„Nem kell tökéletesnek lenni, hiszen senki nem születik anyának, se apának”
2016. november 10. 14:39
Regős Judittal, a Szülők Háza Konzultációs Központ létrehozójával, a Nem születtél anyának című könyv szerzőjével beszélgetünk. Judit, aki 20 éve segíti a családokat tanácsadóként és civilben négy gyermek édesanyja, állandóan valami újon töri a fejét. A Szülők Háza tulajdonképpen már egy régi (9 éves) sikertörténet, azóta rengeteg új ötletet valósított meg, és még egy jó párat forgat a fejében. De kezdjük a legelején.
2016. november 10. 14:39
p
0
0
8
Mentés
Honnan jött a Szülők Háza ötlete és hogy történt a megvalósítás?
Az egyetemi éveim alatt, s majd később több, mint 7 éven át az I-es Női Klinikán dolgoztam, mint családgondozó. Ott szembesültem azzal a problémával, hogy a családdá alakulás korai szakasza mindenki életében nehézségeket is hordoz magában. Hiszen az addig házaspárként élő férfi és nő immáron apa és anya is lesz és a gyerek érkezésével számos új helyzettel kell szembesülniük, amire számítani lehet, de felkészülni nem.
Ráadásul manapság a családok nagy része úgynevezett nukleáris családban él, egyre ritkább a nagycsalád, ahol több generáció él együtt egymást segítve. A szomszédsági viszonyok egyre inkább ellaposodnak, gyakran azt se tudjuk ki lakik mellettünk, nemhogy beszélgetnénk velük. A játszótereken sem azt tapasztaltam, hogy igazán megnyílnának egymás felé az anyukák. Az egyre bővülő gyerekneveléssel kapcsolatos információk is gyakran ijesztőnek hatnak az egyes emberek számára és sokszor lehetetlen kihívásnak tűnhet az anyaság. Azt tapasztaltam, hogy az anyák legtöbbször négy fal között, küzdelmesen élik meg hétköznapjaikat, este alig várják, hogy a párjuk hazaérkezzen az egész napos feszültség miatt nem igazán tudnak egymásból töltekezni. Sajnos ez konfliktushoz vezet, ami nem ritkán válást okoz.
A megoldást egy olyan közösségi tér létrehozásában láttam, ahol a szülők és a gyerekek egyformán jól érzik magukat, ahol nem számít, hogy ki gazdag és ki szegény, ahol ha úgy adódik egymás gyerekére is vigyáznak. ahol szakképzett pedagógusok segítik a közösség szerveződését. Így született az elképzelés és így nyitotta meg kapuit 2007-ben a Szülők Háza Családi Központ Újbudán. Kezdeményezésemhez számos szakember csatlakozott: gyermekpszichológus, drámapedagógus, jogász, stb. És 2009-től az Újbudai Önkormányzat is bekapcsolódott a programba, és nekik köszönhetően a rászoruló családok ingyenesen vehetik igénybe a szolgáltatásainkat.
A Szülők Háza sokkal több mint játszóház. Milyen szolgáltatásokat nyújt még?
A Szülők Háza egy családi központ, amely programjainak kínálata folyamatosan bővül, a szülők és a gyerekek igényeihez alkalmazkodik. Ránézésre inkább egy nagy nappalihoz hasonlít, de sok játék és fejlesztő eszköz található benne. A szülők kényelmes kanapékon üldögélhetnek, kávézhatnak beszélgethetnek. Vagy éppen kézműveskedhetnek, programokon vehetnek részt gyerekeikkel, vagy nélkülük. Van nálunk minimuzsika, a legkisebbeknek, izgő-mozgó gyerektorna a picit nagyobbaknak, miniművész, minibalett, miniböcsi, és most már rendes bölcsi is az érdi és madárhegyi egységeinkben.
A szülőknek terhes meditáció, oldjuk meg együtt gyermeknevelési klub, Baráti Társaság klub, ismert és elismert emberek bevonásával, egyéni fejlesztés gyermekeknek és szülőknek, családi tanácsadás, jogi tanácsadás, pszichoterápia, valamint számos egyéb kiegészítő szolgáltatás. Újbudán és Győrben kávézó, nyelviskola, sportfoglalkozás, amelyeket a rászoruló családok szintén ingyen vehetnek igénybe.
A Szülők Háza mára egy egész hálózattá nőtte ki magát, vidéken is jelen vagytok. Hogy jutottatok el idáig?
A hálózattá alakulást abszolút az igény szülte. A szülők, akik ellátogattak az újbudai intézménybe, sokszor vidékről érkezek, mert akkoriban nemigen volt más ilyen közösségi tér Magyarországon. Egyik szülő javasolta, hogy adjam be pályázatom a Vodafone főállású angyal pályázatára, melyet 2009-ben meg is nyertem. Ekkor volt arra lehetőségem, hogy egy éven át azon dolgozzak, hogy megszülessen ez a kézikönyv és oktatási anyag, amely lehetővé tette a hálózattá alakulást.
Számos magánember, cég és civil szervezet jelentkezett, hogy Szülők Háza központot nyitna, Debrecenből, Szegedről, Nyíregyházáról, Miskolcról, Veszprémből, Győrből és Budapestről is többen. Végül a Pilot program keretébe három partnerrel szerződtünk: Győrben, Érden és Madárhegyen, akik részben pályázati forrásból, részben saját pénzből valósították meg a Szülők Háza programot. A Pilot időszak lezárult, és rengeteg tapasztalattal lettünk gazdagabbak. Célunk, hogy az elkövetkezendő években 15-20 Szülők Háza nyissa meg a kapuit.
A nevedhez fűződik a Regős-módszer. Mi ennek a lényege?
A Regős-módszer az alapja a Szülők Háza programnak. Ötvözi az aktív analitikus megközelítést segítő beszéddel, közösségi szociális munkával, korszerű társadalmi és gyermeknevelési ismeretekkel, sőt nyolcvan órás pedagógiai program kapcsolódik hozzá: tréning, elmélet és gyakorlat.
Európai rangú díjat is nyertetek a Szülők Házával. Hogyan történt ez?
2012-ben megnyertük az Európai Unió Eurofaund Best Practice díját, ami egy nagy elismerés a számomra, hiszen független szakértők a magyarországi szülőtámogató programok közül a Szülők Házát ítélték a legjobbnak. Elismerték az alulról jövő igényekre épülő programot, amely integrálni képes különböző társadalmi rétegeket, ezzel tehetős és kevésbé tehetős embereket is. Ami még hozzájárult az elismeréshez, hogy a program hálózattá fejleszthető és lokálisan adaptálható. Ezt ismerte fel a Világbank is, amikor 2014-ben meghívott Washingtonba, hogy prezentáljam a programot, majd azt beemelte jó gyakorlatai közé.
A Szülők Házának saját magazinja is van: a Szülők Háza Magazin. Kik a szerzői, milyen témákról és milyen formában írtok?
A Szülők Háza magazin születése. hogy eljuttassa a Szülők Háza szellemiségét azokhoz is, akik fizikailag nem tudna eljutni családi központjainkba. A főszerkesztőn kívül mindenki önkéntesen vesz részt a munkában. Főként anyák és apák a bloggereink, akik valamilyen témában szívesen működnek közre. Van fotós blogunk, kézműves, főzős, de foglalkozunk a gyermeknevelés aktuális kérdéseivel egyéni megközelítésben. Interaktív felületeket is tartalmaz, például skype-terápia érhető el, valamint minden cikkhez hozzá is lehet szólni.
A családi és gyermeknevelési tanácsadásokon milyen legtipikusabb problémákkal találkozol?
Nagyon örülök, hogy egyre többen gondolják azt, hogy szembesülni egy problémával nem szégyen, hanem megoldás. Problémamentes családdá válás nem létezik. Van, akinek van eszköze és lehetősége, hogy szakmai segítség nélkül megoldja, van, akinek pedig nincs. Ők azok, akik megkérnek, hogy segítsek rajtuk. Leggyakrabban párkapcsolati problémával keresnek meg, gyereknevelési problémával, de foglalkozom olyanokkal, akik gyereket szeretnének és nincs ismert oka annak, amiért nem tudnak teherbe esni.
Ezekből a tapasztalatokból született a Nem születtél anyának című könyv? A könyvajánlóból idézünk: „A könyv mintegy 150 aktuális kérdésre ad választ, így a babát tervezők és a gyermeket nevelők számára hiteles alternatívát kínál: a családot. Nem konyhakész megoldásokat kínál, hanem rámutat azokra az összefüggésekre, amelyek összekötik vagy éppen összeugrasztják a családtagokat.”
Ez a könyv már régóta kikívánkozott belőlem. Az elmúlt több, mint 15 évben közel ezer családdal találkoztam, sorsukat megismertem. Ezen kívül magam is négy gyerek anyukája lettem. A könyvben igyekeztem azt a feloldozást adni a szülőknek, hogy nem kell tökéletesnek lenniük, hiszen senki nem születik anyának, se apának. Remélem, hogy a könyv elolvasása segítséget nyújt a szülővé válás útján járóknak.
A könyv végén beszélgetések vannak közismert családos emberekkel: Kemény Dénessel szövetségi kapitánnyal (aki egyben a Szülők Háza Alapítvány alapítója), Temesvári Andrea teniszezővel, Lackfi János költővel, Polgár Judit sakkozóval és Tóth Frank vízilabdázóval. Miért éppen őket választottad?
A Szülők Háza egyben hagyományos baráti társaság is, ahol a szülők testközelből beszélgethetnek az ismert és elismert emberekkel. A könyvben található interjúk azokkal a személyiségekkel készültek, akik jelen voltak ezeken az összejöveteleken. Az interjúkból kiderül, hogy habár ők mindannyian ismert és elismert emberek, mégis ugyanolyan hétköznapi problémákkal küszködnek, mint mi magunk.
Karácsony előtt több jótékonysági akciótok lesz, egy nagy rendezvényre is készültök. Mit lehet tudni ezekről?
A Szülők Háza program fontos része a jótékonyság. Nagy örömömre szolgál, hogy Kemény Dénes a programom mellé állt és megalapította a Szülők Háza Alapítványát, melynek fő üzenete: Tegyél jót! Számunkra nagyon fontos, hogy ne csak karácsonykor, hanem egész ében segítsük a rászorulókat. Alapítványunk szakemberei a professzionális segítségben hisznek. Alapvetően háromféleképpen lehet bekapcsolódni programunkba és jót tenni: a rászoruló családok közösségbe kapcsolásával, önkéntes munkával, valamint pénz- és természetbeli adományokkal. November végén egy sajtótájékoztatón kerül bemutatásra a „Tegyél jót, ülj mellém” program, melyet otthonban élő gyermekek részére hirdetünk meg.
A Szülők Háza tagja a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) által kezdeményezett családszervezetek szövetségének is, melynek célja a családszervezetek együttműködésének támogatása, ösztönzése. Milyen konkrét együttműködések valósultak meg eddig?
Alapítványunk számára nagyon fontos az együttműködés más szervezetekkel. Ezért örömmel csatlakoztunk az összefogáshoz. Ez év júniusában alapítványunk kezdeményezésre valósult meg az első magyarországi Szülők Ünnepe, mely szintén családszervezetek összefogásával valósult meg. Az ünnepen több, mint hatvan család került megajándékozásra, köztük nagycsaládok, sérült, beteg gyereket nevelő és egyedülálló szülők. Októberben összefogtunk az Egyedülálló Szülők Klubjával, hogy a hagyományos, kétszülős családok mellett az egyszülős, valamint a fogyatékossággal élő, illetve beteg gyereket nevelő családoknak nyújtsunk személyre szabott segítséget. Hamarosan, november 26.-án pedig sor kerül egy olyan rendhagyó jótékonysági rendezvényre a Várkert Bazárban, amely teljes bevételéből a Tűzoltó utcai Gyermekklinikához tartozó Őrzők Alapítványt támogatjuk, és amely révén – társszervezőkként, a Fiatal Családosok Klubjával együtt - a jótékonykodás mellett a civil szféra összefogásának erejére és az adventi készülődés lényegére kívánjuk felhívni a figyelmet. (A Mandiner.család mindhárom eseményről beszámolt, mitöbb, médiatámogatója az adventi eseménynek - a szerk.)
Legújabb ötleteid a hétköznapi anyai gondolatokkal illetve az egészséges életmóddal kapcsolatosak. Mesélj róluk!
Számomra az írás egyfajta relaxációt jelent. Aktívan vezetem facebook oldalamat, amin közel 10.000 követőm van jelenleg. Blogomon, a www.regosjudit.hu –n is rendszeresen publikálok, Családbarát Médiáért-díjat is kaptam érte. Emellett az utóbbi időben egyre fontosabbá vált számomra a mozgás, az egészséges táplálkozás és a pozitív gondolatok. Ebben a szellemben indítottam útjára „Napimami” blogomat, melyet a facebookon lehet követni, és melyből reményeim szerint nem sokára könyv is születik majd.
Milyen további terveid vannak?
Nagyon szerencsésnek érzem magam. Úgy érzem, hogy amit terveztem, az a megvalósítás útjára lépett. Természetesen mindezt nem egyedül építettem fel. Fontos számomra a jó csapat és remélem, hogy a jövőben újabb szakemberek csatlakoznak hozzánk, és együtt építjük mozgalmunkat a családok hasznára.
És végül egy magánjellegű kérdés: négy gyermek édesanyja vagy és férjed is van. Hogy bírod energiával ezt a rengeteg feladatot és hogy bírja a családod a pörgést?
A családom minden tevékenységem Alfája és Omegája. Ők adják az inspirációt, általuk és velük töltekezem, amit lehet együtt csinálunk. A Szülők Házát is együtt építettük fel, volt hogy többet voltunk ott, mint itthon, de azt gondolom mindannyian élveztük azokat az időket is. Férjem is aktívan támogat, s mivel újságíró, hasznos kritikái sokat segítenek. A nagyszülők sokat segítenek, főleg a gyerekek logisztikájában.
Köszönöm a beszélgetést, és nagyon sok energiát kívánok minden ötleted, terved magvalósításához!
Emily O’Reilly tizenegy éven át töltötte be az ombudsmani tisztséget, amelynek során az átláthatóság és az összeférhetetlenség ellenőrzése volt a fő feladata.
Senkibe sem nevelik bele, tanítják neki azt, hogy rossz szülő legyen, mégis sokan azok! Akkor ez hogy van?
Megint egy okoskodó aki tagadja a személyiségi jegyek veleszületett mivoltát, mindent szerzett tulajdonságnak tart.
Pedig szinte senkit sem nevelnek irigynek, szadistának, öntörvényűnek, egoistának (azért szinte , mert azért léteznek elvetemült szülők is, akik lopni, verekedni, önzőnek, hazudozónak nevelik a kölykeiket), mégis vannak és ez már óvodás korukban megnyilvánulhat náluk. Ezt megfelelő neveléssel féken lehet tartani, de megváltoztatni nem lehet. Ahogy empátia hiányban szenvedőből sem lehet humanistát faragni. Valami vagy van, vagy nincs.
Minden élőlényben kétféle ösztön dolgozik: a létfenntartásé és a fajfenntartásé. Sok élőlénynél az utóbbi erősebb, ezért sok élőlénynél a szaporodás egyben a halált is jelenti számukra (lazacok, tiszavirág-kérész, számos rovar, növény, stb), másoknál s így az embernél is akár a létfenntartása dominálhat (sok állat pl. nem védi meg fiókáját a ragadozóktól).
Az embernél az anyai/apai ösztön különböző módon fejlett egyedenként. Az önfeláldozástól a nem kivánt gyerek elpusztitásáig terjedhet.