A Gyűrűk Ura kortárs képregényváltozata után mára be lehet csukni az internetet.
Ginger Haze mikroblogger felskiccelt néhány vázlatot egy kortárs Gyűrűk Ura-képregényhez.
Az ő víziójában Legolas egy magániskolás ficsúr, Aragorn egy viharedzett vidéki fickó, Gimli, a törp pedig egy morgós kamionsofőr. A hobbitok közül Trufa és Tuk Peregrin két laza, füves hipster, Gandalf pedig egy kiöregedett, szakállas hippi. Frodó és Samu persze most is jó fiúk – Gollam pedig, nos, így is Gollam. És a sznob tündék sem hiányozhatnak a névsorolvasásból.
Az elmúlt években bővül a piac: a szuperhős-dömpinget követően művészi vagy éppen szépirodalmat feldolgozó képregények és olyan sorozatok látnak napvilágot, amikre korábban esély sem volt.
Miért mennénk Amerikáig, ha újat és izgalmasat kívánunk felfedezni, mikor a csodás Európa és az ősi Itália megannyi titkot és meglepetést rejteget?
Így aztán a Géniuszt olvasva totál hülyének érzem magam.
A rajongók állítólag Reeves-t szeretnék látni az új Martin Scorsese-filmben, pedig a John Wickből és saját képregényéből kiindulva a színész inkább életet vesz el, mintsem ad.
Stephen King esetében legalábbis mindenképp, még ha nem is teljes mértékben. Ezúttal ráadásul nemcsak egy új Joe Hill-képregény jelent meg, de egyéb köteteivel is újrázhatunk.
Bár magyarul szólalnak meg, így bárki megérti mondandójukat, kizárólag nemi erőszakkal és agresszióval képesek maguknak figyelmet szerezni.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
