A bűvös 374 – avagy mi kell Von der Leyen megválasztásához?

Lelkes hangú és – szó szerint – sokat ígérő, minden szempontból européer beszédének elmondása után az EP-frakciók vezetői sorban mondták el véleményüket Ursula von der Leyen programjáról, bizonyos szintig jelezve, hogy honnan számíthat szavazatokra illetve ellenszavazatokra. 

Elsőként Von der Leyen jelölő szervezete, az Európai Néppárt frakcióvezetője szólt, ami már csak azért is számít a sors fintorának, mert a német politikus asszony pont Manfred Webert ütötte el a Bizottság elnöki posztjának lehetőségétől. Weber ugyanakkor elegánsan állt félre, és ahogy azt várni lehetett, az EPP teljes támogatásáról biztosította Ursula von der Leyent. (182 szavazat)

Utána következett az Európai Szociáldemokraták (S&D) képviselőcsoportjának éléről Iratxe Garcia Perez, aki azt mondta: nem akarnak intézményi válságot okozni, ezért megszavazzák a jelöltet,

ám biztosítékokat is kérnek tőle ígéretei betartására,

A liberális Renew Europe frakció nevében Dacian Ciolos szintén feltételekhez kötötte Von der Leyen támogatását. A pártcsalád egyetértett a csúcsjelölti rendszer felülvizsgálatával és a kétéves uniós konferencia kezdeményezésével is, kiemelt figyelmet a klímapolitikának és a jogállamiság védelmének kértek. A román Ciolos emellett figyelmeztetett arra is, hogy mivel az intézmények élére jelölt politikusok nem képviseltek egyensúlyt Kelet- és Nyugat-Európa között, ezért reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság vezető pozícióiban több szerepet kapnak a kelet-európaiak. Ha ez a frakció is kiáll Von der Leyen mellett, akkor az ő 108 igenjükkel

Többet nem is valószínű, hogy kaphat, a többi párt ugyanis egymás után jelentette ki, hogy nem támogatják Ursula von der Leyent, az általuk leadható szavazatokat is ezért mínusszal jelöljük, és a szocdem szavazatokat sem szabad készpénznek venni. Tőlük mindenesetre legalább 88 képviselőnek kell Von der Leyen mellé állnia.  A Zöldektől Philippe Lambert a konkrét intézkedési javaslatokat hiányolta, szerinte a programbeszéd pontjai túl általánosak voltak. (-74 szavazat)

Az Identitás és Demokrácia (Nemzetek és Szabadság Európája pártjának utódja) nevében az AfD-s

Meuthen német politikusként Von der Leyen védelmi miniszterségének kudarcait, a Bundeswehr körül kialakult botrányos helyzetet hozta fel a jelölt alkalmatlanságának bizonyítékául, de ő is szóvá tette azt, hogy a programból csak „ködös ígéretek” derültek ki. (-73 szavazat)

A szintén a jobboldal szélére tett Európai Konzervatívok és Reformisták csoportjának vezetője, Rafael Fitto a konkrétumok hiányolóinak táborát erősítette, különösen a klímakérdésben, ahol – mint mondta – egyes drasztikus döntéseknek komoly gazdasági következményei lehetnek, elég csak a szénbányászatban dolgozók munkájára gondolni. Dicséretesnek tartotta a munkanélküliségi alapot, de fontosnak tartja azt is meghatározni, hogy mindezt milyen forrásból alakítaná ki a leendő bizottsági elnök. Fitto támogatja, hogy egy nő kerüljön az unió egyik vezető pozíciójába, ugyanakkor sérelmezte, hogy jelöltjüket a lengyel Beata Szydlót (volt lengyel miniszterelnök, a Jog és Igazságosság párt képviselője) nem szavazták meg bizottsági elnöknek. (-62 szavazat)

Az Egyesült Baloldal/Északi Baloldal képviseletében Martin Schirdewan szintén arról beszélt, hogy a baloldal miért nem fogja megszavazni az új bizottsági elnököt, de ő konkrétan azzal érvelt, hogy a pártcsaládnak teljesen más elképzelései vannak a reformokról és az Unió működtetéséről, mint Von der Leyennek, ráadásul a közös európai hadsereg létrehozásával sem értenek egyet. (-41 szavazat)

Végül a Brexit-párt nevében Nigel Farage emelkedett szóra, aki egyenesen kommunista tervekkel vádolta meg a jobbközép EPP jelöltjét, aki – mint Farage mondta – beszédével még népszerűbbé tette a Brexitet, mint eddig volt. Farage és a többi, pártcsaládhoz nem csatlakozott képviselő 57 széket tudhat magáénak a parlamentben, az ő szavazataikat nem lehet előre megjósolni.