Szalay-Berzeviczy: Az olimpia jót tenne az országnak

„Az Európai Unióhoz csatlakozásunk óta egy igazi, markáns, jól kommunikálható, mindenki számára érthető nagy cél nem lebegett előttünk. Márpedig azt gondolom, hogy egy gazdaság versenyképességéhez, fejlődéséhez mindig szükség van nagy célokra” – hangsúlyozta az M1 aktuális csatornán péntek reggel Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) alapítója, a Raiffeisen Bank International AG ügyvezető igazgatója, a 2024-es budapesti olimpiai pályázat egyik nagykövete. Hozzátette: a játékok olyan húzópont lehet, melyhez az gazdasági élet szereplői viszonyíthatják magukat, az ország fejlesztésének pedig irányt adna a következő tíz évre.

A BOM a Magyar Sportért Alapítvány kuratóriumának elnöke a pályázat ellenzői által sokszor felhozott 2004-es athéni játékok, s a néhány évvel később bekövetkezett görög válság példája kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a dél-európai állam válságának semmi köze nem volt az olimpiai pályázathoz és a rendezéshez. Mint mondta, a görögöknél az okozta a problémát, hogy nagyon sebezhető és védtelen volt az ország. Az amerikai "ingatlanpiaci lufi" 2007-es kipukkanása, majd a Lehmann Brothers Bankház 2008-as összeomlása elindított egy pénzügyi válságot, melynek eredményeként 2010-ben kiderült, hogy sebezhető az eurózóna, s védtelen a görög gazdaság - tette hozzá.

„Nem az olimpia miatt állt teljesen védtelenül Görögország, hanem azért,  mert akkor már 20 éve egy teljesen felelőtlen makrogazdasági politikát folytatott. Fenntarthatatlan szociális háló mellett az Egyesült Államok után a legnagyobb fegyverkező állammá vált. A munkaerőpiaci rugalmassága a legrosszabb volt, mint ahogy iparának a versenyképessége is a legrosszabb volt az EU-n belül. Ráadásul jelentős volt a külső finanszírozottsága, amire rájátszott az euró korai, 2000-es bevezetése” – sorolta az okokat Szalay- Berzeviczy Attila.

„Azt gondolom, ha nincs az olimpia, akkor a görög gazdaság már 2002-ben nagyon súlyos helyzetbe került volna” – hangsúlyozta. Szerinte a helyi gazdaságot akkoriban az euró 2000-es bevezetése miatt kialakult befektetői bizalom mellett az olimpiai „felkészülési sokk” is pörgette.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a görögök a rendezés elnyerését követően egy politikai fordulat után lecserélték addigi terveiket, három évet elvesztegettek, s a létesítmények tervezésénél és építésénél már nem volt szempont a későbbi hasznosíthatóság, pánikszerűen cselekedtek. Ezzel szemben Magyarországon a BOM 2005-es alapítását követően a Demszky Gábor vezette fővárossal történt egyeztetések során is a Csepel-sziget északi részét, illetve a Puskás Stadion területét jelölték ki a játékok két epicentrumának, majd később az Orbán-kormány és a Tarlós István vezette Budapest választása is erre a két helyszínre esett.

„Ez a terv, amivel pályázunk Los Angelesszel és Párizzsal szemben a 2024-es játékok rendezésére, politikai kurzustól függetlenül tíz éve a tuti megoldás” – jegyezte meg Szalay-Berzeviczy.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szeptember 13-án, limai ülésén dönt a 2024-es házigazdáról. (MTI)