Vasárnap este, életének 101. évében fájdalom nélkül elszenderült Olofsson Placid atya. A bencés szerzetes tizennyolc évesen lépett be a rendben, majd 1946-ban koholt vádakkal a Gulágra internálták. A munkatáborban töltött csaknem tíz év alatt végig tartotta a lelket fogolytársaiban. Placid atya december 23-án még részt vett a 100. születésnapja alkalmából tartott ünnepi szentmisén.
Életének 101. évében, vasárnap este otthonában elhunyt Olofsson Placid atya.
„Most kaptuk a hírt Budapestről, hogy Placid atyánk életének 101. évében vasárnap este 21.20-kor fájdalom nélkül csendesen elszenderült az Úrban. Kívánsága szerint Pannonhalmán temetjük! Az Úr adjon hűséges szolgájának örök nyugodalmat!” – közölte a hírt a Facebookon Hortobágyi Cirill pannonhalmi perjel.
Koholt vádakkal a Gulágra
Placid atya 1916 december 23-án Rákosszentmihányon született, 1933-ban lépett be Szent Benedek Rendjébe, hat évvel később szentelték pappá.
A papi szolgálatot Győrszentivánban kezdte meg, majd tartalékos főhadnagyként tábori lelkészi szolgálatra hívták, ám egy éven belül lefokozták, mivel a közkatonák védelmére kelt a tisztekkel szemben. Ezt követően rendi elöljáró lett egy budapesti gimnáziumban.
1946-ban Pannonhalmán szolgált, mikor letartóztatták. Terrorcselekmény koholt vádja alapján a Gulágra internálták. Tíz év szabadságvesztésre ítélték, melyet a Szovjetunió munkatáboraiban kellet letöltenie.
A fogságban is megtalálta a módját, hogy másokon segítsen, titokban misézett, tartotta a lelket a fogolytársaiban. A gulágon töltött évekről egyszer így mesélt: „Többször elmondtam: jegyezzék meg, az Úristennek van humora! A Szovjetunió tíz évig mindent megtett, hogy tönkretegyen. Én mégis itt vagyok, de hol van a Szovjetunió?”
A szabadulás után
Placid atya végül 1955-ben szabadult, ám sem papként, sem tanárként nem dolgozhatott. A pesterzsébeti ládagyárban lett fizikai munkás, később betegszállítónak állt.
A hetvenes években folytathatta a papi szolgálatot, kisegítő lelkész lett a Budai Ciszterci Szent Imre plébánián, itt tartották tavaly századik születésnapja alkalmából a hálaadó misét, melyen Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát celebrált.