Bajor választás: nincs lendületben a CSU

A bajor választási kampány finisében járt Münchenben, többek között a kormányzó CSU kampányrendezvényein. Mit tapasztalt?

Nagyon más, mint egy magyar vagy akár egy amerikai választási kampány. Nyugodtabb.

Ez érthető, hiszen az utóbbi időben beszakadt a támogatottságuk. Most próbálnak erőt meríteni, abban bizakodnak, hogy az elbizonytalanodott támogatóik az utolsó pillanatban aktivizálják magukat és elmennek szavazni. 

Mekkora a tétje ennek a bajor tartományi választásnak?

Tartományi tétje és országos politikai tétje is van. Tartományi szinten az a kérdés, hogy a CSU meg tudja-e őrizni azt a több évtizedes hagyományt, hogy Bajorországot kormányozza. A legutolsó közvélemény-kutatások alapján egy CSU nélkül felálló koalíció sem teljesen elképzelhetetlen. Az országos jelentőség pedig abban áll, hogy amíg a nagyobbik kormánypárt – Angela Merkel pártja –, a CDU balra tolódott, addig a CSU az a párt, amelyik az elmúlt időszakban erős arcélt akart mutatni, vissza akar térni a hagyományos keresztény-konzervatív gyökerekhez. Ennek a stratégiának a sikerességét fogja megmutatni a vasárnapi szavazás. Még nem is ismerjük a választási eredményeket, sőt jelenleg minden második választó még nem is tudja, kire szavazzon, de már elindult az eredmény értelmezése, magyarázása, a narratívák harca. Az egyik értelmezés szerint a CSU gyengébb szereplése a német központi kormányzaton belüli feszültségekre vezethető vissza, ugyanis Merkel politikáját rávetítik a választók a CSU-ra is, ezért csökken a támogatottságuk. A másik, egyébként többek között Manfred Weber által is vallott értelmezés szerint a CSU túlságosan erős politizálása a migrációs kérdésben vagy az olyan szimbolikus lépések, mint a keresztek középületben való kihelyezéséről szóló elvi kiállás inkább árt a CSU-nak.

Milyen témák uralják a bajor kampányt?

Ez a választók 60 százalékát foglalkoztatja. Ebben a CSU-nak és az AfD-nek is nagyon határozott véleménye van, így leginkább ők versengenek ezért a témáért. Ugyanakkor ez az a kérdés, amiben minden pártnak mondania kell valamit. Egészen egyszerűen megkerülhetetlen ügy, hiszen a jövőről szól. Vannak emellett más szakpolitikai témák is. Ott van például a lakhatás témája is, ugyanis Münchenben és a bajor városokban nagyon elszálltak az ingatlanárak. Emellett vannak olyan témák, amelyek inkább rétegcsoportokat, például a fiatalokat érdeklik. Ilyen a mobilinternet-lefedettség. Magyar szemmel talán furcsa, de Bajorországban egyáltalán nem általános a 4G-s hálózat, a legtöbb városban csupán 3G-s hálózat van, de van, ahol még az sincs. Az a lefedettség, amit Magyarországon szinte mindenhol tudunk élvezni, ott ismeretlen. A német fiatalok is tisztában vannak ezzel, és nagyon komoly lemaradásként élik meg ezt a problémát.

Milyenek a CSU-s miniszterelnök, Markus Söder esélyei? Kik a kihívók és miben bízhatnak?

A legérdekesebb az, hogy a bajorok nyolcvan százaléka alapvetően elégedett Söder és a CSU teljesítményével, mégis azt tapasztaljuk, hogy a CSU támogatottsága csökken. Látni kell azt is, hogy az elmúlt ciklusban egymillióan költöztek be Bajorországba más német tartományokból, ezeknek az embereknek pedig teljesen más a politikai háttere és gondolkodása, mint egy átlagos bajornak. A CSU-kampánystáb egyik tagja mesélte, hogy találkozott olyan emberrel, aki a szomszédos Baden-Württembergből költözött be Bajorországba. A választó kijelentette, hogy a Zöldekre fog szavazni, mert nem elégedett a CSU-val. Erre megkérdezték tőle, hogy ugyan miért nem elégedett a CSU-val, hiszen nagyon jó a bajor tartomány gazdasági teljesítménye, amelyből ráadásul ő is csak profitál, ezért is költözött ide, s érzi jól magát. Csak ekkor gondolkozott el igazán azon, hogy mi is a helyzet Bajorországban. A CSU-t leszámítva a többi pártnak nincs ennyire kihegyezve egyetlen központi figurára a kampánya. Ezek a pártok ugyanis nem számítanak arra, hogy miniszterelnököt fognak adni. Ők inkább üzenetekkel, valamint egy-egy kerületi képviselővel, ismert arccal kampányolnak.

A CSU 1945 óta kormányozza Bajorországot, most elveszhet az abszolút többség. Kik lehetnek a lehetséges koalíciós partnerek?

Az AfD-t leszámítva mindenki szóba jöhet. Tőlük a CSU nagyon próbálja megkülönböztetni magát. A legvalószínűbb forgatókönyvek szerint a Freie Wähler vagy a Zöldek jöhetnek szóba. A kutatások szerint a bajor választóknak is ezek lennének a legszimpatikusabb megoldások. Emellett az FDP merül fel még lehetőségként. Ha azonban a CSU-nak továbbra is csökken a támogatottsága,

Minden második választó még nem döntötte el, kire fog szavazni vagy fog-e egyáltalán szavazni. A CSU-táborban pedig van egy olyan, húsz-harminc százalékos bázis, amely még bizonytalan abban, hogy egyáltalán el fog-e menni voksolni. A CSU kampányhajrája is nekik szól. Ha ezeket az embereket az urnákhoz tudja vinni a CSU, akkor sikert tud elérni.

Előfordulhat, hogy megkerülik a CSU-t és a második világháború óta először CSU nélküli bajor kormány alakul?

Ha 33 százalék alatt végez a CSU, akkor matematikailag elképzelhető, hogy más pártok adják a kormányt. Politikailag nyilván más a helyzet. Ha megnézzük például azt, hogy mit sikerült alkotni a központi kormányzati szinten a 2017-es parlamenti választásokat követően, akkor azt láthatjuk, hogy azért nem olyan egyszerű egy koalíciót létrehozni.

de a politikai szokás és a bajor választói elvárás azt diktálja, hogy a CSU-nak valamilyen szerepe kell, hogy legyen a bajor kormányban. A bajorok nagy része abban a tudatban éli az életét, hogy a CSU stabilitást ad, lehet rá számítani. Egy biztos pont. Most ugyan sokan eltávolodtak a párttól, de a CSU második világháború óta történő kormányzása stabilitást, biztonságot és fejlődést ad Bajorországnak. Éppen ezért nehezen elképzelhető, hogy nélkülük alakuljon kormány.

Magyarként járt a CSU-nál. Hogyan fogadták? Hogyan viszonyulnak a CSU politikusai, aktivistái Magyarországhoz?

Nagyon barátságosan fogadták a magyarokat, szinte otthon éreztük magunkat Bajorországban. A CSU-val olyan alapvető kérdésekben, mint a kereszténydemokrácia vagy a migráció megítélése, megvan az egyetértés, a stabil közös alap.