Ki nyeri a XXI. századot?

2019. április 03. 16:00

Nyugat- és Közép-Európa kulturális ellentétben áll egymással, az elitek szemben állnak a területhez kötődő népekkel, a liberalizmus ellentétbe került a demokráciával – hangzott el a XXI. Század Intézet konferenciáján szerdán, a budapesti Terror Házában. A megoldás az előadók szerint a nemzeti szuverenitás, illetve a társadalmi igazságosság összekötése a kulturális konzervativizmussal.

2019. április 03. 16:00
Szilvay Gergely
Szilvay Gergely

Miután 2008-ban a Lehman Brothers csődvédelmet kért a manhattani cégbíróságon, dominót indítottak el. Ebolaként végigfertőzte a világot a válság – kezdte előadását Lánczi Tamás a XXI. Század Intézet „Ki nyeri a XXI. századot?” című konferenciáján, a Terror Házában. 

Lánczi, az intézet igazgatója emlékeztetett: az amerikai FED ezermilliárd dollárt pumpált a pénzpiacba, Európában is több ezermilliárd eurót injekcióztak a nyugati gazdaságokba, hogy kilábaljunk a válságból.

Ebben a válságban három dolog veszett oda. Először is a középosztály gyarapodásának mítosza:

ma kevesebben tartoznak a középosztályhoz, mint tíz éve.

Odaveszett a nyugati gazdasági modell morális és hatékonysági felsőbbrendűségébe vetett hit, azóta nem tudott növekedési pályára állni a nyugati világ. Harmadszor pedig: odaveszett a vezetőkbe vetett bizalom.

Kiderült, hogy a hidegháborút megnyerő nyugati világ sebezhető. Az elitek cserben hagyták az embereket. Az elit restaurálni akarta a 2008 előtti rendszert, s a vezetési válság azóta is lebénítja a nyugati világot. A nyugati féltekén ördögi kör alakult ki. Az ideológiai ellenfeleknek számító establishment pártok védik a 2008 előtti pozícióikat, a választóknak viszont ez nem tetszik, keresik a megoldást, nagykoalíciót kötnek, kiátkozzák az új szereplőket. A választók ugyanakkor a nemzeti szuverenitást szeretnék erősíteni.

Csak a V4 kivétel, ezek az országok optimistábbak, bíznak a jövőben, s itt az establishment pártok a partvonalra szorultak. 

Mindeközben Kínában Lu Hszin A kínai álom című könyvét olvassák. A kötet a kínai felsőbbrendűséget hirdeti, s azt jósolja, Kína kora jön, 2049-re Kína lehet a világ első számú hatalma.

Ma egyedül Kína lép fel azzal az igénnyel, hogy Amerika helyébe egy másik mítoszt tegyen,

mások nem ajánlanak életformát – szögezte le Lánczi Tamás.

Az igazgató kijelentette: a 2008-as válság új korszakot nyitott a nyugati világ történetében. A XXI. századi intézet küldetésének tekinti a változás természetének, kiváltó okainak megértését. Elemzői a szuverenitás és szabadság talaján állva vizsgálják, milyen válaszokat adnak a nyugati világban a felmerülő kérdésekre. Azaz arra keresik a választ: ki nyeri a XXI. századot. Ugyanis, mint Lánczi Tamás hangsúlyozta: minden politikai cselekvés a gondolatokkal kezdődik. 

Zavar az erőben

Mekkora zavart okozhatott a kényelemre berendezkedett, mindent is tudó bürokratáknak a válság? Döntést kellett volna hozni, habozás nélkül, azonnal, naná, hogy csődöt mondtak – kezdte előadását Schmidt Mária történész, a Terror Háza főigazgatója, 

Ezek a bürokraták szerinte csak egy könyvet olvastak, azt lapozgatták, és nem ismertek senkit, aki más könyvet olvasott volna, mert azokat már kiközösítették. 2008-ban kiderült, hogy

felelős döntéseket kellett volna hozni, miközben fogalmatlanok voltak.

Terjedni kezdett köreikben az isiász és a migrén. Az amerikai vállalkozói modell segítségével kilábaltunk a válságból, ami megőrizni látszott az USA vezető szerepét, és kiderült, hogy az USA nélkül képtelen Európa túl lenni a válságon. Az USA-nak volt ereje megoldani a helyzetet, az EU-nak nem – fejtette ki az igazgató asszony.

Mint mondta: a jelenlegi EU-s elit a gazdasági szférát tartja a legfontosabbnak. Az általuk előírt terápia nem vette figyelembe a válság társadalmi és politikai következményeit, mivel csak a status quo visszaállítása volt a céljuk, azaz az általuk képviselt gazdasági érdekek szolgálata. 

A mai liberális elit a gazdaságot a politika felé helyezi. Orbán Viktorék a gazdasági válságra politikai választ adtak, ami annyira eltért a washingtoni-brüsszeli elit ítéletétől, hogy rögtön kiközösítették.

Orbán politikai céloknak rendelte alá a gazdaságpolitikáját.

Nem akarta a bérből és fizetésből élőkre terhelni kizárólag a válság terheit. Mára pedig legádázabb ellenfelei is kénytelenek belátni, hogy gazdaságpolitikája sikeres volt. Növekedünk, a fejlettek viszont kudarcosnak bizonyultak és stagnálnak – vázolta Schmidt Mária.

Mindezzel azonban – tette hozzá – a nyugati elitek meggyengítették demokratikus legitimációjukat, amit a középosztály támogatása biztosított. Ezért aztán a hagyományos pártok talajt vesztettek, a pártstruktúra pedig átalakulóban van.

Az elmúlt évtizedeket meghatározó neoliberális gazdaságpolitika Schmidt Mária szerint cserben hagyta a társadalmakat. A politika semmibe vétele zavart okozott az erőben. Orbán Viktor először ismerte fel a politikamentesített válságkezelés politikai következményeit. Ki is mondta, hogy szakítunk azzal a liberalizmussal, amivé a liberalizmus mostanra vált. Ehelyett közösségi, keresztény és szolidáris, nem liberális társadalmat kíván. Politikai célokat fogalmazott meg, s

látványosan leszámolt azzal a liberalizmussal, ami a szemünk láttára múlik ki

– mutatott rá az igazgató.

Schmidt Mária leszögezte: Orbán Viktor volt az első, aki kimondta, hogy nyugaton rendszerválság van, s ez a válság filozófiai és politikai természetű. Hat éve Tusványoson Orbán Viktor mondta ki először az igazságot, hogy a király meztelen, s ez aha-élmény volt. Szavait az egész világ meghallotta. Hadat üzent az elitnek, szavait hadüzenetnek szánta, s annak is tekintették.

A történész úgy folytatta. Európa keleti és nyugati fele közötti szakadék tátong, s ez a törésvonal eltér az észak-dél ellentéttől, amit méltányos gazdaságpolitikával lehetne orvosolni. A mi szembenállásunk a nyugattal nem gazdasági, hanem kulturális, és ez az ellentét áthidalhatatlan – szögezte le Schmidt Mária. 

Szerinte az EU-s polgárok úgy érzik, nem veszik figyelembe a választói akaratot. Az elitek pedig elvennék a szuverén országok jogát a saját gazdaságpolitikára. Márpedig akinek nincs gazdaságpolitikája, annak nincs szuverenitása sem. Schmidt szerint Orbán Viktor nem volt hajlandó elfogadni, hogy a brüsszeli bürokraták döntsenek a magyar gazdaságpolitikáról a német kancellár vezetésével. 

A liberális rendszer már nem csak a gazdaságnak, hanem a jognak is alárendelte a politikát. Az EU-ban dolgozó arctalan vezetők a szovjet apparatcsikok világát idézik meg. A szovjet rendszer mindent a politikának rendelt alá, s ezzel megölte a szabadságot.

A mai rendszer a politikát veti alá a jognak és gazdaságnak,

a többség akaratát a kisebbségre hivatkozva korlátozza, a technokrácia és a birodalomépítési szándék uralkodik. A politika háttérbe szorítása vezetett a 2008-as válsághoz. 

Schmidt szerint az elit a saját átmentésére koncentrált, és ezzel lemondott a korszerűsítés esélyéről. Az elit a bíróságokat és a civileket is a politika felé akarja helyezni, bírák és a civilek segítéségével akarja a megválasztott politikusok mozgásterét korlátozni. Egyre szűkebb területre korlátozná a politikát, ezzel aláásva a többségi demokráciát. 

A történész úgy folytatta: a birodalomépítők szándékait szolgálja, hogy a nemzetek feletti szintre helyeznék a döntéshozatalt. Ma a demokrácia és a népképviselet megmaradását kell szolgálni, meg kell védeni a demokráciát és a szabadságunkat.

A régi világ eltűnt, de vannak, akik ezt nem látják.

Addig is saját érdekérvényesítésre kell koncentrálnunk. Nekünk a nemzetállai szuverenitás megvédése elsődleges, mert a mi megmaradásunk csak nekünk fontos, nekünk érték. A szuverenitás és demokrácia pedig független nemzetállami létet feltételeznek – zárta előadását Schmidt Mária.

Összesen 26 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Paul
2019. április 03. 19:27
“A bibliai próféciák pontos válszt nyújtanak arra, hogy melyik verzió fog megvalósulni. Tény, hogy az Európa nyugati felén élő szerencsésebb, illetve áldásosabb népek és a sokat sújtotta közép-kelet európai nemzetek között továbbra is létezik egy áthidalhatatlan világnézeti és sorsrészbeli eltérés. Amíg a nyugat európai nemzetek liberális felfogása olyan fokú szellemi identitásvesztést és önfeladást eredményezett a társadalmaikban, hogy a szakadék szélén állva tehetetlenül várják a közeli és elkerülhetetlen lezuhanást, addig a kommunizmus hosszú évtizedeit, majd a post kommunista liberális rendszer életképtelen műsorát átvészelő közép európai régiót az élni akarás és a felemelkedés heves vágya fűti. Közép Európa feszeleg, fel akar emelkedni és követeli a jussát. Az a Közép Európa, amely a római „fenevad” birodalmi újjászületéseinek színhelye volt és ami az elmúlt ezer évben euro centrikussá tette a világot. Eljön e a Habsburg Ottó által áhított isteni akarat, és megvalósul a császár és a nép találkozásának órája?”
dekoninck
2019. április 03. 18:32
Hogy ki nyeri a XXI. századot? Európában bizonyos szárazságtűrő növény- és bogárfajok, Grönlandon meg a zuzmók és mohák. Ja, ha nép, akkor a dánok, mert elköltözhetnek Grönlandra.
terra
2019. április 03. 18:15
"Márpedig akinek nincs gazdaságpolitikája, annak nincs szuverenitása sem." Így igaz! Orbán nagyon bátor volt, hogy ezt ki is merte mondani már jó néhány évvel ezelőtt és önálló, "unortodox" gazdaságpolitikát folytatott. Akkor beindult a ballib siratókórus, hogy na nekünk már annyi, menekül majd a külföldi tőke, jön az összeomlás. Ezzel szemben a valóságban Magyarország visszakapaszkodott a szakadék széléről, ahova a ballib kormányzás juttatta az országot és dinamikus a fejlődés minden téren.
Természetes Orbánizmus
2019. április 03. 18:12
Gazdaság jog törvénykezés igazgatás családi élet ez mind mely a politika hatásköre alá tartozó igaz felismerés mely segitsége által Magyarország az élre tőrhet ha a politika jó amelyre a FIDESZ a garancia!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!