Gulyás Gergely a Mandinernek: Nem kell a parlament a CETA aláírásához

Már célegyenesben van a CETA, azaz az EU és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezmény, amelyről a GMO-s és vitarendezési aggályok ellenére az a kormány álláspontja, hogy egy jó egyezmény, és küszöbön áll, hogy azt a magyar parlament is elfogadja.

Magyar Nemzet: A kormány saját hatáskörbe vonta a CETA aláírását

Meglepő volt ezért, hogy csütörtökön a Magyar Nemzet arról írt: a Fideszen belül is sok az ellenzője a CETA-nak, ezért „a miniszterelnök visszakérte kormányzati hatáskörbe a megállapodás jóváhagyását”. A parlament honlapján eközben továbbra is elérhető az az országgyűlési határozati javaslat, mely arról szól, hogy az Országgyűlés egyetért azzal, hogy a kormány a CETA-t aláírja. 

Az ügyet bonyolítja, hogy a CETA-t nem az egyes tagállamok kötik Kanadával, hanem maga az EU. Ugyanakkor mivel nem csak uniós, de tagállami hatásköröket is érint az egyezmény (úgynevezett vegyes megállapodás), ezért a tagállami parlamentek ratifikációja után léphet csak az egyezmény hatályba. Újabb csavar viszont a történetben, hogy az egyezmény egyes rendelkezései mégis már a jövő év elején ideiglenesen hatályba léphetnek, még azelőtt, hogy mindegyik tagállam ratifikálta volna a CETA-t.

Megkérdeztük ezért Gulyás Gergelyt, a törvényalkotási bizottság fideszes elnökét, hogy hogy áll az ügy jelenleg, és valóban a parlament hozzájárulása nélkül akarja-e a kormány aláírni a CETA-t?

Gulyás: A kormány eleve aláírhatja felhatalmazás nélkül a CETA-t

Gulyás Gergely a Mandinernek azt mondta: az egyezményt a kormány a parlament előzetes felhatalmazása nélkül is aláírhatja. A nemzetközi szerződések aláírása ugyanis nem jelenti azt, hogy rögtön hatályos is lesz az adott államra nézve az egyezmény. Ehhez a magyar jogban általában ratifikáció szükséges: ez azt jelenti, hogy törvényben kihirdeti az Országgyűlés a nemzetközi szerződést. Gulyás szerint ez évek múlva fog majd megtörténni csak.

Kérdésünkre, hogy akkor miről szól a mostani parlamenti vita és a benyújtott országgyűlési határozati javaslat, Gulyás azt mondta: ez az ideiglenes hatályba lépés kizárásához kell. Mint mondta, a megállapodás tagállami hatáskörre vonatkozó részének ideiglenes alkalmazását a tagállami parlamentek kizárhatják, és a mostani határozati javaslat ezt célozza. Ide tartozik például a sokat vitatott vitarendezési mechanizmus, melynek keretében nemzetközi bíróság előtt beperelhetnék a cégek azokat az államokat, melyek az egyezménnyel ellentétes szabályozást tartanak fenn.

A határozati javaslatról kedden fog szavazni a parlament, és érdeklődésünkre Gulyás egyértelműen leszögezte: biztos, hogy el fogják fogadni.

Teszünk-e fenntartásokat GMO-ügyben?

A nemzetközi egyezményekhez általában lehet fenntartásokat fűzni, a CETA-hoz például Németország is fűzött: ráadásul nem csak a tagállami, de az EU-s hatáskört érintő részekhez is. Kérdésünkre, hogy ilyet lehet-e csinálni, Gulyás azt mondta: „szerintem nem, de az EU és Németország között egyre kisebb a különbség”.

Azt is megkérdeztük, hogy Magyarország fog-e fenntartásokat fűzni a CETA-hoz, például a GMO-s termékek forgalmazása kapcsán. Gulyás Gergely azt mondta, hogy nem tudja, kérdezzük a külügyet, de a GMO-mentesség amúgy is benne van a CETA-ban.

Erről egyébként annyit, hogy egyrészt jókat lehet trükközni azzal, hogy mi számít jogilag génmódosítottnak; másrészt azt már Mikola István elárulta egy pár héttel korábbi fórumon, hogy Alaptörvényben garantált GMO-mentesség ide vagy oda, most is forgalmaznak génmódosított termékeket, például takarmányt Magyarországon, legfeljebb nem termelnek.

A Külügyminisztériumot mindenesetre megkérdeztük a fenntartásokról, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.