Győrkös István ügyvédje, Léhner György ugyanakkor a lap szerint határozottan cáfolta ezt a verziót. Jogi álláspontja szerint a férfi nem szándékosan sütötte el a kezében lévő sorozatlövő karabélyt, amely egyébként egy ravaszmozdulatra öt lőszert lőtt ki.
Hogy Győrköst ki lőtte meg, az nem tisztázott, Léhner annyit közölt, hogy 8-9 lövést adtak le a rendőrök ügyfelére. Úgy tudni, Győrkös nem akarta beengedni a hozzá becsöngető nyomozókat. Miután azok mégis behatoltak, már a házban lőtte le Pálvölgyit, majd sebesülését követően egy szobába vonult vissza. Ott hívta fel őt a TEK vezetője, aki azt kérte, vegye ki a fegyverből a tárat úgy, hogy a telefonon hallatsszon ennek a jellegzetes hangja. Az ekkor kezdődő roham után a sebesült gyanúsítottat azonnal hordágyra tették, ellátták a terrorelhárítók.
Az idős terheltet Győrből átszállították Tökölre, a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházába. Léhner a fegyvert illetően megosztotta a Magyar Nemzettel: a sorozatlövés ellenére ismeretei szerint a gyilkos eszköz nem automata, csak félautomata karabély. Koltai Arnold alezredes, katonai szakértő ezzel kapcsolatban arról tájékoztatta a lapot, hogy normál működés mellett egy félautomata lőfegyver nem képes sorozatlövésre, automata fegyvert pedig jogszerűen nem tarthatott a tettes. Elképzelhető – vitte tovább a gondolatot a honvédség főtisztje –, hogy az az akasztó alkatrész, amely egy elsütés után megállítja a szerkezetet, sérül, és ez teszi lehetővé a sorozatlövést. – Ez szándékosan, reszeléssel érhető el, de előidézheti óriási igénybevétel okozta kopás is. Utóbbi kevésbé valószínű, az esetleges reszelést pedig az igazságügyi fegyverszakértő minden bizonnyal ki fogja mutatni – mondta Koltai a Magyar Nemzet kérdésére.