Tévesen keni a jobboldalra az antiszemita támadásokat az Index

Terjedelmes cikkben elemzi az Index a Nyugat-Európában megugrott antiszemita atrocitások jelenségét. Mint Tóth Gergely írja, „sokan egy új kivándorlási hullámról kezdtek el beszélni, de a számok alapján ez a »muszlimok zsidótlanítják Európát« fenyegetés túlzónak tűnik. Pedig az antiszemita atrocitások száma 2018-ban sok országban – az USA mellett Franciaországban és Nagy-Britanniában is – jelentősen megugrott, mondjuk ebben a trendben legalább akkora, ha nem nagyobb része van a szélsőjobboldalnak, mint az iszlamistáknak.”

Az Index által is idézőjelbe tett fenyegetést nem kell megpróbálni bizonyítani ahhoz, hogy kijelenthessük: a portál vagy nem ismeri a tényeket, vagy csúsztat. Abban persze igaza van, hogy az antiszemita atrocitások száma 2018-ban számos országban megugrott – voltaképpen egy növekvő trend figyelhető meg a migrációs válság kezdete óta az Egyesült Királyságban, Németországban és Dániában is. Azonban az az állítás már egyáltalán nem igaz, hogy az atrocitások számának növekedésében „legalább akkora, ha nem nagyobb része van a szélsőjobboldalnak”.

Vegyük tehát annak a két európai országnak a példáját, amelyet a cikk említ: Franciaországét és Nagy-Britanniáét! (Az Egyesült Államokat kihagyom: hogy mi köze van az európai antiszemita támadások számának növekedéséhez az USA-beli adatoknak, rejtély marad).

A brit adatok esetében jó forrásnak tekinthetőek a Community Security Trust (CST) nevű zsidó szervezet jelentései, melyek azonban nem elérhetőek a tavalyi év teljes egészére. A féléves adatokból az látszik, hogy

 – ráadásul attól még, hogy egy elkövető fehér, nem mondhatjuk rá automatikusan, hogy szélsőjobboldali lenne, bőrszínből és etnikumból nem következtethetünk ideológiai irányultságra.

Franciaországban viszont eleve nem közli a rendőrség, hogy milyen hátterű egyének követik el az antiszemita támadásokat (korábban ugyan mérte, azonban 2015-től fogva felhagyott ezzel a gyakorlatával).

Olvassa el ezt is: Rachel Ehrenfeld: Az Orbán-kormány Soros-plakátjai nem antiszemiták

Sokkal használhatóbbak az Európai Unió bécsi Alapjogi Ügynökségének (FRA) adatai, melyeket tavaly decemberben – azaz alig egy hónapja – adtak ki, s melyek egy 2013-ban egyszer már elvégzett felmérés alapján vizsgálták a zsidó közösség véleményét. Mivel a kérdések ugyanazok maradtak, így az elmúlt öt év európai tendenciája világosan kiolvasható az adatokból. A felmérésben részt vevő zsidó állampolgárokat akkor is arról faggatták országonként, hogy amennyiben támadás érte őket, be tudnák-e azonosítani, hogy „ki tette ezt velük?”

Mi derül tehát ki az FRA felméréséből?

A megkérdezett, atrocitást elszenvedett zsidók az Egyesült Királyságban – amennyiben be tudták azonosítani támadóik világnézeti hátterét – a következő válaszokat adták, növekvő sorrendben: 3 támadást követtek el „radikális keresztények”, 11-et „jobboldaliak”, 22-t „radikális muszlimok”, és 25-öt „baloldaliak”. Egyébként a szakirodalom szerint a 2013-as adatokhoz képest a jobboldaliak száma még csökkent is, hiszen akkor 7 ilyen támadást követtek el az Egyesült Királyságban, igaz a muszlimok száma is 36-ról csökkent le, hogy a baloldal szerezze meg a „dobogós helyet”, mely korábban csupán 14 incidensért felelt.

Franciaországban a megkérdezett zsidók szerint 4 támadásért feleltek „radikális keresztények”, 7-ért „jobboldaliak”, 21-ért „baloldaliak”, és 33-ért „radikális muszlimok”. Összevetésképp: a 2013-as számok szerint 3 támadásért feleltek radikális keresztények , 4-ért jobboldaliak, 18-ért baloldaliak, és 53-ért muszlimok. Itt azonban a támadások abszolút száma nem releváns, hiszen ennél sokkal több támadás történt: a kérdés az, hogy az egyetlen, a támadók hátterére vonatkozó, elérhető statisztika szerint kik követték el azoknak többségét.

Az egyetlen különbség, hogy míg az Egyesült Királyságban öt év alatt a baloldal „megelőzte” a radikális iszlámot, addig Franciaországban folyamatosan a radikális iszlámot nevezték meg az áldozatok az esetek többségében az elkövető motivációjaként.

Ennyit az Index okoskodásáról.