A keresztény kultúra megkülönbözteti a vallás és politika szféráját, szöges ellentétben az iszlám vallással és kultúrával – mondja Roberto de Mattei a Mandinernek. Az olasz konzervatív katolikus történész, író, a Római Európai Egyetem professzora szerint a jelenleg zajló küzdelem során hinnünk kell a kultúránk gyökereiben.
Az európai kultúráról és migrációról szóló viták áthatották az elmúlt időszak választásait. Magyarországon pedig ezek lettek a legfőbb kampánytémák. Ön hogyan határozná meg a nyugati civilizáció fogalmát?
Létezik egy közös keret, amivel leírható a nyugati civilizáció. Persze ez nem csak a keresztény vallásból áll, mert része a római jog és a görög filozófia is, de úgy gondolom, hogy az egyetlen helyes definíció mégis a kereszténység. Fontos vonása ennek a kultúrának, hogy
és ebből a szempontból szöges ellentétben áll az iszlám vallással és kultúrával. A migráció különösen azért veszélyes, mert muszlimok érkeznek Európába.
Ha keresztények érkeznének Fekete-Afrikából, azt nem ellenezné?
Ez egy elméleti felvetés, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy az Európába áramló migránsok milliói szinte kizárólag muszlimok. Ha felkeresünk egy katolikus monostort valahol Olaszországban, olyan európai, afrikai, ázsiai szerzetesekkel találkozhatunk, akik közös világnézetet vallanak. A kereszténység minden emberhez szól, ez a vallás multietnikus abból a szempontból, hogy egyetlen néppel szemben sem előítéletes, de monokulturális, ezért szemben áll a multikulturalizmussal.
Bár Európában csökken a vallásukat aktívan gyakorlók száma, mégis sokan védelmezik a keresztény kultúrát. Mit gondol a jobboldalon feltűnő véleményvezérekről, akik úgy állnak ki a keresztény kultúráért, hogy közben ateisták, agnosztikusok vagy adott esetben homoszexuálisok?
Nagyon jó, ha védik a keresztény kultúrát, de ha a harcunk csak erre a területre korlátozódik, akkor veszíteni fogunk. Emberi szemmel nézve, ugyanis ellenségeink oldalán aránytalan erőfölény van. A csata természetfeletti dimenziója nagyon fontos, mert csak az isteni kegyelem segítségével arathatunk győzelmet, de ehhez hinnünk kell benne. Hinnünk kell a kultúránk keresztény gyökereiben. Jelenleg Európában a kultúrák harca zajlik, ugyanis
meglehet, ez a muszlim bevándorlók többségére is igaz.
Egy politikus mindennapi feladatai gyakorlatiasak és nem érik el a kultúra vagy a vallás szintjét.
A politikusoknak valóban gyakorlatias feladatai vannak, de nekik is meg kell érteniük a küzdelem természetét. Bátorítaniuk és támogatniuk kell azokat a csoportokat, amelyek inkább ezzel a területtel foglalkoznak. Nyilvánvalóan nem egy politikus feladata, hogy mondjuk imahadjáratot hirdessen. Ez a püspökök dolga. Nem hiszem, hogy egy politikai vezetőnek a vallási vezető szerepébe kell lépnie, ma mégis ez történik. Egy politikai vezetőnek nem kell pápává válnia, de a pápának sem kellene politikai vezetővé lennie. Az iszlám kihívásával kapcsolatban egy politikusnak kulturális, a vallási vezetőnek pedig spirituális szempontból kellene felvennie a küzdelmet. Sajnos Ferenc pápa a francia terrortámadásokkal kapcsolatban, Jacques Hamel atya és Arnaud Beltrame csendőr esetében sem nevezte meg az iszlámot a probléma forrásaként.
Nem lehet, hogy azért nem beszélt egyértelműen, mert ezzel a muszlim országokban élő keresztény kisebbségeket akarta óvni az üldöztetéstől?
Ez az ellenvetést használták a kommunizmus idején az Ostpolitik támogatói. Gondoljon bele, hogy mi történt, amikor Mindszenty bíborost VI. Pál pápa eltávolította azért, hogy kompromisszumot kössön a kommunistákkal. Nem az üldöztetés, hanem ez okozta a szörnyűbb szenvedést a híveknek.
Orbán Viktor szerint a nyugati civilizáció nem elsősorban vallásgyakorlásról, hanem a kultúráról szól. Mit gondol erről?
Arról is szól, de nem csak arról. A katolikus nézet megkülönbözteti a természetet és a kegyelmet. A természetből kiindulva igaz, hogy létezik egy keresztény kultúra szociológiai és történelmi szempontból. De fel kell tennünk a kérdést: Mi az eredete ennek a kultúrának? Miből született? Orbán úr szereti a keresztény kultúrát, ahogy én is, de
A keresztény kultúra a szentek példájának és munkájának az eredménye. Nyilvánvaló, hogy a magyar kultúra sem képzelhető el Szent István nélkül, hiszen ez a királyuk spirituális életében gyökerezett.
Nem mindenki osztja ezt a nézetet. Nemrégiben száz francia értelmiségi fogalmazott meg egy nyilatkozatot, amelyben a nyugati civilizációt a szekuláris francia állam megerősítésével kívánják megvédeni az iszlamizációtól. Ön hogyan tekint erre?
A francia forradalom után kialakuló szekuláris állam nem véd meg minket az iszlámmal szemben. Épp ellenkezőleg, hiszen részben a szekuláris állam felelős az iszlám előretöréséért.
Tudna erre példát mondani?
Az iszlamista terroristák elsajátították a francia forradalom során kialakult terror eszközét.
amikor a jakobinusok kiirtották Vendée ellenforradalmi lakosságát. A 19. és 20. században pedig a marxizmus tette magáévá ártatlanok meggyilkolásának lehetőségét politikai célok érdekében. Ezt a modern, szekuláris mentalitást a Nyugattól tanulta el az új muszlim generáció. A bevándorlók leszármazottai már nem feltétlenül hitüket gyakorló muszlimok: gyökértelen emberek, akik ideális utánpótlást nyújtanak a dzsihadistáknak.
A Tisza Párt hívei csak úgy, mint Európa legtöbb pártjának legtöbb szavazója, kivételes felháborodással reagál bárkire, aki ezt a témát csak kicsit is bonyolultabban látja.
A volt kormányfő a Hír Tv-nek adott exkluzív interjút.
A Fidesz elnöke is részt vett az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) fennállásának 70. évfordulóján tartott bécsi ünnepségen.
A Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke már alig várja, hogy megtudja, mit tervez Magyar Péter.
Egyelőre még az előző tizenhat évnél is rettenetesebb az Országgyűlés légköre.
Az olasz miniszterelnök nyíltan bírálta Spanyolország migránslegalizációs programját.
Robert Brovdi a Krím többé nem orosz ugródeszka
Egyetlen szó sem jelent meg az elmúlt napok szakmai médiatörvény-bírálatairól az oly független és objektív Telexen – hívta fel a figyelmet a Média1, hangsúlyozva, hogy a tervezet tartalmának több részét kritizálta egy független médiajogász, habilitált egyetemi docens, továbbá a MÚOSZ elnöke is.
