A Gyűrűk Ura kortárs képregényváltozata után mára be lehet csukni az internetet.
Ginger Haze mikroblogger felskiccelt néhány vázlatot egy kortárs Gyűrűk Ura-képregényhez.
Az ő víziójában Legolas egy magániskolás ficsúr, Aragorn egy viharedzett vidéki fickó, Gimli, a törp pedig egy morgós kamionsofőr. A hobbitok közül Trufa és Tuk Peregrin két laza, füves hipster, Gandalf pedig egy kiöregedett, szakállas hippi. Frodó és Samu persze most is jó fiúk – Gollam pedig, nos, így is Gollam. És a sznob tündék sem hiányozhatnak a névsorolvasásból.
Számos szcenáriót láthattunk és olvashattunk már arról, hogy miképpen reagálna az emberiség egy világvége-helyzetre. Az eternauta egy egészen új opciót mutat be.
Kozmikus színjáték ez, amelyben a szerző maga száll alá kíséretével a pokolba, hogy szembenézzen akár önmagával is. A Howard Phillips Lovecraft utolsó napja emellett gyönyörű. Csak nem szép.
Animált dínó, cuki kutyus, háború, kínai dráma és az első lengyel zombifilm. Lezajlott a 31. Lengyel Filmtavasz, és a sok hollywoodi produkció után a mozivilág valóban kitavaszodott.
Csihi-puhi, szuperképességű, legyőzhetetlen alakok, unalomig ismételt frázisok. Na, az utolsó, év végéről maradt, keményfedeles képregényekben ebből alig csurran cseppen valami.
Edgar Allan Poe vagy éppen csak az alteregója a vadnyugaton, dzsinnek és démoni teremtmények az indiánok mellett – hát ez a műfaj komolyan bármit elbír?
Kevés nosztalgikusabb emléket eleveníthetünk fel a nyolcvanas évekből, mint a Moncsicsi, a Gazdálkodj okosan, vagy a G.I. Joe, amely nyílt nyugati offenzíva volt az összeomló keleti blokkal szemben.
Ráadásul 14 év után ismét női játékvezetője volt egy NB I-es mérkőzésnek.
Nagy ígéretet tett az Egyesült Államok elnöke.
