Illegális migránsokért könyörög a kormánynál a belga ügyvédi kamara
Nem értik, miért nem dolgoztathatják őket, ha már ott vannak.
Nyugat- és Közép-Európa kulturális ellentétben áll egymással, az elitek szemben állnak a területhez kötődő népekkel, a liberalizmus ellentétbe került a demokráciával – hangzott el a XXI. Század Intézet konferenciáján szerdán, a budapesti Terror Házában. A megoldás az előadók szerint a nemzeti szuverenitás, illetve a társadalmi igazságosság összekötése a kulturális konzervativizmussal.
Miután 2008-ban a Lehman Brothers csődvédelmet kért a manhattani cégbíróságon, dominót indítottak el. Ebolaként végigfertőzte a világot a válság – kezdte előadását Lánczi Tamás a XXI. Század Intézet „Ki nyeri a XXI. századot?” című konferenciáján, a Terror Házában.
Lánczi, az intézet igazgatója emlékeztetett: az amerikai FED ezermilliárd dollárt pumpált a pénzpiacba, Európában is több ezermilliárd eurót injekcióztak a nyugati gazdaságokba, hogy kilábaljunk a válságból.
Ebben a válságban három dolog veszett oda. Először is a középosztály gyarapodásának mítosza:
Odaveszett a nyugati gazdasági modell morális és hatékonysági felsőbbrendűségébe vetett hit, azóta nem tudott növekedési pályára állni a nyugati világ. Harmadszor pedig: odaveszett a vezetőkbe vetett bizalom.
Kiderült, hogy a hidegháborút megnyerő nyugati világ sebezhető. Az elitek cserben hagyták az embereket. Az elit restaurálni akarta a 2008 előtti rendszert, s a vezetési válság azóta is lebénítja a nyugati világot. A nyugati féltekén ördögi kör alakult ki. Az ideológiai ellenfeleknek számító establishment pártok védik a 2008 előtti pozícióikat, a választóknak viszont ez nem tetszik, keresik a megoldást, nagykoalíciót kötnek, kiátkozzák az új szereplőket. A választók ugyanakkor a nemzeti szuverenitást szeretnék erősíteni.
Csak a V4 kivétel, ezek az országok optimistábbak, bíznak a jövőben, s itt az establishment pártok a partvonalra szorultak.
Mindeközben Kínában Lu Hszin A kínai álom című könyvét olvassák. A kötet a kínai felsőbbrendűséget hirdeti, s azt jósolja, Kína kora jön, 2049-re Kína lehet a világ első számú hatalma.
mások nem ajánlanak életformát – szögezte le Lánczi Tamás.
Az igazgató kijelentette: a 2008-as válság új korszakot nyitott a nyugati világ történetében. A XXI. századi intézet küldetésének tekinti a változás természetének, kiváltó okainak megértését. Elemzői a szuverenitás és szabadság talaján állva vizsgálják, milyen válaszokat adnak a nyugati világban a felmerülő kérdésekre. Azaz arra keresik a választ: ki nyeri a XXI. századot. Ugyanis, mint Lánczi Tamás hangsúlyozta: minden politikai cselekvés a gondolatokkal kezdődik.
Zavar az erőben
Mekkora zavart okozhatott a kényelemre berendezkedett, mindent is tudó bürokratáknak a válság? Döntést kellett volna hozni, habozás nélkül, azonnal, naná, hogy csődöt mondtak – kezdte előadását Schmidt Mária történész, a Terror Háza főigazgatója,
Ezek a bürokraták szerinte csak egy könyvet olvastak, azt lapozgatták, és nem ismertek senkit, aki más könyvet olvasott volna, mert azokat már kiközösítették. 2008-ban kiderült, hogy
Terjedni kezdett köreikben az isiász és a migrén. Az amerikai vállalkozói modell segítségével kilábaltunk a válságból, ami megőrizni látszott az USA vezető szerepét, és kiderült, hogy az USA nélkül képtelen Európa túl lenni a válságon. Az USA-nak volt ereje megoldani a helyzetet, az EU-nak nem – fejtette ki az igazgató asszony.
Mint mondta: a jelenlegi EU-s elit a gazdasági szférát tartja a legfontosabbnak. Az általuk előírt terápia nem vette figyelembe a válság társadalmi és politikai következményeit, mivel csak a status quo visszaállítása volt a céljuk, azaz az általuk képviselt gazdasági érdekek szolgálata.
A mai liberális elit a gazdaságot a politika felé helyezi. Orbán Viktorék a gazdasági válságra politikai választ adtak, ami annyira eltért a washingtoni-brüsszeli elit ítéletétől, hogy rögtön kiközösítették.
Nem akarta a bérből és fizetésből élőkre terhelni kizárólag a válság terheit. Mára pedig legádázabb ellenfelei is kénytelenek belátni, hogy gazdaságpolitikája sikeres volt. Növekedünk, a fejlettek viszont kudarcosnak bizonyultak és stagnálnak – vázolta Schmidt Mária.
Mindezzel azonban – tette hozzá – a nyugati elitek meggyengítették demokratikus legitimációjukat, amit a középosztály támogatása biztosított. Ezért aztán a hagyományos pártok talajt vesztettek, a pártstruktúra pedig átalakulóban van.
Az elmúlt évtizedeket meghatározó neoliberális gazdaságpolitika Schmidt Mária szerint cserben hagyta a társadalmakat. A politika semmibe vétele zavart okozott az erőben. Orbán Viktor először ismerte fel a politikamentesített válságkezelés politikai következményeit. Ki is mondta, hogy szakítunk azzal a liberalizmussal, amivé a liberalizmus mostanra vált. Ehelyett közösségi, keresztény és szolidáris, nem liberális társadalmat kíván. Politikai célokat fogalmazott meg, s
– mutatott rá az igazgató.
Schmidt Mária leszögezte: Orbán Viktor volt az első, aki kimondta, hogy nyugaton rendszerválság van, s ez a válság filozófiai és politikai természetű. Hat éve Tusványoson Orbán Viktor mondta ki először az igazságot, hogy a király meztelen, s ez aha-élmény volt. Szavait az egész világ meghallotta. Hadat üzent az elitnek, szavait hadüzenetnek szánta, s annak is tekintették.
A történész úgy folytatta. Európa keleti és nyugati fele közötti szakadék tátong, s ez a törésvonal eltér az észak-dél ellentéttől, amit méltányos gazdaságpolitikával lehetne orvosolni. A mi szembenállásunk a nyugattal nem gazdasági, hanem kulturális, és ez az ellentét áthidalhatatlan – szögezte le Schmidt Mária.
Szerinte az EU-s polgárok úgy érzik, nem veszik figyelembe a választói akaratot. Az elitek pedig elvennék a szuverén országok jogát a saját gazdaságpolitikára. Márpedig akinek nincs gazdaságpolitikája, annak nincs szuverenitása sem. Schmidt szerint Orbán Viktor nem volt hajlandó elfogadni, hogy a brüsszeli bürokraták döntsenek a magyar gazdaságpolitikáról a német kancellár vezetésével.
A liberális rendszer már nem csak a gazdaságnak, hanem a jognak is alárendelte a politikát. Az EU-ban dolgozó arctalan vezetők a szovjet apparatcsikok világát idézik meg. A szovjet rendszer mindent a politikának rendelt alá, s ezzel megölte a szabadságot.
a többség akaratát a kisebbségre hivatkozva korlátozza, a technokrácia és a birodalomépítési szándék uralkodik. A politika háttérbe szorítása vezetett a 2008-as válsághoz.
Schmidt szerint az elit a saját átmentésére koncentrált, és ezzel lemondott a korszerűsítés esélyéről. Az elit a bíróságokat és a civileket is a politika felé akarja helyezni, bírák és a civilek segítéségével akarja a megválasztott politikusok mozgásterét korlátozni. Egyre szűkebb területre korlátozná a politikát, ezzel aláásva a többségi demokráciát.
A történész úgy folytatta: a birodalomépítők szándékait szolgálja, hogy a nemzetek feletti szintre helyeznék a döntéshozatalt. Ma a demokrácia és a népképviselet megmaradását kell szolgálni, meg kell védeni a demokráciát és a szabadságunkat.
Addig is saját érdekérvényesítésre kell koncentrálnunk. Nekünk a nemzetállai szuverenitás megvédése elsődleges, mert a mi megmaradásunk csak nekünk fontos, nekünk érték. A szuverenitás és demokrácia pedig független nemzetállami létet feltételeznek – zárta előadását Schmidt Mária.