Így állnak a számok: több mint kilencszázezren küldték már vissza a nemzeti konzultációt
A kérdőív online is kitölthető.
Végéhez érkezett az Erdélyi Politikai Iskola első képzése Kolozsváron. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy fogalmazott: „Ez egy politikai multivitamin, ami energiát ad a résztvevőknek”.
Negyedik, egyben utolsó képzési alkalmát tartotta az Erdélyi Politikai Iskola. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) és a Magyar Ifjúsági Értekezlettel (MIÉRT) partnerségben szervezett képzésén ezúttal az erdélyi politika viszonyai, a 2018-as magyarországi országgyűlési választások, a politikai menedzsment és a politikai kommunikáció került a figyelem fókuszába.
Az első képzési napon Barna Gergő szociológus és kampánytanácsadó beszélt az erdélyi magyarok társadalmi és politikai térben betöltött szerepéről, majd Orbán Balázs és Hollik István tartottak előadást a magyarországi kampányról és az országgyűlési választások eredményéről.
Orbán Balázs államtitkár, a Migrációkutató Intézet volt főigazgatója kifejtette: a kormánypártok komoly győzelmet arattak, s a hódmezővásárhelyi időközi választások utáni néhány napos bizonytalanságot leszámítva a kampányt magabiztosan dominálta a Fidesz. Az ellenzék pozitív üzenet megfogalmazása helyett csupán a kormánypártok támogatottságát próbálta erodálni. A Jobbik az előadó megfogalmazása szerint „altalajt váltott”, hogy egyre szűkülő választói csoportokért versenghessen a baloldali pártokkal, ami vesztes stratégiának bizonyult. Az előadó sajnálatosnak nevezte, hogy a DK relatíve sikeres lehetett „a szégyen határát nemcsak súroló, hanem azon át is nyúló” stratégiájával, ami a határon túli magyarokról szóló negatív üzenettel mozgósította az erre fogékony választókat.
Orbán Balázs ezután a nemzetpolitika célkitűzéseiről is beszélt. Mint mondta,
és arra törekszik, hogy a magyarság lehessen a legfontosabb társadalmi, gazdasági és kulturális szervező erő ezen a területen.
A kampány a monotóniatűrésről szól
Hollik István a kampány tanulságait elemezve arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a választási kampányban a kitartás és a monotóniatűrés a legfontosabb egy politikus számára, akinek mindenképpen tudnia kell a választ arra a kérdésre, hogy „miért csinálja”.
A politikai ellenfelek célja, hogy a témák tekintetében átmenjünk az ő térfelükre és elveszítsük az egyensúlyunkat. Hollik meglátása szerint két egymástól teljesen idegen tematika határozta meg az ellenzéki és a kormánypárti médiumokat ezért korábban példátlan módon
A kommunikációnkat az határozta meg – fogalmazott a fideszes politikus –, hogy a saját támogatóinkhoz beszéltünk és a meglévő támogatók megtartására törekedtünk.
A második képzési napon Stephen J. Perkins, a London Metropolitan Egyetem volt dékánja tartott három előadást a menedzsment és vezetéselmélet témakörében a jutalmazás és javadalmazás jelentőségére hívva fel a figyelmet. A vállalatirányítás szakértője sorra vette azokat a közkeletű tévhiteket, amik a fizetések ösztönző erejét övezik. Többek között kiemelte: félreértés azt gondolni, hogy az emberek pusztán a pénzért dolgoznak, sokkal inkább azt keresik a munkában, hogyan tehetik értelmessé az életüket. Azok a cégek, amik erről megfeledkezve csak az anyagi jutalmazást tartják szem előtt, számot kell, hogy vessenek azzal a következménnyel, hogy így jelentősen megkophat az emberek elkötelezettsége és motiváltsága.
Ezután Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója a párt kampányának és kommunikációjának központi elemeiről tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy
Elmondta, kiemelkedő sikerként értékeli azt, hogy sorozatban harmadik, összességében negyedik kormányzati ciklusát kezdheti meg a párt. A legutóbbi a választási kampány új tendenciáira és a médiumok változó szerepére is kitért előadásában. Érdekességként említette, hogy a balliberális oldalon a pártok álláspontját bemutató cikkek száma eltörpült a direkt „politizáló cikkek” mellett. Ennek egyik oka a balliberális pártok gyenge politikai teljesítménye volt, de egyben rámutat egy új jelenségre is: a médiumok egyre inkább politikai aktorként jelennek meg a közéletben.
A politikai iskola hallgatói az előadások után saját politikai beszédeket adtak elő, amit szakmai zsűri értékelt.
A kezdet vége
A harmadik és egyben utolsó napon, vasárnap zárult le az Erdélyi Politikai Iskola első évfolyamának képzése. Márkus András kampánystratéga a választás erdélyi vonatkozásait elemezte, gyakorlati meglátásokkal is szolgálva a kampányüzemmód jobb megértéséhez.
A szervezők az RMDSZ ügyvezető elnökségének kolozsvári nagytermében értékelték az eredményeket.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke beszédében hangsúlyozta: a képzés hiánypótlónak bizonyult, ugyanakkor csak a végéről visszatekintve látszik, hogy mekkora igény van a folytatásra és a tematika további bővítésére. Az RMDSZ részéről teljes a nyitottság a résztvevők közösségi és politikai ötleteinek megvalósítására – hangsúlyozta Porcsalmi, hozzátéve: a képzés jó alapot biztosít a politikai elképzelések megvalósításához, de csak munkával és gyakorlással lehet kamatoztatni a hallgatóként szerzett tudást.
Alumni klub alapul
Szalai Zoltán, az MCC ügyvezető igazgatója záróbeszédében megköszönte az RMDSZ, a MIÉRT és a szponzorok segítségét. Biztató jelként értékelte, hogy már az első évfolyamhoz közel száz jelentkező közül lettek kiválasztva a képzés résztvevői, akik hét hónap alatt, tizenöt képzési napon hatvan órányi képzésben részesültek négy angol és tizenhét magyar nyelvű előadással és több száz e-learning munkaórával végezték el a képzést. Az eredmények értékelése után Szalai Zoltán bejelentette, a létrejött közösség megőrzése érdekében megalapul az Erdélyi Politikai Iskola alumni klubja, ami abban segíti résztvevőket, hogy kapcsolatban maradhassanak egymással és a szervezőkkel.
Oltean Csongor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke beszédében a résztvevők visszajelzéseit idézte. Elmondása szerint volt, aki azt mondta, ha a jövőben alkalmaznia kellene valakit, akkor a résztvevők közül keresne embert, és volt, akit az RMDSZ alakulásának előzményeire emlékeztetett a képzés. Az ifjúsági szervezet vezetője
Geréd Imre, a képzés egyik ötletgazdája a kezdetekről beszélt: Az Erdélyi Politikai Iskola gondolata a 2014-es Európa Ifjúsági Fővárosa projekt kapcsán vetődött fel. Az MCC-vel akkor megvalósult sikeres partnerség miatt vetette fel a további együttműködés ötletét és az a koncepciót, hogy nemzetközileg elismert szakértők bevonásával kell beindítani a vezetőképző programsorozatot. A képzés eddig is új perspektívákkal és motivációkkal szolgált a résztvevőknek, de a siker legfőbb jele – tette hozzá Geréd –, hogy lesz folytatása is.
***
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke lapunknak nyilatkozva hiánypótlónak nevezte az Erdélyi Politikai Iskolát.
– fogalmazott. Kiemelte, olyanok is jelentkeztek az iskolába, akik eddig nem kapcsolódtak be a politika formálásába, így az erdélyi politika számára vérfrissítést jelenthet a képzés. A képzés nem csak a tudás átadásáról és a tanulásról szól, hanem egyfajta ötletgyár is, az RMDSZ és ifjúsági szervezete pedig partner kíván lenni az itt felmerülő projekt-ötletek megvalósításában.
Oltean Csongor MIÉRT-elnök szerint örömteli, hogy új fiatalok kezdenek kihívást látni a politikumban, hiszen a statisztikák inkább arról árulkodnak, hogy Romániában egyre nagyobb a bizalmatlanság a politikával szemben és egyre kevesebb fiatalt érdekel a közélet. Az RMDSZ ifjúsági szervezetének vezetője azt is elmondta: reméli, hogy lesznek olyanok az Erdélyi Politikai Iskola hallgatói közül, akiket be tudnak vonni helyi önkormányzati munkába, a központi struktúrába vagy a parlamenti munkába.