A Golán-fennsík ügyében szeretne tárgyalást Szíria diplomáciai források szerint.
Szíria az ENSZ Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását kérte kedden amiatt, hogy az Egyesült Államok elismerte Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett – közölték diplomáciai források. Márciusban Franciaország elnököl a BT-ben, ezért az ő feladata lenne a testület összehívása. Hétfőtől azonban már Németország veszi át az elnökséget, és rá hárulna a feladat.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban aláírta azt a nyilatkozatot, amellyel az Egyesült Államok hivatalosan elismerte Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett. Ez ellen egyként tiltakoztak a muzulmán országok, arra figyelmeztetve, hogy a washingtoni döntés megingathatja a Közel-Keletet. Az Európai Unió és Oroszország is nemtetszéssel fogadta a bejelentést, és továbbra is Szíria részének tekinti a Golán-fennsíkot. António Guterres, az ENSZ főtitkára is azt mondta, hogy a washingtoni döntés után sem változik a fennsík jogállása.
A Golán nyugati részét Izrael 1967-ben foglalta el Szíriától, és 1981-ben egyoldalúan kiterjesztette rá törvénykezését is. Ezzel lényegében magához csatolta a területet. Ezt a lépést a nemzetközi közösség mindeddig nem ismerte el, és a fennsík hovatartozása korábban az Izrael és szomszédjai közötti béketárgyalások egyik sarkalatos kérdése volt.
Az ENSZ BT által 1981-ben egyhangúlag elfogadott határozat leszögezte, hogy Izrael „a törvényeinek, igazságszolgáltatásának és közigazgatásának a megszállt szíriai Golán-fennsíkra történő kényszerítése semmis, és semmilyen nemzetközi jogi hatálya nincsen”. A határozat felszólította Izraelt, vonja vissza a döntését, de ez azóta sem történt meg.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Amerika új Európa politikájában több ponton visszaköszönnek a magyar miniszterelnök meglátásai, ami nem jósol szép jövőt az Unió vezetésének.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Példátlan döntés lenne a háborúk történetében, ha az Európában befagyasztott orosz vagyont az európai intézmények hitelességét is kétségbe vonva elkoboznák, egy gyors béke megkötésére pedig a háborúzó felek helyzete miatt is kevés az esély – vélekedtek elemzők kedden a köztelevízió 48 perc című műsorában.
Fényes jövő előtt áll a magyar alumíniumipar.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Kína határozottan ellenzi azokat az uniós törekvéseket, amelyek a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásáról szólnak.
A demonstrálók szeretnének minél közelebb jutni az Európai Tanács ülésének épületéhez, ezzel is nagyobb nyomást gyakorolva a politikusokra.
