A kényelemszeretete miatt halhatott ki a Homo erectus egy frissen publikált tanulmány szerint.
Részben lustasága vezetett a Homo erectus (felegyenesedett ember) kihalásához – állítják az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói a PLoS One című tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban.
Az Arab-félszigeten a kora kőkorszakban élt előemberek populációinak régészeti vizsgálata azt mutatta, hogy a Homo erectus nem igazán erőltette meg magát az eszközkészítés és a nyersanyagok begyűjtése terén – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Ceri Shipton, az egyetem munkatársa szerint ez a lustaság, valamint az, hogy képtelen volt alkalmazkodni az éghajlat változásához, valószínűleg szerepet játszott a faj kipusztulásában.
„A táborhelyeik körül heverő kövek bármelyike megtette nekik, amikor eszközkészítésre került a sor, pedig ezek többnyire jóval silányabb minőségűek voltak, mint azok, amelyeket a későbbi eszközkészítők használtak" – magyarázta Shipton. Hozzátette: „az általunk vizsgált lelőhelyen volt egy hatalmas sziklás magaslat tele jó minőségű kővel, csupán kis távolságra egy apró dombon. Ők azonban ahelyett, hogy felsétáltak volna a dombra, inkább begyűjtötték a leguruló töredékeket."
Amikor a kutatók megvizsgálták a sziklás magaslatot, nyomát sem találták bármilyen tevékenységnek, se alkotásoknak, se kőfejtésnek. Megjegyezte: „Tudták, hogy ott van, de mivel volt elég nyersanyaguk, a jelek szerint úgy voltak vele, hogy minek vesződjenek ezzel."
Mindez szöges ellentétben áll a későbbi korszakok eszközkészítőinek, köztük a korai Homo sapiens és a neandervölgyi ember gyakorlatával, akik hegyeket másztak meg jó minőségű kövek után kutatva, majd azokat hosszú távolságokon át szállították.
(MTI)
A szinkron hiánya okozza mentális problémáinkat, a túlevést vagy éppen baráti kapcsolataink megritkulását is – állítja új könyvében az evolúciós pszichológia magyar professzora.
Egy irányba mutat a genetika és a régészet, sosem bizonyította ennyi adat, hogy a honfoglalók egy része a Dél-Urál környékéről érkezett. Megjelent a magyar kutatók tanulmánya a Cell folyóiratban!
A Magyarságkutató Intézetet a jövőben M. Lezsák Gabriella fogja vezetni.
Ha Bayer Zsoltnak most fáj, attól jobb hely lett-e a hazánk? Ha álmatlanul forgolódik, győztünk-e?
Magyar nyelvterületek adatai utalnak arra, hogy a táltosok kapcsolatban álltak a szellemvilággal – állítja Agócs Gergely és Somfai Kara Dávid, akikkel a csodaszarvas motívumát is kiveséztük.
Jared Diamond evolúcióbiológus, földrajztudós, nyelvész és történész szerint létezik egy aprócska csendes-óceáni sziget, amelynek története intelem a modern embernek. Miért?
Az egyiptomi csatár a téma a BL-rangadó helyett.
A tét nem kevesebb, mint 165 milliárd euró.