők 62%-a új, ez új energiát ad a munkának – mondta.

David-Maria Sassoli

A választás hitet tett a demokrácia, a szabadság mellett, nem szabad kiábrándítani a választókat. Erősebb és modernebb Európát kell teremteni. Az éghajlatváltozás, az igazságos társadalom létrehozásának, a munkához való jog, az esélyegyenlőség kihívásaival így lehet szembenézni – tette hozzá. A képviselők a választók reményét és néha haragját képviselik, Sassoli ígéri, hogy mindig a rendelkezésükre fog állni, figyelni fog kívánságaikra, kéréseikre. Hangsúlyozta: az EP függetlenségét meg kell védeni.

A cseh Jan Zahradil, akivel nemrég lapunk is készített interjút, felszólalásában elmondta: 2004 óta tagja az Európai Parlamentnek, öt parlamenti elnök munkáját látta. Ez egyfajta tapasztalatot adott, látja, mit kell javítani és változtatni, mit kellene egy parlamenti elnöknek tennie és nem tennie. „Az EP-elnök ne legyen pártos, legyen semleges, minden frakciót egyenlőként kezeljen, méltányosan, tisztességgel, az elnök mindig emlékezzen arra, hogy nem saját magát képviseli, hanem az egész Parlamentet” – fejtette ki.

Jan Zahradil

Zahradik szerint a legfontosabb az egyensúly helyreállítása: helyre kell állítani az egyensúlyt az európai és a nemzeti szint között, valamint az uniós intézmények között is. Ő az első elnökjelölt, aki a kelet-európai régióból, az eurózónán kívülről és egy kisebb országból származik, emiatt is javítaná az egyensúlyt a megválasztása – fogalmazott.