Egerszegi Krisztina hamarabb lett olimpiai bajnok, mint ahogy szerette volna
Az ötszörös olimpiai bajnok úszó, Egerszegi Krisztina hosszabb lélegzetű interjút adott a Blikknek. Ebből szemlézünk.
A tehetségek felismerését és kiválasztását segíti a www.tehetsegkapu.hu oldal, amelyet szerdán mutattak be Budapesten.
Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára a TehetségKapu portál indulása alkalmából tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a tehetség gondozása közös ügy, abban a családoknak, a pedagógusoknak, az iskoláknak, a szakembereknek, a civil partnereknek és azon állampolgároknak is szerepük van, akik az adó egy százalékával járulnak hozzá ehhez az ügyhöz.
A TehetségKapu oldal létrehozásával a tehetséggondozás ügyét, a tehetségek felismerését, az eligazodást, a családokat, a gyermekeket, a tehetséggondozásban közreműködő szakembereket, pedagógusokat szeretnék segíteni – mondta. A portál szándékaik szerint segít a tehetségek azonosításában, fejlesztésében és a legmegfelelőbb programok, mentorok megtalálásában. Az oldalt a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásával valósították meg.
Novák Katalin kitért arra, hogy idén és jövőre is 2,8 milliárd áll rendelkezésre a Nemzeti Tehetség Programra, s évente 300-350 ezer tehetséges gyermeknek tudnak támogatást nyújtani a programon keresztül. Beszámolt arról is, hogy minden eddiginél többen éltek az adó egy százalékának felajánlásával a Nemzeti Tehetség Program javára, idén 351 ezer adózó döntött így, 5,4 százalékkal több a tavalyinál.
Palkovics László oktatásért felelős államtitkár rámutatott: a tehetséggondozásban elsődleges szerepe van a pedagógusnak, hogy felismerje a tehetséget, és aztán ezzel tudjon úgy sáfárkodni, hogy az ne vesszen el. Ehhez a szükséges módszertant is birtokolniuk kell a pedagógusoknak – mondta, hozzátéve: a pedagógus-továbbképzés átalakítása zajlik, 2018-tól szeretnék ezt más alapokra helyezni.
Az államtitkár kitért az Arany János Tehetséggondozó Programra is, amely értékelése szerint kifejezetten jól működik, a kormány a szükséges forrásokat biztosítja. A programot tovább erősítenék – tette hozzá. Közlése szerint 12 milliárd forintot fordítottak az elmúlt időszakban informatikai fejlesztésekre, ez az összeg csaknem 50 milliárdra nő majd.
A tehetséggondozás a középiskola végén nem zárul le, folytatódik az egyetemeken, s elemi érdek, hogy e hallgatóknak valódi alternatívát kínáljanak a hazai egyetemeken is. Ezt célozza az Új Nemzeti Kiválósági Program, amely a középiskolában magas teljesítményt nyújtókat segíti. A program első ösztöndíjai már szeptembertől elérhetőek – mondta, és reményét fejezte ki, hogy a 2,2 milliárdos keret növelhető lesz a jövőben.
Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese hozzátette: a portál kialakítása előtt mintegy ötezer pedagógust kérdeztek meg a tehetséggondozáshoz való viszonyáról.
A tehetségazonosításra rengeteg kérdőívet töltöttek fel, a rendszer ugyanakkor önkéntes, nem kötelező, de bíznak abban, hogy sokan élnek majd a lehetőséggel. A jövő tanévre egy a portálon regisztrált tanuló az online kérdéseken végighaladva megkaphatja tehetségprofilját, azaz azt, hogy mennyire motivált, az egyes területeken mennyire tehetséges. Össze tudják kapcsolni a mentorokat, az intézményeket és a tehetségeket is egymással, valamint jól működő nyári táborok, szakmai hetek ajánlására is lehetőség van az intézmények számára.
A sajtótájékoztató végén stratégiai együttműködési megállapodásokat írt alá az Emmi, a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája képviselője.
(MTI)